Back to top

A Kárpátok összekötik a térség népeit

A Kárpátok vonulata fizikailag és lelkileg is összeköt bennünket – hangsúlyozta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló Keretegyezmény 6. konferenciáján.

Az online eseményen Farkas Sándor a Keretegyezmény elnökségét jelképesen átadta a Lengyelországot képviselő környezetvédelmi miniszterhelyettesnek.

Farkas Sándor megköszönte a keményen dolgozó gazdálkodóknak és családi gazdaságoknak, hogy egy világjárvány idején is zavartalan az élelmiszerellátás. A Keretegyezmény magyar elnökségének eredményeiről szólva kiemelte a klímaváltozással kapcsolatos tevékenység magasabb szintre emelését, a fenntarthatósági oktatást és szemléletformálást, továbbá a kulturális és természeti örökség védelmét, valamint a környezetbiztonsági mechanizmusok továbbfejlesztését. Mint fogalmazott,

mezőgazdászként külön örömére szolgál, hogy a magyar elnökség a fenntartható mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel foglalkozó jegyzőkönyv elfogadásával valamint a keretegyezmény a klímavédelmi kiegészítéssel indulhatott.

A miniszterhelyettes hangsúlyozta: az európai együttműködés nem elvont fogalom, nem távoli intézmények ügye - Európa mi is vagyunk, közép-európaiak, akiket ezer szállal köt össze közös múltunk, jelenünk és remélem, hogy a jövőnk is. A rendszerváltás eufóriájában, harminc esztendővel ezelőtt kicsit elfeledkeztünk egymásról, holott a jó szomszédság elengedhetetlen a nyugodt, békés fejlődéshez.

Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának főigazgatója felszólalásában fontosnak nevezte a Kárpátok Keretegyezmény szerepét a klímaváltozás okozta pusztító árvizek és az illegális fakivágások elleni küzdelemben, valamint a Kárpátok és környéke ökoszisztémájának megőrzésében. Mint mondta, a résztvevő államoknak érdemes összehangolniuk munkájukat a természetvédelmi jogszabályalkotás, a szakpolitika és képzés terén.

Az elnökséget átvevő Adam Guibourgé-Czetwertyński lengyel környezetvédelmi miniszterhelyettes megköszönte a magyar elnökség sikeres és színvonalas munkáját, és úgy fogalmazott, hogy

a magyar eredményekre építve képzeli el a folytatást a fenntarthatóság, a biodiverzitás és a természet egyensúlyának védelme során.

Hozzátette: fontos az Európai Unió csatlakozása is az Egyezményhez. Hazánk 2017-ben vette át a Keretegyezmény elnökségi feladatait és most Lengyelországnak adta át az elnökségi stafétabotot. A Kárpátok térségének hét államát (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna) tömörítő nemzetközi egyezmény szerepe meghatározó a térség államaiban a környezeti, természeti kihívások együttes kezelésében, a fenntartható fejlődési célok támogatásában. A szakértők együttműködése a Keretegyezmény kiegészítő protokolljaival együtt egyebek mellett kiterjed a biológiai sokféleség, a fenntartható erőgazdálkodás, a turizmus, a közlekedés, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, valamint az örökségvédelem és a klímaváltozás területeire is. Az egyezmény – az olyan makro-regionális kezdeményezésekkel együtt, mint a Duna Stratégia vagy a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság – összhangban áll a magyar ökológiai célokkal is.

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Javuló növényvédelmi kilátások

A hét végi erős hideghullám növényvédelmi szempontból nagyon jól jött, de csak pár napig tartott. Keddtől intenzív felmelegedés zajlik: újra tíz fok fölötti maximumok jellemzőek az országban, ez a túl enyhe idő azonban a növényi kultúráknak nem kedvező. A jövő hétre állhat vissza a hőmérséklet a télies szintre.

Új gazdálkodási környezet: támogatás, adózás, kockázatkezelés

Több ezer milliárd forintnyi uniós forrás, kedvezőbb adózási feltételek és csökkenő adminisztrációs terhek, valamint új kockázatkezelési rendszer is segíti a mezőgazdaság életét az elkövetkező években.

Alig indult el, de már most tudni: az idei Educatio kiállításra sokáig emlékezni fognak

Megnyitotta "kapuit" a 2021-es Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás, mely rendhagyó, online formában várja a továbbtanulás előtt álló fiatalok tízezreit. A 21 éves múltra visszatekintő rendezvény három napja alatt ezúttal is minden terítékre kerül a témában.

Elhunyt Koncz Rózsa, főszerkesztő, producer

Életének 72. évében méltósággal viselt betegség után 2021. január 18-án elhunyt mezőgazdasági újságíró kollégánk, Koncz Rózsa, egykori televíziós főszerkesztő, producer.

Minden elsős hallgatója után fát ültet a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem már régóta elkötelezett a fenntartható, környezetbarát működés mellett, mely szemlélet az Egyetem négy karán a kutatásokban és az oktatott tantárgyakban is nagy hangsúlyt kap, valamint egyre inkább átszövi a mindennapi működést is.

Meghosszabbodik a szarvasmarha tej-állatjóléti felhívás kötelezettségvállalási időszaka

A 2020 utáni Közös Agrárpolitikával kapcsolatos jogalkotási eljárás elhúzódása miatt az Agrárminisztérium – az átmeneti időszak áthidalása érdekében – egy évvel meghosszabbította a VP3-14.1.1-16 kódszámú „A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás” pályázati felhívás kötelezettségvállalási időszakát.

Szakmaközi szervezetként működhet a Cukor Terméktanács

A cukorágazatban évek óta kiemelkedő teljesítménnyel dolgozó Cukor Terméktanács és Szakmaközi Szervezet olyan szervezettséget és képviseleti szintet ért el, amely alkalmassá tette az agrárminiszteri elismerés elnyerésére. A minisztériumi eljáráson megfelelt, a támasztott követelményeket teljesítő érdekképviselet ezentúl hatékonyabban képviselheti tagjai érdekeit.

Nagy hal, nagy gond

Horgászat közben egyfolytában a csónakból kihajolva kémleletem a vizet. Nagyapám ezt idővel megelégelte, és azzal rémisztgetett, vigyázzak, mert a harcsa kiugrik a vízből, és leránt a mélybe. Onnantól kezdve a csónak közepén ültem. Nagyapám morbid elrettentése csak részint állt távol az igazságtól, hisz kiderült, a harcsa galambzsákmány reményében képes akár a partra is kivetődni.

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.