Back to top

Továbbra is slágernövény a csemegekukorica

A csemegekukorica évek óta tartó népszerűsége jól példázza, hogy mindig találhatunk olyan piaci rést, amit érdemes megcélozni. A kárpátaljai termelők szerint mostanság ez a növény adja a legnagyobb nyereséget.

– Persze csak akkor, ha mindent jól, szakszerűen csinálunk – vallja meggyőződéssel Pallagi István fiatal derceni gazda, aki idén 3 hektáron termeszti kedvenc növényét. – Korábban próbálkoztam fóliaházban sejttálcákon nevelt palántával, hogy fiatal sarjakat ültessek ki a szabadföldre, más években helyre vetettem a szaporítóanyagot a hajtatóközegbe.

Tíz év tapasztalattal a hátam mögött elmondhatom, hogy nálam a szabadföldi termesztés vált be, és ebből is hol a tavaszi, hol meg az őszi forduló hozza a nagyobb hasznot.

Fotó: Rimóczi Irén
Azt persze elismerem, hogy egy évtized alatt sok minden megváltozott.

Például, ahogy más termelőktől hallottam, megjelent vidékünkön a hágón túli konkurencia.

– Mielőtt róluk szót ejtenénk, hadd mondjam el, hogy a szabadföldi termesztést egyrészt a munkaerőhiány kényszerítette ki, másrészt az tette lehetővé, hogy a magyar állam által támogatott Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program keretében nem csupán korszerű traktorokat, hanem precíziós vetőgépeket is be tudtunk szerezni gazdatársaimmal. Márpedig számunkra ez létkérdés volt.
Ha jól számolom, nálam a minőségi szaporítóanyag az önköltség mintegy 45 százalékát teszi ki.

Tehát kulcsfontosságú, hogy szinte az összes növény teljes értékű termést hozzon.  

Ami pedig a hágón túlról jelentkező konkurenciát illeti: érdekes módon nálunk egyelőre nem tudnak labdába rúgni, annál az egyszerű oknál fogva, hogy az itt termett csemegekukorica sokkal ízletesebb, mint az ottani. Pedig jelentős részben ugyanazokról a fajtákról van szó. Gondolom, nálam okosabb emberek hamarosan kiderítik, hogy a különbség az eltérő talaj­adottságoknak, az éghajlati sajátosságoknak vagy valami másnak köszönhető.

Fotó: Rimóczi Irén

Lehet, hogy csak a vásárlók lokálpatriotizmusáról van szó.

– Nem, nem – válaszol mosolyogva beszélgetőtársam. – Egyelőre az itteni kispénzű vásárlók nincsenek olyan helyzetben, hogy sikerrel indíthatnánk „válassz helyi terméket!” kampányt.

Itt egyelőre a piac diktál – kőkeményen. Csak a minőség, a termék külleme, beltartalma, ízvilága, no meg természetesen az ára számít.

Mindennél beszédesebb adat, hogy jelenleg a Kárpátalján termelt csemegekukorica közel 90 százalékát hágón túli településeken értékesítik. Magam is gyakran viszek árut a munkácsi nagybani zöldségpiacra. A nyár közepén akadt olyan nap, amikor összesen 30 tonna csemegekukoricával megrakott teherautó indult Kárpátokon túli célpontok felé.

A csemegekukorica-szezon az első fagyokig tart
Mint mindent, valószínűleg a csemegekukorica termesztését is lehet jól és jobban csinálni.

– Imént már említettük a precíziós vetés fontosságát.

Emellett a vetésidő megválasztásán, a tápanyag-utánpótláson és a növényvédelmen is sok múlik.

És legfőképpen azon, hogy te jelenj meg elsőként a piacon! Ilyesmi talán a világ egyetlen más részén sem fordul elő: aki nyár elején 2–3 nappal megelőzte sorstársait az első tételek piacra juttatásával, hatalmas bevételre tehetett szert, mert két- két és félszer drágábban tudta értékesíteni a csöveket, mint az utána következők. Mivel ebben az esetben tonnákról van szó, az árbevétel is jelentős. Szerényen jegyzem meg, hogy mi az elsők között voltunk.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu
honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Szerkezetátalakítási támogatás

A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása keretében ismét lehetőség nyílik az ültetvények korszerűsítésre. Az egyéni tervek benyújtási időszaka - a HNT információi szerint - várhatóan november hónapban nyílik meg, melyre kérjük készüljön fel időben!

Búza árfolyam - Emelkedő árak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.

Az alma régi-új kártevője

A vértetű régebben az almafa egyik legsúlyosabb kártevője volt, később sokat veszített jelentőségéből, de napjainkban újra érzékelhetően elszaporodott. Az utóbbi évtizedek szakszerűtlen növényvédőszer-használata (predátorokat irtó rovarölő szerek, egyoldalú műtrágyahasználat stb.).

Mérföldkő a világhírű sörmárka történetében

A világszerte ismert és kedvelt ír sörmárka a napokban jelentette be, hogy egy növekvő, de számára egészen új piacon jelenik meg új termékével, mely többéves munkát követően nyerte el végleges formáját, s kerülhet a boltok polcaira hamarosan.

Erős hátteret nyújt a Syngenta a Valagro további fejlesztéseihez

A környezet és az emberi egészség védelme érdekében mind nagyobb figyelem fordul a biológiai megoldások felé a mezőgazdaságban, ez piac várhatóan öt év alatt megduplázódik. A nagy növényvédőszer-gyártó cégek is tevékenyek ezen a téren. A Syngenta a 40 éves gyakorlattal rendelkező, a biostimulátorok és speciális tápanyagok piacán vezető olasz Valagrót vásárolja meg, jelentették be október elején.

9,9 milliárd forint többletforrás a NAK tájékoztatási szolgáltatásához

A kormány az eddigieken felül 9,9 milliárd forint forrást biztosít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára a falugazdász-hálózat működtetéséhez és ahhoz a tudásmegosztáshoz, amely szükséges az uniós pályázati források eredményes felhasználásához – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A paradicsom lehet a kulcsa az aranka fajok elleni védekezésnek

A nünbergi Friedrich-Alexander Egyetem kutatói a Tübingeni Egyetem, a Tromsøi Egyetem, az UC Davis és a norwichi Sainsbury laboratórium munkatársaival együttműködve felfedezték, hogy egyes paradicsom fajták hogyan védekeznek a kártékony aranka fajok ellen. Egy idáig ismeretlen receptor segítségével azonosítják a parazitát.

Exportértékesítéshez kapott támogatást az Univer Product

Romániai exportértékesítését fejlesztő marketingkommunikációjához kapott kormányzati támogatást az Univer Product Zrt. A kecskeméti társaság ételízesítőit, sűrített paradicsomát és bébiételeit több mint 15 országba exportálja. Legnagyobb mennyiségben, az idei tervek szerint 3,2 milliárd forint értékben a romániai piacra.