Back to top

Ünnepeltek a pásztorok a Hortobágyon

Éppúgy, mint évszázadokkal ezelőtt Mihály és Dömötör nap időszakában, behajtották a pásztorok a jószágot a pusztáról a téli szálláshelyük felé. Igaz, csak szimbolikusan a Behajtási Ünnep és hagyományápolás apropóján, hiszen még talál ennaivalót a ló, a marha és a juh is a határban.

MMG - Behajtási Ünnep a Hortobágyon

Sok van a rovásodon! Ezt a számadó pásztor mondhatta a gazdának, ha nem stimmelt a kettőjük számvetése a jószággal. Ám a rovásfa igazságot tudott tenni. Ezt a praktikus eszközt ugyan már nem használják, ám a számadás idén is megtörtént a Hortobágyon.

Az október végi látványos esemény nem csak kapóra jön, hogy felelevenítsék a régi hagyományokat a Hortobágyon, hanem valódi, élő ünnep.

Ekkor a pásztorok – éppúgy mint évszázadokkal ezelőtt – örömmel veszik elő és öltik magukra az ünnepi cifraszűrt, paroláznak egymással, és beszélik meg az idei gazdasági év eseményeit.

Dömötör napi behajtás ünnepében a változás mindössze annyi, hogy egyre több városi ember kíváncsi a jószágokra, a hagyományos pásztor viseletre, vagy éppen virtuskodásra a lóval, az ostorral, és az ökörfogatokra. A pásztorételek is vonzóvá teszik a pusztát, ám ez sem újkeletű, hiszen amikor még Bécsig vagy Nürnberig lábon hajtották eladásra a gulyát, akkor is napi járóföldekre csárdák kínáltak pihenőhelyet, kosztot és kvártélyt az utazóknak.

Fotó: BNE
Napjainkban is több tucat pásztor él és dolgozik a délibábos pusztában. Életmódjuk hasonló az elődeikéhez, mindössze kicsit komfortosabb. Hovatovább, hasonló az értékrendjük, hasonló a bánásmód a jószággal, és a pásztorkutyák napjainkban is a legbecsesebb társaik a munkában. Igaz, már nem Debrecen város gulyáját, ménesét és juhait őrzik, hanem a rendezvényt szervező, Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. állatállományáról gondoskodnak. E cég pedig állami vagyont kezel, a Világörökség részét képező Hortobágyon gazdálkodva.

Összesen 50 pásztort alkalmaznak, közel 7000 hektár területen, 180 db nóniusz ló, 2349 db magyar szürke szarvasmarha, 433 db házi bivaly, 1492 db juh jószágállománnyal dolgoznak.

Fő feladatuk a védett természeti értékek, és a hagyományos pusztai tájkép megőrzése, a kipusztulás által veszélyeztetett, védett őshonos háziállatok génbankjának helyben való megőrzése, a természetvédelemmel harmonizáló gazdálkodási módok kialakítása, és népszerűsítése, a kulturális örökség megőrzése, és a pásztorhagyományok tovább élésének segítése.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Forró napok, izgalmas versenyek

Budapesten, a Nemzeti Lovardában zárult a díjugratók 2022-es évi Grand Prix-sorozata. Kecskemét és Bábolna után magas nevezőszámmal bonyolította le a szervező a harmadik fordulót is, a nagy júliusi meleg ellenére. A négynapos versenyhétvégén izgalmakból sem volt hiány, de tiszta és fair versenyzést láthatott a közönség.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Ne a támogatás legyen az állattartó jövedelme!

A jövőben az állattenyésztésnek és az állattartásnak különböző feladatokra kell fókuszálnia. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt a KÁN Egyetemi Napok nulladik napján, Kaposváron az Állattenyésztők napja alkalmából tartott tanácskozáson.

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Vakcina a borjúhasmenés megelőzésére

Egy német állategészségügyi vállalat, a Boehringer Ingelheim Animal Health piacra dobta az első borjúhasmenés megelőzésére alkalmas vakcinát, a Fencovis-t.

Érdeklődő diákok nélkül hamar bedőlne az agrárium

Kaposvár napjainkban is a magyar állattenyésztés egyik bástyájának számít – nem véletlenül rendezték itt korábban évről évre a KÁN-t, azaz a Kaposvári Állattenyésztési Napokat. Miután a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) átvette a kaposvári intézmény működtetését, kötelességének érezte a rendezvény hagyományának ápolását. A szeptember 30-án megnyíló KÁN Egyetemi Napokról, illetve az egyetem aktuális helyzetéről Gyuricza Csabát, a MATE rektorát Sári Enikő, kiadónk ügyvezető igazgatója kérdezte.

Cirok: a jövő kukoricája lehet

A mezőgazdaságban kell a több lábon állás. A növénytermesztésen belül erre jó lehetőséget kínál a cirok, ám tudnunk kell, hogy az eddigi gyakorlatunk változtatásra szorul. Mindezt Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára hangsúlyozta azon a sajtótájékoztatón, amit a Pápai Agroprodukt Zrt. pásztói telepén tartottak.