Back to top

A legmagyarabb arab lófajta

A shagya-arab őshonos magyar lófajta, amely 2004-től nemzeti kincsünk. A tetszetős küllemű ló, hátaslóként vagy fogatlóként is használható, nagyszerű szabadidő és sportló. Táv- és a vadászlovaglásra, valamint a díjlovaglásra is alkalmas. Könnyed mozgásúak, hamar tanulnak, nyugodt természetűek, kezesek. A hagyományőrző lovasíjászok és a western lovasok előszeretettel választják ezt a fajtát.

Szaporcán az Ős-Dráva Látogatóközpontban a hagyományos gazdálkodást és őshonos háziállatokat bemutató Majorban a shagya-arab lovakat is megcsodálhatjuk, és históriákat hallhatunk a kialakításukról és a mai használatukról. 

MMG - A legmagyarabb arab lófajta - shagya

A Shagya-arab lófajta kialakítása az Osztrák-Magyar Monarchia területén indult el, Bábolna, Mezőhegyes és Radautz (Rádóc) méneseihez köthető.

A tenyésztés célja eredetileg egy katonamén létrehozása volt, hiszen a 18. század végétől a hadsereg egyre gyorsabb és jobb lovakat igényelt, amelyek kitartónak és küllemre elegánsak is.

Tenyésztésük a Bábolna-Banapusztán megalapította a Bábolnai Császári és Királyi Ménesben indult,  Csenkonics József méneskapitány vezetésével. A fajta a létrejöttét az Udvari Haditanács 1816-ban hozott parancsának köszönheti, melyben elrendelték, hogy a bábolnai, elsősorban keleti vérű lóállományt a jövőben csak arab telivér mének fedezzék. A fajtát kezdetben „arab faj”-nak, később bábolnai arabnak hívták. A Shagya-arab elnevezést 1978 óta használják.

A fajta névadója, Shagya Senior mén 1836-ban érkezett Szíriából Bábolnára. Utódai ma is a bábolnai ménesben élnek.

A shagya-arab leggyakrabban szürke és barna színben látható, de sárga, fekete színben is előfordul.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Minden nehézséget legyőzve haladunk tovább

A Kincsem Nemzeti Kft. a Covid19-világjárvány, a felfüggesztett versenyszezon, az elmaradt kiemelt rendezvények és a zárt kapus versenyek ellenére is sikeresen be tudta fejezni a 2020-as versenyszezont.

Lelkes múltunk, büszke jelenünk bíztató jövőképünk

Az idei évindító/évzáró cikkem fogalmazásakor kissé messzebbre tekintek vissza a 2020-as évnél. 2020 mindenki számára emlékezetes volt, kinek könnyebb, kinek nehezebb, mindenkinek újdonságot hozott az életébe. A Szabadidős Szakág azonban hivatalosan 2018-ban alakult meg egy év előkészítő bizottsági munkát követően, kezdjük onnan az események felidézését.

Elköltöztek a Carlsberg sörfőzde legendás lovai

Koppenhágában, a Carlsberg sörfőzde négy, mára már ikonikussá vált lovát a régi sörfőzde felújítása idejére átszállították a helyi állatkertbe. A Carlsberg látogatóközpont jelentős renováláson és modernizációs programon megy majd keresztül annak érdekében, hogy még inkább korabeli hangulatot tükrözzön.

Bábolna lova – a Shagya-arab

„Igen száraz, harmonikus fej, széles homlokkal, nagy sötét, egymástól távol ülő, kifejező szemekkel, kicsi, figyelmet sugárzó fülekkel” – írja a Shagya-arabról a Debreceni Agrártudományi Egyetem ismertetője, ami azzal folytatódik, hogy „a ló mindent átütő örökítő erejét csak acélossága, kitartása, igénytelensége, temperamentuma múlja felül.

Több száz szürkemarhaborjú született a hortobágyi téli szállásokon

Az elmúlt egy hónapban már több száz szürkemarhaborjú született a hortobágyi téli szállásokon. Negyven borjú születését különösen nagy várakozás övezi, egy eddig példátlan tenyésztési program utódai ők, amelyek a legendás 60-as évek szürkemarha vérvonalát vihetik tovább.

A világ egyik legritkább és legveszélyeztetettebb juhfajtája

Mindössze néhány száz példány él belőle. Eredeti őshazájában, Németországban teljesen kipusztult. Kizárólag hazánkban maradt fenn a cikta, amely a 18. században a török úralom miatt néptelenné vált Dél-Dunántúlra betelepült svábokkal érkezett. Gyapja finomabb volt, mint a hazai fajtáké, elterjedésével honosodott meg a birka szó, hogy megkülönböztessék őket a magyar juhoktól.

Az élőhely-átalakulás túlélői

Szavak nélkül tudnak mesélni letűnt korokról azok a famatuzsálemek, amelyek hírmondónak maradtak az előretörő települések és mezőgazdasági területek szorításában. Vannak köztük természetes eredetűek és olyanok is, amelyekről tudjuk, hogy ki ültette őket.

Nóniusz ménvizsga és tenyészszemle

A Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület a rendkívüli és reményeink szerint egyedi év lezárásaként a mezőhegyesi állami ménesbirtok rohamléptekkel fejlődő ménesében rendezte meg éves ménvizsgáját és országos tenyészszemléjét.

Cél a nemzetközi ismertség

Januártól Hegedűs Zsolt veszi át a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok dióspusztai Angol Telivér Ménesének irányítását. A korábban a Kincsem Parkban és Franciaországban is dolgozott szakember elsődleges célja, hogy a következő években a Bábolna nevet a magyar mellett a nemzetközi lóversenypiacra is bevezesse.

Ebből nagy baj lehet - kaktuszok nőnek a Pilis sziklái között

Csodaszép kaktuszok nőnek évek óta a Pilis sziklás leejtőjén: több mint 13 különböző faj, többszáz egyede vészelti át itt a hazai teleket. Akár örülhetnénk is e szenzációnak, ám valójában hihetetlen pusztítás lehetőségét teremtette meg az, aki odaültette.