Back to top

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

A Vörösné Baracsi Erzsébet belsőépítész által tervezett, sokféle rendeltetésű közjóléti építmények immár több mint két évtizede időtállóan gazdagítják a tágabb értelmű Dunakanyar erdős hegyvidékeit.

Hogyan befolyásolta építészi látásmódját a Soproni Egyetemen szerzett első mérnöki diploma, a faipari mérnöki oklevél?

Vörösné Baracsi Erzsébet az általa tervezett Wagner Károly-emlékoszlopnál az Ipoly Erdő Zrt. műszaki főmunkatársával, Mikle Tiborral és Oroszi Sándor főmuzeológussal
– A látásmódomat inkább az emberek alakították, formálták az egyetemi évek alatt. Somfalvi György, Winkler Oszkár, Kubinszky Mihály, Józsa Béla, valamint az építészképzésben Reimholcz Péter és Jánossy György tanáraim igazi Tanítóim voltak.

Ezek a nagyszerű szakemberek valószínűleg már akkor láttak bennem valamit – nevezhetjük ezt akár tehetségnek –, és ezt minden eszközzel igyekeztek fejleszteni bennem, amiért ez úton is hálás vagyok.

A Sopronban kapott tudás kitágította a műszaki és alkotói lehetőségeimet, nagyobb szabadságot adott az elképzeléseimhez, megtanított arra, hogyan vessem azokat papírra, majd milyen szabályvonalak mentén valósítsam meg.

A soproni gyökereknek is köszönhető, hogy erős a kötődése az erdészekhez, és hogy számos erdei létesítményt álmodott meg a tervezőasztalon?

– Ha egy szóval kell válaszolnom, akkor igen, de rendhagyó módon. A visegrádi munkáim (Sirály Étterem, Reneszánsz Étterem) után felkértek egy vadászház tervezésére, a nálam egy generációval idősebb nemzedék tagjai. Meggyőződésem, hogy a kölcsönös bizalmat a közös Alma Mater teremtette.

A munkák során szembesültem vele, hogy az erdészeti szakma első vonalában a saját korosztályommal találkozom.

Az első munka végeredménye aztán hozta a többi lehetőséget, így mindig volt közös projekt, amin együtt dolgozhattunk.

Láthatóan keresi az építményeknek keretet adó tájjal a kapcsolatot, akár formai, akár kivitelezési megoldásokra gondolok. Igaz ez az anyagválasztásra, anyaghasználatra is?

– Minden megoldásban benne rejlik a forma és tartalom harmóniája – és itt a szellemi tartalom épp oly döntő, mint a fizikailag meghatározható –, ez kínálja az anyagban és szerkezetben rejlő megoldásokat.

Mivel a szellemi tartalom kiterjed a táj–ember–ökológia összefüggéseire, a végeredmény akkor is illeszkedik a környezetébe, ha az első látásra akár meghökkentően is hat.

Remek példa erre a Béri Kőtár, ahol nyersbetont használtunk az erdő közepén. Mégis, teljesen organikus, tájba illő, és harmonikus érzést adó lett az építmény, holott az anyaghasználat kellőképpen tájidegen.

Milyen eltérés van az egyéb tervezői feladatokhoz képest, ha az építész erdőben, fák között, a természetbe közvetlenül beágyazódó építményt alkot?

– Az erdő vagy az érintetlen természeti környezet számomra igen magas mércét állít. A teremtett világ tisztaságát érinteni, abba belenyúlni nagy felelősség. Amit hozzá teszünk, azaz épphogy kiszakítunk belőle, és valami mással egészítjük ki, az egy mesterséges, ember alkotta mű.

A természet sajátossága, hogy a legnagyobb természetességgel, de mindig a harmónia megtartására, vagy éppen annak újra felállítására törekszik.

Ezért egy mesterséges alkotást, legyen az emberi szemnek bármilyen gyönyörködtető, csak akkor fogad be a természet, ha az megfelelő minőségű, és mindig az adott korra jellemző, mind szellemi, mind formai, mind anyaghasználati értelemben.

Ha néhány szóban össze kellene foglalnia a sok évnyi tervezői, alkotói munka ars poeticáját, hogy fogalmazná meg?

– Inkább a saját alkotói ideámnak nevezném, amit rettentő nehéz megfogalmazni, annyira azonos az ember lényével. Hűséggel sáfárkodni a tehetségünkkel, amit kaptunk, felismerni és elfogadni, hogy nem véletlen teremtettünk oda, ahol vagyunk, kizárni az egot az alkotómunkából. Egy alkotás sose legyen öncélú, mert bár a múltból merítünk gyökereket, mindig alázattal a jövőnek építünk. Ez az idősík a munkánk, a munkám valódi mércéje.

Nagy László

Ipoly Erdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az építő vezérigazgató

Barkóczi István erdőmérnök két évtizeden keresztül szolgálta a SEFAG Zrt. erdőgazdaságot, azonban vezérigazgatóként kevesebbet élvezhetett a gyakorlati szakmából – a 13 milliárd forintos forgalmú cég nem hagyott sok szabadidőt neki. Ma már nyugdíjasként szenvedélyes kiránduló, rendszeresen járja az erdőt, gombát gyűjt.

Megtisztuló állami erdők

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.

Gyalog, kerékpárral és lóval

A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Feltárulnak Gemenc csodái

Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejének szinte teljes egésze természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett területek nem látogathatók, a védett erdőrészletekben pedig csak szigorú szabályok betartásával barangolhatunk. A Gemenc Zrt. által fenntartott tanösvények, például az interaktív Molnárka tanösvény, ugyanakkor segítik az erdő csodáinak megismerését.

Nyolc pavilonban várják a látogatókat a Vadászati Világkiállításon

Nyolc pavilonban várják a látogatókat a Vadászati Világkiállításon a Hungexpó Budapesti Vásárközpontban szombattól október 14-ig - mondta Gulyás Andrea, a Vadászati és Természeti Világkiállítás kiemelt ügyekért felelős igazgatója az M1 aktuális csatornán pénteken.

Elkezdődött a Vadbiológusok Nemzetközi Uniójának kongresszusa Budapesten

Megkezdődött kedden a Vadbiológusok Nemzetközi Uniójának (IUGB) 35. kongresszusa, amelyet az "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállításhoz kapcsolódóan tartanak Budapesten.

Szarvasbőgést hallgattak a LÁEV és a PÁEV utasai

Szarvasbőgés-hallgató vonatozást rendezett szombaton az ÉSZAKERDŐ Zrt. a Lillafüredi és a Pálházi Állami Erdei Vasúton az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás programsorozat részeként. A két rendezvényen összesen csaknem ötszázan vettek részt.

Együtt a vadászokkal!

Szombaton nyitja kapuit az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás, Budapesten a Hungexpon és több vidéki helyszínen. A Világkiállítás beharangozó rendezvényére látogathattak el a vadászat iránt érdeklődők Szilvásváradra, 2021.09.18-án, szombaton.