Back to top

Továbbra is slágernövény a csemegekukorica

A csemegekukorica évek óta tartó népszerűsége jól példázza, hogy mindig találhatunk olyan piaci rést, amit érdemes megcélozni. A kárpátaljai termelők szerint mostanság ez a növény adja a legnagyobb nyereséget.

– Persze csak akkor, ha mindent jól, szakszerűen csinálunk – vallja meggyőződéssel Pallagi István fiatal derceni gazda, aki idén 3 hektáron termeszti kedvenc növényét. – Korábban próbálkoztam fóliaházban sejttálcákon nevelt palántával, hogy fiatal sarjakat ültessek ki a szabadföldre, más években helyre vetettem a szaporítóanyagot a hajtatóközegbe.

Tíz év tapasztalattal a hátam mögött elmondhatom, hogy nálam a szabadföldi termesztés vált be, és ebből is hol a tavaszi, hol meg az őszi forduló hozza a nagyobb hasznot.

Fotó: Rimóczi Irén
Azt persze elismerem, hogy egy évtized alatt sok minden megváltozott.

Például, ahogy más termelőktől hallottam, megjelent vidékünkön a hágón túli konkurencia.

– Mielőtt róluk szót ejtenénk, hadd mondjam el, hogy a szabadföldi termesztést egyrészt a munkaerőhiány kényszerítette ki, másrészt az tette lehetővé, hogy a magyar állam által támogatott Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program keretében nem csupán korszerű traktorokat, hanem precíziós vetőgépeket is be tudtunk szerezni gazdatársaimmal. Márpedig számunkra ez létkérdés volt.
Ha jól számolom, nálam a minőségi szaporítóanyag az önköltség mintegy 45 százalékát teszi ki.

Tehát kulcsfontosságú, hogy szinte az összes növény teljes értékű termést hozzon.  

Ami pedig a hágón túlról jelentkező konkurenciát illeti: érdekes módon nálunk egyelőre nem tudnak labdába rúgni, annál az egyszerű oknál fogva, hogy az itt termett csemegekukorica sokkal ízletesebb, mint az ottani. Pedig jelentős részben ugyanazokról a fajtákról van szó. Gondolom, nálam okosabb emberek hamarosan kiderítik, hogy a különbség az eltérő talaj­adottságoknak, az éghajlati sajátosságoknak vagy valami másnak köszönhető.

Fotó: Rimóczi Irén

Lehet, hogy csak a vásárlók lokálpatriotizmusáról van szó.

– Nem, nem – válaszol mosolyogva beszélgetőtársam. – Egyelőre az itteni kispénzű vásárlók nincsenek olyan helyzetben, hogy sikerrel indíthatnánk „válassz helyi terméket!” kampányt.

Itt egyelőre a piac diktál – kőkeményen. Csak a minőség, a termék külleme, beltartalma, ízvilága, no meg természetesen az ára számít.

Mindennél beszédesebb adat, hogy jelenleg a Kárpátalján termelt csemegekukorica közel 90 százalékát hágón túli településeken értékesítik. Magam is gyakran viszek árut a munkácsi nagybani zöldségpiacra. A nyár közepén akadt olyan nap, amikor összesen 30 tonna csemegekukoricával megrakott teherautó indult Kárpátokon túli célpontok felé.

A csemegekukorica-szezon az első fagyokig tart
Mint mindent, valószínűleg a csemegekukorica termesztését is lehet jól és jobban csinálni.

– Imént már említettük a precíziós vetés fontosságát.

Emellett a vetésidő megválasztásán, a tápanyag-utánpótláson és a növényvédelmen is sok múlik.

És legfőképpen azon, hogy te jelenj meg elsőként a piacon! Ilyesmi talán a világ egyetlen más részén sem fordul elő: aki nyár elején 2–3 nappal megelőzte sorstársait az első tételek piacra juttatásával, hatalmas bevételre tehetett szert, mert két- két és félszer drágábban tudta értékesíteni a csöveket, mint az utána következők. Mivel ebben az esetben tonnákról van szó, az árbevétel is jelentős. Szerényen jegyzem meg, hogy mi az elsők között voltunk.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu
honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Bármilyen furcsa, megéri kipróbálni – Növényvédelmi előrejelzés 45. hét

A házikertekben is egyre inkább terjedőben van a forgatás vagy ásás nélküli talajművelés, amikor a talajt csupán a vetés mélységéig lazítjuk fel, a termőréteg többi részében pedig az aktív talajéletre bízzuk az optimális talajállapot kialakulását és fennmaradását. Ásni csak indokolt esetben szabad. Próbálják ki, megéri, mert a talaj egészséges állapota hosszú távon csak így tartható fenn.

Erre figyeljenek a baromfitartók!

Bár Magyarország szeptember elejére visszaszerezte madárinfluenza-mentes besorolását, a baromfitartóknak továbbra is számos dologra oda kell figyelniük, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a vadmadaraktól való újrafertőződés esélyét.

Díszfák szabadföldi nevelése

A faiskolai tevékenység két évszázados múltra tekint vissza, hazánkban jelenleg mintegy 2500 hektáron 335 gazdasági egység termeszt fás szárú dísznövényeket. A díszfaiskolai nevelés célja, hogy a vonatkozó szabványi előírásoknak és a vevők igényeinek megfelelő méretű, fajú, illetve fajtájú, az átültetés utáni zavartalan fejlődéshez kellő gyökérzettel rendelkező növényeket kínáljanak.

Szerkezetátalakítási támogatás

A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása keretében ismét lehetőség nyílik az ültetvények korszerűsítésre. Az egyéni tervek benyújtási időszaka - a HNT információi szerint - várhatóan november hónapban nyílik meg, melyre kérjük készüljön fel időben!

Őszi határszemle Mezőhegyesen

Októberben közel 80 mm csapadék hullott, szemben a megszokott 37 milliméterrel, ez igencsak megnehezítette a betakarítási, talajművelési, illetve vetési munkálatokat Mezőhegyesen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt földjein is. A betakarítás és a vetés is lassan befejeződik, a szántást Katalin-napra szeretnék elvégezni.

Referenciaárak, átlaghozamok a kárenyhítő juttatás benyújtásához

A 2020. kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági károk után a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet ez év november 30-áig azon károsultak nyújthatják be, akik a 2020. évi kárenyhítési időszakban bejelentették kárukat.

Új államtitkár felügyeli az élelmiszerlánc-biztonságot

A koronavírus okozta válsághelyzet egyértelművé tette, hogy az élelmiszer-ellátás biztonsága stratégiai jelentőségű terület, nemzetbiztonsági kérdés. Az Agrárminisztérium célja, hogy hazánkban továbbra is fenntartsuk, illetve emeljük ennek a mindannyiunkat érintő és a nemzetgazdaság szempontjából is meghatározó területnek a rangját.

Biológiai növényvédelem a szőlő feketerothadás ellen

A szőlőtermesztőknek igen komoly kihívásokkal kell szembenézniük a jelenlegi gazdasági és növényegészségügyi helyzetben. A változó időjárás és termesztéstechnológia következtében újabb és újabb, esetenként rég nem látott kórokozók, kártevők számára válnak alkalmassá a körülmények a Kárpát-medencében.