Back to top

Szklerotinia: a talajból érkező veszedelem

Egyre gyakrabban szembesülünk azzal, hogy még ideális vetésforgó mellett sincs teljes biztonság a szklerotiniától! A fehérpenész rothadás (Sclerotinia sclerotiorum) gombája polifág kórokozó, több száz gazdanövénye van. Három nagy szántóföldi kultúránkat - a repcét, a napraforgót és a szóját - is „kedveli”.

A gombabetegség kitartóképletei, a szkleróciumok, akár 20 éven át is ugrásra készen várják a tápnövényüket. Ott, ahol szűk a vetésforgó, a talajban óriásivá nő a kórokozónyomás, és egy nedvesebb évjáratban a fehérpenészes szártőrothadás a repcetermés 40-50 százalékát is elviheti. Zárt állományokban – ha a fertőzéshez szükséges ideális körülmények fennállnak ­–, akkor a gomba 5-10 százalékos mértékben mindig jelen van.

Fotó: Stock

A talajban lévő kitartó képletekből (szkleróciumok), gyökéren keresztül indul a micéliális fertőzés. A kórokozó bejut a növénybe, és a szállító edénnyalábokat eltömíti, majd hirtelen hervadás következtében a növény elpusztul. A szekunder infekció az, amikor apotéciumok, ivaros termőtestek alakulnak ki, és az aszkospórák szóródása által fertőződik a szárközép és a tányér.

A napraforgó virágzás előtt bekövetkezett tőpusztulása miatt termést már nem hoz a növény.

A szemkitelítődés idején is kialakulhat még a primer fertőzés, ilyenkor már vannak kaszatok, de azok vagy léhák, vagy jelentős ezermagtömeg csökkenést szenvednek el. Terméscsökkenés, szártörés, betakarítási problémák jelennek meg, és megfertőződik inokulumokkal a terület a következő 15 évre.

Ha az országos időjárást vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy április, május szárazabb volt, viszont június, július, helyenként augusztus csapadékellátottsága jóval az átlag felettinek mondható. A szklerotinia tünetei napraforgóban június első felében primer fertőzés következtében jelentek meg. Összességében a nyári csapadékos időjárás kedvezett a szklerotinia elterjedésének, ahol volt a talajban szklerócium, ott jelentősebb fertőzések alakultak ki. Főként azokon a területeken, ahol a szklerotinia gazdanövényei a vetésforgóban 5 éven belül követik egymást.

Idén a primer fertőzés volt jelentős, a szekunder fertőzés miatt kialakuló szárközép- és tányérfertőzés csak észlelési szinten jelent meg, amit a Növényorvosi Kamara megyei szervezeteinek beszámolói is megerősítettek.

„A csapadékos, meleg idő hatására megnőtt az alternaria (Alternaria helianthi, helianthificiens) és a fóma (Phoma macdonaldii) fertőzés mértéke a száron” - olvasható egy Hajdú-Bihar megyei beszámolóban. A fehérpenész (Sclerotinia ssp.) szártőfertőzés a csapadékos belvizes területeken erősödött, a szárközépi (aszkospórás) fertőzés tünetei is ott gyakoribbak, foltokban jelentős mértékű.”

A szklerotiniára fogékony gazdanövények (repce - napraforgó - helyenként szója) esetében a termelők gyakran nem tudják tartani a vetésforgót. Ezeken a helyeken a napraforgó vonatkozásában idén a primér fertőzés okozott károkat, gazdaságtól, táblától függően 5-20 százalékos mértékben. A tányérfertőzés észlelési szinten volt jelen. A szójában július második felében egyértelműen látszódtak a szklerotiníás táblafoltok.

Szklerotinia napraforgón

Baranya megyében nem a napraforgó, hanem a szója mutatta a legnagyobb fogékonyságot a szklerotínia iránt. Itt idén helyenként jelentős, 10-15 százalékos volt a fertőzés, és a gazdák is belátták, hogy nem ülhetnek ölbe tett kézzel, valamit tenni kell ellene.

A szűk vetésforgó és a csapadékos időjárás miatt Somogyban szinte mindenki megismerte a szklerotiniát, és az általa okozott termésveszteséget.

A primer fertőzés gyakorisága szembetűnő volt idén, elérte a 15-20 százalékot!  A napraforgót ebben a termesztési körzetben a magasabb tőszámmal - hektáronként 65 ezer tő - termesztik. Felmerül a kérdés, van-e összefüggés a magasabb tőszámok, és a szklerotinia fertőzés mértéke között?

Repce esetében volt olyan somogyi gazdaság, ahol a szklerotinia miatt hektáronként akár egy tonna termésveszteség is bekövetkezett. Napraforgóban a fertőzés ekkora termésdepressziót nem okozott, viszont a tüneteket – amely elérte a 10-15 százalékot - egyértelműen lehetett látni, miközben Tolnában a szklerotinia primer fertőzés sok esetben a 20-30 százalékot is meghaladta. Helyenként a szekunder fertőzés következtében fellépő szárközép-és tányérfertőzés észlelési szinten is fellépett.

Az elmúlt évben a mostanihoz hasonló mértékű - 10-15 százalékos - szklerotinia fertőzés nem volt tapasztalható Hajdú-Bihar megyében. Ugyanakkor a termelők nem elsősorban a szklerotinia javára írják a termésveszteséget. Véleményük szerint több gombabetegség együttes hatása miatt alakult ki a korábbi lombvesztés, ehhez járulhatott hozzá a tápanyaghiány is, mely hatására nem tudtak a szemek kitelni. Továbbá a kettős kelések (táblán belül akár 2-4 hét eltéréssel) megnehezítették a deszikkálás helyes időpontjának meghatározását.

Az ország többi részén - mint ahogy a metnet.hu térképen is látszik -, ahol csapadékos volt a június és július, és volt szklerócium a talajban, ott szklerotínia fertőzést tapasztaltak.

Deák Richárd (Babócsa, Somogy megye):

„Az integrált növényvédelem keretein belül mindent megteszünk a szklerotinia ellen. Éppen ezért a mi gazdaságunkban nem fordult elő gazdasági kár a fehérpenészes szártőrothadás és más gombabetegségek miatt.

A vetésforgót úgy tudjuk tervezni, hogy a szklerotinia fogékony gazdanövények nem sűrűn követik egymást.

Használunk a primer fertőzés ellen hiperparazita gombákat, majd állományban két alkalommal fungicideket is. Így minimálisra tudjuk csökkenteni a fertőzés mértékét. Bio repcét is termelünk, és elmondhatom, hogy a fő gombabetegség elleni védelmet hatékonyan meg tudjuk oldani biológiai fungiciddel."

Hársházi Péter (Szentgáloskér, Somogy megye):

"Napraforgóban a kórtani problémák közül messze menően a szklerotinia képes a legnagyobb kárt okozni, Éppen ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy csökkentsük az általa okozott terméskiesést. Törekszünk arra, hogy a helyes vetésforgót tartsuk, mellette a harmonikus tápanyagellátás, a nitrogén dózisok helyes megválasztása is nagyon fontos.

A szklerotinia primer fertőzése ellen használunk hiperparazita gombákat. És kell is, mert hiába alkalmazunk két fungicides állománykezelést, a primer fertőzést másképp nem tudjuk megelőzni.

Az idei évben a csapadékos június és július következtében az integrált partneri körben volt olyan, aki a primer fertőzést nem akarta megelőzni, hektáronként közel egy tonnás terméskiesést okozott nála a betegség. Kombájnból nézve szembetűnő volt a különbség. Kihasználjuk a technika adta lehetőségeket, drónnal kórtani felvételezést csináltunk a napraforgó táblákban. Évek óta használom a terepjáró platóra szerelhető állványt, melyről négy méter magasságból is szemlélhetem a napraforgót. A mi tábláinkon idén elért 4,4 tonnás átlagterméssel elégedett vagyok, de keresem azokat a megoldásokat, amelyekkel növelhetem a termésbiztonságot és a termésmennyiséget."

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

Gombásszunk januárban!

Szeretne télen is gombát szedni az erdőben? Ez nem lehetetlen, mert fafülgombát még januárban is találunk. Ez a gomba elsősorban a kínai fogásokból ismert, de Magyarországon is bőségesen megtalálható.

A méhészeknek is megterhelő volt az elmúlt időszak

A tavalyi év mindenki számára rendkívüli megpróbáltatásokat hozott, a koronavírus-járvány az egész társadalomra és a gazdaság minden szektorára hatással volt és következményei még sokáig velünk lesznek. A méhészeknek is megterhelő volt ez az időszak, de nem állhattak le a mindennapi teendők.

Drónok a növényvédelemben - miként használhatjuk őket?

Az innováció alapvetően meghatározza a mezőgazdaság jövőjét is. A drónok már jó ideje segítik a monitorozást, információgyűjtést és remélhetően nemsokára lehetőség nyílik arra, hogy permetezhessünk is velük. A drónok használatához kapcsolódó új szabályozást, azaz a pilóta nélküli légi járművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a Parlament decemberben elfogadta.

Családi gazdálkodás: kedvezőbb adózási rendszer 2.

Jelenleg mintegy 291 ezer személy rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, továbbá 23 ezer családi gazdaságot tartanak nyilván, tehát az Országgyűlés által 2020. november 30-án elfogadott és január 1-jén hatályba lépett, a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény a magyar gazdálkodók jelentős hányadát érinti.

Emelkedő tőzsdei árak

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Fertőtlenítési útmutatóval segíti az állattartókat a Nébih

Fertőtlenítési útmutatót állított össze az országos főállatorvos megbízásából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A kiadvány célja, hogy megkönnyítse az állattartó telepek tulajdonosai számára az állatok egészségének megőrzését a fertőtlenítéshez szükséges lépések számbavételével.

Az új kockázatkezelési rendszerhez február 1-től lehet csatlakozni

Az Országgyűlés által 2020-ban elfogadott törvényi alapokra építve az időjárási káresemények mellett a gazdasági és piaci jellegű kockázatoknak is kitett mezőgazdasági termelők számára - mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer néven - egy új kockázatkezelési eszközt vezet be a Magyar Államkincstár közreműködésével az Agrárminisztérium.