Back to top

Innováció és oktatás - Pannon Breeding Program

A hazai agrárium szakemberei három évvel ezelőtt értesülhettek első ízben arról a nagyszabású innovációs és oktatási programról, amelyet a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. vezetésével megalakult konzorcium indított. A Pannon Breeding Programban a kutatók a pannon régió szélsőséges éghajlati viszonyainak ellenálló szántóföldi, valamint a városi környezetbe való fajokat keresnek, nemesítenek a korszerű informatikai módszereket is kihasználva. 

Jelenleg is mintegy kéttucat kutatási témán dolgoznak, ezek közül most három, a fás szárú növények klíma- és stressztűrését vizsgáló kutatást mutatunk be, amelyek eredményei „piacosítható” megoldást kínálhatnak a klímaváltozás nyomán fellépő ökológiai gondok egyre sürgetőbb kezelésére.

A Live Energy Park látványterve
Fotó: pannonbreeding.hu

A konzorciumot vezető Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. a Debreceni Egyetemmel, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Karával, a Gabonakutató Nonprofit Kft.-vel és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetével közösen dolgozik Orlóci László, a Pannon Breeding Program szakmai vezetőjének irányításával.

A 22 kutatócsoportban összesen 120 kutató vizsgálja a pannon régió növényi génállományát és olyan technológiákat, módszereket fejlesztenek, amelyek jelentős kertészeti, erdészeti és növénytermesztési innovációt hozhatnak a program tulajdonosa, a régió és a magyar mezőgazdálkodás számára egyaránt.

Városi fák újszerű vizsgálata

A Pannon Breeding kutatási projekt keretén belül a környezeti hasznosság vizsgálati módszereinek fejlesztése a dendrológiai fajtaértékelésben megnevezésű kutatócsoport szakemberei a legfontosabb lombos dendrotaxonoknál használható értékelési módszerek kidolgozását tűzték célul.

A NAIK Erdészeti Tudományos Intézet kutatócsoportja szerint nagyon fontos a városi környezetben lévő fák életére vonatkozó, azt befolyásoló ökológiai folyamatok, tényezők minél mélyebb szinten történő vizsgálata, megismerése. A felgyorsuló klímaváltozás hatásaira adandó válaszok között a településfásítás, az adott alkalmazási környezetnek leginkább megfelelő taxonok kiválasztása és azok környezeti hasznának ismerete, tervezhetősége szintén kívánatos. A környezeti hasznosság ismerete és figyelembe vétele nemcsak az emberi komfortérzet szempontjából nélkülözhetetlen, de a települési környezet sugárzási mérlegében, s ezáltal a klimatizálás energiaigényében is fontos szerepet játszik. Mindezek ellenére a dendrológiai fajtaértékelés eddig ezen szempontokra nem terjedt ki, a faállomány értékelésére a jól ismert értékbecslési módszereket alkalmazzák.

Egy átlagos 30 éves hársfa a mintegy 300 négyzetméteres levélfelületével naponta 3-6 kg szén-dioxidot köt meg (ugyanennyi oxigén kibocsátása mellett), 500-600 liter vizet párologtat el (ezzel hűti a környező levegőt) és a szmogveszélyes időszakban 90-120 gramm port von ki a levegőből. Az ezüsthárs az egyik leghatékonyabb fafaj a nehézfémek légkörből való kivonásában is. Több tonnára tehető az az ólommennyiség, amit Budapest faállománya leköt a szennyezett levegőből.

A kertészek „okos város” koncepciója szerint nem a városhoz alkalmazkodó fák kiválasztásának elvét kell követni, hanem olyan feltételeket érdemes kialakítani a településeken, ahol a fák képesek környezeti szolgáltatóképességük maximumát nyújtani.

A kutatási program keretében módszereket dolgoznak ki a taxonok lombfelületének, valamint az egyes évek lombfejlődési dinamikájának jellemzésére. A taxonok környezeti hasznosságának meghatározása érdekében vizsgálni fogják a különböző szövetszerkezetű és színű lombozat albedóját, árnyékhatását, mikroklíma-szabályozó képességét, valamint a levelek gázcseréjét, amely a szén-dioxid-megkötés, valamint az oxigén- és a vízpára-kibocsátás képességére ad információkat. Emellett a különböző terheltségű (közlekedési szennyezés) alkalmazási környezetben összehasonlítják a por és egyéb légköri szennyező anyagok kiülepedését a fák lombozatán. Eredményeiket össze kívánják hasonlítani az általánosan elterjedt értékbecslési módszerekkel. Céljuk a dendro­taxonok értékelésénél használható, a környezeti hasznosságot is figyelembe vevő új, eddig külföldön sem alkalmazott módszer kifejlesztése, továbbá a településfásításban fontos szerepet játszó taxonok (Acer, Fraxinus, Tilia, Quer­cus, Populus, Ulmus) környezeti hasznának pontos, műszeres méréseken alapuló megismerése, a várostervezésben használható paraméterek kidolgozása, különös tekintettel a környezeti haszon és a mikroklíma-szabályozás szempontjaira.

Az agrárinnovációs projekt a Kárpát-medence növénygenetikájának hasznosításával szinte a teljes hazai növénytermesztési ágazatot átfogja. Célja, hogy kiválasszák, felkutassák a klímaváltozást jól tűrő növényeket, és kidolgozzák a termesztéstechnológiájukat.

22 kutatócsoportban

A program négy egymásra épülő eleme az innováció, a szakképzés, valamint a termelő mintaüzem, illetve klaszter létrehozása. Az első lépés, a jelenleg is futó GINOP pályázaton belül megvalósuló, támogatott kutatási projekt 2017 augusztusában kezdődött és 2021 decemberéig tart. A 22 kutatócsoport nagyon változó témaköröket karol fel. Az innovációs vagy alkalmazott kutatások alapját a megalapozó kutatások adják, és ezek közül is kiemelt szerepe van a stressz­kutatásoknak, magyarázta Orlóci László. Ez utóbbi kapcsán nemcsak azt nézik, hogy mely növények viselik el jobban a környezetből eredő stresszt, hanem az úgynevezett üzemi stresszkutatásokban arra is kíváncsiak, hogy a kiválasztott növények hogyan illeszthetőek az üzemi termesztéstechnológiákba.

Az IT kutatócsoport tagjai internetes platformot hoztak létre, ahol a programban részt vevők tárolják és kezelik dokumentumaikat és eredményeiket.

A csoport munkájának további célja, hogy létrejöjjön a kertészeti kutatásban eddig nem alkalmazott új módszer, a kutatói csoportok célirányos, informatikával támogatott innovációs együttműködése. Ez a maga nemében Magyarországon egyedi gazdaság-innovációs kezdeményezés újszerűségével a kertészeti kutatásmódszertan egyik útja lehet.

Az agrárökonómiai kutatócsoport az újonnan születő kertészeti termékek piaci lehetőségeit keresi. Célja, hogy felmérje a fogyasztói igényeket, meghatározza, hogy a tervezett termékek mely piacokon értékesíthetők, valamint feltérképezze a lehetséges értékesítési csatornákat és a program hosszabb távú piaci lehetőségeit. Emellett több kutatócsoport foglalkozik részletes szakmai témákkal.

A zöld­felület-gazdálkodás témakörben olyan dísznövényfajták létrehozására vagy kiválasztására törekednek, amelyek kiváló tűrőképességüknek köszönhetően alkalmasak lesznek a degradált területek hasznosítására.

Genetikai kutatásokat indítanak az érzékeny ökológiájú területek hasznosítására alkalmas, elsősorban szántóföldi növények genetikai vonalainak meghatározására. Az erdészeti termékekkel foglalkozó kutatási csoport a fásítási módokat, törzsültetvény, szaporítóanyag-bázis létrehozásának lehetőségeit veszi sorra. A szennyezett talajok javítására alkalmas fajokat környezetkémiai vizsgálatokkal, és a talaj-remediációs eljárások fejlesztésével igyekeznek megtalálni. Vizsgálják a hatóanyagukért termesztett növények, elsősorban őshonos vagy honosult idegen gyógynövényfajok génforrásként történő hasznosítását is.

A rézsű-gyep kutatócsoport az összetett társulások modellezését tűzte ki célul, amelynek eredményeként speciális szárazságtűrő gyepkeverékek előállítására nyílik lehetőség.

Növényvédelmi kockázatelemzéssel és a kutatott növények teljes körű stresszvizsgálatával segítik a biztonságos és termeszthető genotípusok kiválasztását.

2018 szeptemberében a program megvalósításának egyik fontos állomásaként átadták a Tudásparkot, ahol labor, klímaház, konténertelep és törzsültetvény szolgálja a kutatócsoportok munkáját.

Oktatás, mintaüzem, klaszter

A Pannon Breeding Program második elemeként megvalósuló oktatás, szakképzés és a szaktanácsadói hálózat kiépítése biztosítaná az agrárgazdasági szereplők információs kiszolgálását, képzését. A duális képzés támogatásával, gyakorlati helyek kialakításával lehetőséget teremt a hazai és külföldi hallgatók képzésére.

A harmadik elemet, a mintaüzemet a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. innovációs és a precíziós gazdaság megvalósítására irányuló fejlesztésével hozzák létre. A kutatások eredményeinek bemutatóhelye lesz a Live Energy Park, mely a szenttamási kastélyparkban lé­tesül.

Törzsültetvény
Fotó: L. A. C. Holding Zrt.

A program hosszú távú céljaként, egyben negyedik elemeként egy olyan klaszter létrehozását tervezik, amely a térség mezőgazdasága számára munkahelyteremtő, népességmegtartó agrárprogramot nyújt, és a folytonos innovációval szavatolja a program fenntarthatóságát.

Tudományos megalapozás

A program keretein belül folyó, fásítással kapcsolatos kutatások alapját a Közterületi sorfák jegyzéke adta. A benne szereplő növények alapján indultak el a kutatások, hiszen ezek a fajok és fajták a gyakorlati tapasztalatok alapján már évek óta beváltak és ajánlottak. Ezúttal ugyanakkor lehetőség nyílik a kutatásokból és a mérésekből származó, pontosan parametrizált eredményekkel tudományosan is megalapozni a fás szárú növények környezeti hasznosságát vagy adott körülmények közötti alkalmazhatóságát. A kutatások érintenek mintaterületeket, kiültetett növényeket, törzsültetvényeket és városi körülményeket.

A kutatók által kiválasztott fajták fejlődését hosszú távon a szenttamási kastélypark területén, valamint az egykori püspökladányi szikkísérletek telepén követik nyomon.

A szaporítóanyag-termelést pedig törzsültetvényekben vizsgálják. Kutatók rendelkezésére áll továbbá egy adaptációs növényház, ahol beállították egyebek között a szárazságtűréssel kapcsolatos kutatásokat, az 5000 négyzetméteres konténertelepen pedig a szabadföldi kísérleteket végzik.

Mikorrhizált növények

Az utóbbi évtizedekben egyre intenzívebb növényi stresszkutatások a mikorr­hizakapcsolat széles körű stresszpuf­fe­roló hatását igazolták, mely többek között kiterjed a tápanyaghiányból, magas nehézfém- és sótartalomból, valamint a szárazságból eredő sokkra is. Az utóbbi évtizedekben hazai kutatások is alátámasztották, hogy a mesterséges mikorr­hi­­zálás sikeresen illeszthető be számos agrár- és erdészeti művelési technológiába.

Akácerdősítés humuszos erdőtalajon
Fotó: L. A. C. Holding Zrt.

Az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék, valamint a Pannon Szarvasgomba Kft. kutatói által végzett kísérlet során (GINOP 2.2.1-15-2017-00042 azonosítószámú kutatási projekt) a kutatók Fraxinus excelsior, Fraxinus angustifolia subsp. pannonica, Rosa Inermis, Rosa Schmidt’s Ideal, Rosa Pollmeriana, négy Pyrus-klón, négy Robi­nia pseudoacacia-klón, Rosa laxa, valamint Rosa Queen Elizabeth kísérleti növényanyagokat mikorrhizagombákkal oltottak be.

A kutatók nyomon követik majd a mikorrhizált növények fejlődését, fenológiai méréseket végeznek, valamint tesztelik a stressztűrő képességüket.

További célként városi hársfasorok és ostorfaállományok mikorrhizapartne­rei­nek meghatározását tűzték ki.

Terveik szerint a program végére pontosabb képet kaphatunk arról, hogy a különböző mikorrhizagombák milyen szerepet töltenek be a termesztett, kiültetett növényfajok stressztűrésében, és a megfelelően szelektált és formulázott mikorrhiza-oltóanyagok használatával hatékonyan tudják majd a vizsgált növényeket inokulálni és stresszto­leran­ciájukat emelni.

Szélsőséges termőhelyek fásítása

A NAIK Erdészeti Tudományos Intézete által végzett kutatásban olyan fafajok kiválasztása, genetikai anyaguk felszaporítása – szaporítóanyag-előállítása – és kísérleti törzsgyűjtemény létrehozása a cél, melyek alkalmasak ültetvényes gazdálkodásra, és amelyek jelentős toleranciával rendelkeznek a kedvezőtlen (szikes, szárazodó) termőhelyi viszonyokkal szemben, alkalmazkodtak a hazai klímához, emellett nemzetközi szinten is érdeklődésre tarthatnak számot a hazánkhoz hasonló ökológiai adottságokkal rendelkező régiókban.

Klímaház
Fotó: L. A. C. Holding Zrt.

A több évtizedre visszanyúló vizsgálatok alapján ismételt szelekcióval nemesített Puszta szilfajta, valamint az ezüstfa, vadkörte, őshonos nyárak (főként fehér nyár), a tágabb termőhelyi alkalmazkodással rendelkező nemesnyárfajták és az akác gyűjteménybe helyezését és vizsgálatát tűzték ki célul.

A fásszárú-gyűjtemény létrehozásával lehetőség nyílik folyamatos monitoring végzésére. A különböző fajok növekedésének, egészségi állapotának legfontosabb részeredményeiről szakmai előadásokon, illetve publikációkban adnak számot, valamint a projekt zárásaként ajánlásokat fogalmaznak meg a szaporítóanyagok (fafajok) alkalmazási körét illetően.

A NAIK Erdészeti Tudományos Intézet által gyűjteménybe állítandó fafajok egyaránt alkalmasak zöldövezeti, rekultivációs fásítási célokra, valamint a kedvezőtlen termőhelyek fásítással történő hasznosításán túlmenően energetikai faültetvények létesítésére is, így a mezőgazdaságilag rentábilisan nem hasznosítható területeken jövedelmező dendromassza-termelésre is felhasználhatók.

Megfelelő mennyiségű, versenyképes szaporítóanyag-háttérrel a későbbiekben telepítésük a Föld számos, hasonló ökológiai adottságú régiója számára is ajánlható lesz, mint gazdaságos, jövedelmező földhasznosítási lehetőség.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/40 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

A lezárások miatt összeomolhat a bécsi nagybani piac

Bizonyos termékek kereslete 70-80 százalékkal visszaesett, mivel a nagykereskedelmi szolgáltatók többsége beszállítóként a helyi szállodaiparban és közétkeztetésben is érdekelt, megrendeléseik nagy részét elvesztették.

Télen is legyen látványos a kert

A lombhullató fákról cserjékről már lehullottak a levelek, az örökzöldek, meg mindig ugyanolyan látványukat mutatják – ezért télen a kert kevésbé mutatós. Ám sok növény van, mely ekkor is díszít: színes vesszőivel, egész tavaszig fennmaradó terméseivel.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Időutazás a kölessel

A köles a legősibb termesztésbe fogott növények egyike. Az idők során néha fontos gabonának számított, máskor háttérbe szorult ez az élettanilag igen hasznos növény. A fermentálása sem elterjedt, pedig házilag is megvalósítható.

Lövésfelismerés a védett állatokért

Az orvvadászok mihamarabbi kézre kerítésének érdekében, illetve a veszélyeztetett fajok védelmében kifejlesztettek egy olyan technológiát, ami akusztikus érzékelővel rögzíti, honnan adtak le lövést az állatokra. A megoldás a nemzetközi természetvédelmi jótékonysági szervezet, a Londoni Zoológiai Társaság és a Google Cloud kooperálásával valósult meg.

Új rózsafajták kaptak ADR minősítést

A világ legszigorúbb rózsaminősítő rendszere a német ADR rendszer. A minősítés menetét és értékelési szempontokat több évtizede dolgozták ki, a minősítésre javasolt újdonságokkal évente egyszer lehet nevezni. Ezt követően népes szakemberekből álló bizottság, 3 éven keresztül, évente 6 alkalommal vizsgálja, 11 eltérő adottságú kertben a virágcsodákat.

„Jobbak lehetünk, mint a versenytárs” - Interjú az EXIM elnök-vezérigazgatójával

Komoly zuhanást élt meg a világkereskedelem az idei évben, de fontos különbség a mostani helyzet és a 2008-as válság között, hogy ma meglehetősen nagy mennyiségű forrás áll rendelkezésre, ráadásul kedvező feltételek mellett – mondta el lapunknak Jákli Gergely. Az EXIM elnök-vezérigazgatója értékelte a tavasszal bejelentett Kárenyhítő csomag eddigi eredményeit.