Back to top

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.

Hazánk e kérdésben következetes álláspontot képviselt: a Ramsari és Hágai Egyezmények vállalásainak megfelelően a Magyarország vizes élőhelyei már így is kellő védelmet élveznek, hiszen az 1996. évi LV. törvény ma kimondja, hogy

„A külön jogszabály szerint meghatározott vizes területeken és azok védősávjában az ólomsörét használata vízivadvadászat során tilos. Amennyiben védősáv nem kerül kijelölésre, a vizes terület határterületén a vadászat oly módon folytatható, hogy a tilalommal érintett területre a kilőtt ólomsörét ne hulljon vissza.”

Ezeket a területeket 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 5. melléklete sorolja fel meglehetős pontossággal.

A REACH rendelet – amely a 1907/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szól – módosítási javaslata a vizes élőhelyek fogalmát kiterjesztette volna oly módon, hogy gyakorlatilag egy vadászterületen lévő minimális nagyságú vízfelület miatt a területet védetté lehetett volna nyilvánítani.

Ráadásul a módosítási javaslat értelmében az ilyen jellegű területeken nemcsak az ólomsörét használatát, de annak birtoklása is súlyos szankciót vonhatott volna maga után.

A dokumentum elfogadását első körben sikerült elakasztani, a tervezetet visszaküldték a REACH bizottságának újratárgyalásra. Azonban a bizottság szeptember 3-án, lényegi változtatások nélkül újra felterjesztette a javaslatot, amely innentől az Európai Parlament és a Bizottság elé kerül majd.

A FACE, mint az európai vadászat érdekeit védő szervezet felkérte a döntéshozókat, hogy mihamarabb vizsgálják felül a módosításból adódó jogsérelmeket, valamint hívja fel a REACH bizottságot a dokumentum újonnani felülvizsgálatára.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a vadászat érdekvédelmi szervezetei nem értenek egyet a vizes élőhelyek védelmével.

A nézeteltérés abból ered, hogy a rendelet módosítási javaslata több oldalról is jogbizonytalanságot okoz, ellehetetlenítve ezzel az Európai Unión belül a legális vadászatot és a vadászat szenvedélyét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Az erdő igazi tanítómester

Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Uniós ellenérzés - marad az Uhudler?

Simone Schmiedtbauer és Christian Sagartz, az osztrák ÖVP EU parlamenti képviselői „furcsának” tartják az Uhudlerrel kapcsolatos aggodalmakat, mert „az Uhudler nincs veszélyben, a KAP-tól függetlenül gyümölcsborként forgalmazható” olvashatjuk a Blick ins Land hírportál közleményében.

Kreatív tüntetők járványhelyzet idején

Bár a Zöld Hét (Grüne Woche) a digitális térbe költözött az idei évre, a vele összehangolt demonstrációkat azért megtartják – igaz, pandémiakonform módon. Január 16-án tízezer színes lábnyom-, illetve csizmaalakú üzenetet akasztottak ki a szervezők a berlini kancellári hivatal elé, így követelve az agrárpolitikai fordulatot. Az agrárminiszter több tárgyilagosságot kért a tüntetőktől.

Ragály, járvány, madárinfluenza

2020 végén még úgy tűnt, az állatok zártan tartásának elrendelésével sikerül megakadályozni hazánkban a madárinfluenza-járvány kitörését. Sajnos mára már nem így van, Magyarország több területén tízezres baromfiállományokat kellett leölni.

Négy százalékkal nőtt a zöldség-gyümölcs fogyasztás az EU-ban

Bár az Európai Unióban továbbra sem éri az átlagos zöldség-gyümölcs fogyasztás az ajánlott napi 400 grammot, biztató növekedést mutatott ki a Freshfel Europe januárban kiadott felmérése. A friss zöldség és gyümölcs termelését, forgalmazását és fogyasztását elemző Consumption Monitor szerint 2017-hez képest 4 százalékos a növekedés.

Hatékonyságának kihasználásához megfelelő szabályozásra van szükség

A napjainkat behálózó innováció az élet minden területére, így az agráriumra is kihat. A precíziós gazdálkodásnak köszönhetően a modernizáció és digitalizáció begyűrűzött a mezőgazdaságba, s mostanra úgy tűnik, a drónoknak is egyre nagyobb jelentősége lesz a gazdaságokban. Alkalmasak monitorozásra, információgyűjtésre, és nemsokára remélhetőleg lehetőség nyílik arra is, hogy permetezzünk vele.

Tizenhárom elektromos autóval gazdagodott a Szent István Egyetem járműparkja

Tisztán elektromos üzemű gépjárműveket és a töltésükre szolgáló töltőállomásokat szerzett be a Szent István Egyetem (SZIE) a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól (KEF), az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával, segítve ezzel az intézményi feladatok, ügyintézés ellátását.