Back to top

Fajtára szabott megoldások a csemegekukorica-termesztésben

A járványveszélyre való tekintettel online rendezte meg a Bayer a 2020-as csemegekukorica szezont lezáró kerekasztal-beszélgetését. „Táblára szabott megoldások csemegekukoricában” című kerekasztal-beszélgetésük teljes szakmai tartalmát áthelyezték a digitális térbe.

Szakértő kollégák és a kísérletben részt vett termelők beszélgetését, az eredmények prezentációját és azt követő eszmecserét virtuálisan juttatták el az online fórum résztvevőinek.

Kihívásokkal teli szezonon vannak túl szakértők és termelők. A Bayer összes kísérleti helyszínén befejeződött a Messenger csemegekukorica-táblák betakarítása, az eredményeket és tanulságokat tartalmazó táblázatok és prezentációs oldalak készen állnak a bemutatásra.

Mint elhangzott, a Messenger Franciaországban kiemelkedő termésátlagokra képes. Mit kellene tennünk, hogy mi is elérjük, vagy legalább megközelítsük a hektáronkénti 30 tonnás álomtermést?

A vizsgált területeken ugyan nálunk is voltak az idei szezonban 27, máshol 26 vagy 25 tonnás termés, ami a szokásos 12-14 tonnához képest kiemelkedő.

De vajon milyen inputra van szükség, hogy nagyobb mennyiséget takaríthassunk be? Két területre kell koncentrálnunk, a magasabb tőszámra és a nitrogén adagolásra.

Az idei évben a Bayer szakemberei két helyszínen a tőszámot – 50 ezer, 56 ezer, 62 ezer és 68 ezer - vették górcső alá. Tiszavasváriban és Hajdúszoboszlón 24 parcellában, két fajtát – Messenger és kontroll -, négy vetési normával és három ismétlésben vizsgáltak. Feltették a kérdést, miért alkalmazunk minden csemegekukorica fajtánál azonos tőszámot, amikor lehet az is egyedire szabott. Éppen a Messengernél figyelték meg, hogy alacsonyabb tősűrűség mellett képes másodcsöveket nevelni. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy ezt kisebb vetőmagköltséggel érhetjük el, már nem hiábavaló a vizsgálódás.

Azt is megfigyelték, a tősűrűség növelésével csökken a csövek súlya, bár összességében a betakarított mennyiség nem lesz kevesebb.

Ugyanakkor a sűrűbb állományban az ikercsövesség elfordulása kisebb. Frisspiacra termelők 40 ezres tőszám mellett 70 százalékos duplacsövességet jeleztek a Messengernél. A szakaszos kézi betakarításnál ez kiváló eredmény, de vajon nagyüzemi körülmények között is ez lenen az elvárás? A fórumon résztvevő két termelő kijelentette, ha 100 százalékos kelést lehetne garantálni, akkor lenne benne perspektíva. Így viszont el kell fogadnun, hogy frisspiacra az ikercsövesség, míg az ipar számára a súly az elsődleges elvárás.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Mitsubishi is beszáll a laborhús piacba

A Mitsubishi Corporation úgy döntött, hogy együttműködik az izraeli Aleph Farms céggel a laboratóriumban termesztett húsok gyártásában és forgalmazásában. Ennek az a célja, hogy Japánban csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Ugrásszerűen nőtt a növényi eredetű élelmiszerek eladása

Egy friss felmérés szerint január első hetében 50 százalékkal több növényi eredetű élelmiszert vásároltak a fogyasztók az Egyesült Királyságban, mint a tavalyi esztendő ugyanezen időszakában. A növekedés hátterében két fő ok áll. Lássuk, mik ezek.

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

A világ egyik legdrágább fogása: 60 millió egyetlen halért

A tokiói piac rendszeres új évi árverésén 200 000 dollárért, mintegy 60 millió forintért kelt el a tonhal, mely a tavalyi árhoz képest jelentős visszaesést mutat. Az említett kékúszójú tonhalat 20,8 millió jenért, azaz pontosan 202, 197 dollárért adták el az első aukción a Toyosu halpiacon miután az ünnepeket követően újranyitott.

Beengedik az idénymunkásokat

A világjárványból eredő súlyos munkaerőhiány miatt Ausztráliában számos gyümölcstermesztő kénytelen volt az ültetvényen hagyni a termést, vagy a betakarítás után megsemmisíteni.

Biológiai gombaölő szert fejlesztettek ki tárolási betegségek ellen

A Decco Italia forgalmazza a Nexy nevű biológiai gombaölő szert, amivel az alma, körte és a citrusfélék tárolási betegségeit lehet megelőzni. Az új készítmény szermaradék nélkül akadályozza meg a Botrytis cinerea, a Colletotrichum musae, vagy a Penicillium-fertőzést.

Grow21: Együtt ültethetjük el a fenntartható jövő magjait

A vadonatúj virág- és zöldségkertészeti és tájkertészeti virtuális esemény a Kekkilä-BVB, Európa egyik vezető kertészeti cége támogatásával valósulhat meg. A fesztiválra a rendezők meghívnak mindenkit, hogy megvitassák, hogyan állhat fenntarthatóbb növekedési pályára a zöld ágazat.

A méhészeknek is megterhelő volt az elmúlt időszak

A tavalyi év mindenki számára rendkívüli megpróbáltatásokat hozott, a koronavírus-járvány az egész társadalomra és a gazdaság minden szektorára hatással volt és következményei még sokáig velünk lesznek. A méhészeknek is megterhelő volt ez az időszak, de nem állhattak le a mindennapi teendők.

Drónok a növényvédelemben - miként használhatjuk őket?

Az innováció alapvetően meghatározza a mezőgazdaság jövőjét is. A drónok már jó ideje segítik a monitorozást, információgyűjtést és remélhetően nemsokára lehetőség nyílik arra, hogy permetezhessünk is velük. A drónok használatához kapcsolódó új szabályozást, azaz a pilóta nélküli légi járművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a Parlament decemberben elfogadta.

Kell-e öntözni a szőlőt? - A Kertészet és Szőlészetről szubjektíven

Milyen költségeket rejt az élelmiszerek valódi ára? Milyen kreatív megoldásokkal hidalták át a ciklámennemesítők, hogy nem lehet élőben fajtabemutatót tartani? Mi a közös a forró égövi és a hazai szőlőtermesztésben? Mi az egyetlen eset, amikor nem számít borhibának az ecetesedés? A 2021/2. héten is érdekes olvasnivalókkal jelent meg a Kertészet és Szőlészet.