Back to top

Klímaváltozás és állattudományok

Az agrárium és a klímaváltozás kölcsönhatásában az ágazat szereplői kétfrontos háborúra kényszerülnek: egyszerre kell védekezniük a klímaváltozásért a mezőgazdaságot okoló támadásokkal szemben, és alkalmazkodniuk a termelési körülmények változásához.

Ez utóbbival, vagyis a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait kiküszöbölő technológiák kifejlesztésével, és jól tűrő állatfajok nemesítésével foglalkoznak GINOP (FIEK) pályázati finanszírozásban a SZIE Kaposvári Campusán, az Állattudományi Klímakutató Központban. Az eddigi eredményekről a Regions4Food projekt keretében megrendezett workshopon számoltak be.

Hideg és meleg okozta hőstressz szimulálására egyaránt alkalmas klímakamrák vagy vágópont éppúgy helyet kapott a klímakutató központban, mint azok a modern teszt­istállók, amelyekben ugyancsak különböző éghajlati viszonyok szimulálhatók.

Tehát minden adott ahhoz, hogy a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait kompenzáló növénytermesztési, állattenyésztési és takarmányozási technológiákat fejlesszenek ki, illetve hogy a megváltozott éghajlatban is jó termelési eredményeket produkáló állatfajtákat nemesítsenek. A kutatócsoport munkája kiterjed a takarmányozásra, illetve a takarmány-termesz­tés kapcsán az agrotechnológiára is.

Fedett és kopasznyakú 10 hetes csirke hőképe
Minderről Húth Balázs egyetemi docens számolt be Precíziós megoldások alkalmazása a klímaváltozásra fókuszáló állattudományi kutatásokban című előadásában, egy agrár-élelmiszeripari digitalizációval foglalkozó rendezvényen, amit az EU-­támogatással megvalósuló nemzetközi Regions4Food projekt keretében tartottak.

A szarvasmarha- és juhágazat termelésének támogatása érdekében a hőstressz-­toleranciát javító eljárásokat fejlesztenek Kaposváron, a többi között a szarvasmarhák szaporodásbiológiai teljesítményének növelésére.

Ennek keretében például in vitro eljárással állítanak elő embriókat, hogy jobb tenyészértékű utódok születhessenek. Az így előállított embriók beültetésével igen gyorsan el tudják terjeszteni a kiváló termelési mutatójú fajtákat, valamennyi hasznosítási típusban.

Az embrióbiopszia lehetővé teszi az ivar és a tenyészérték korai meghatározását is, ami komoly megtakarítást jelenthet például tejelőszarvasmarha-állományok­ban, azáltal, hogy csak a nőivarú embrió­kat ültetik be. Az elérhető legjobb tenyészértékű egyedek szaporításával pedig nemcsak az egyes tehenek, hanem a fajta teljesítménye is növelhető.

A nagy tenyészértékű embriók előállításának további közvetlen gazdasági haszna, hogy a hűtött vagy fagyasztott szaporítóanyag könnyen elszállítható akár Dél-Amerikába is, mivel a tenyészállatok hosszú távú szállítását egyre jobban megnehezítik az állatvédő szervezetek.

A klimatikus viszonyok változása miatt végzett szelekciós kutatások egyik célja hőtűrő, extenzív vagy ökotartásra alkalmas húsbaromfi hibridek előállítása volt, amelyek akár afrikai gazdaságokban is jól tarthatók. Ilyen új hibrid a TETRA HT (heat tolerance), amelynek a kopasz nyak az egyik jellegzetessége: a tollal nem borított területen ugyanis több hőt tud leadni az állat.

Hasonló, ökológiai tartásra alkalmas hőtűrő tojóhibridek előállításával is foglalkoznak. A Leghorn White és a Rhode Island White vonalak keresztezésével hozták létre a TETRA Tint nevű, a tollfejlődés alapján már napos korban szexálható, a hőstresszt jól tűrő tojóhibridet. Érdekessége, hogy krémszínű tojást termel, ami a világpiac világos tojáshéjat kedvelő közönségének ugyanúgy megfelel, mint a barna tojáshéjhoz ragaszkodó fogyasztóknak.

Stresszfiziológiai kutatásaikról szólva Húth Balázs kiemelte, hogy a hibrid változatok rendszerint érzékenyek, ezért egyebek mellett sertéseken is alaposan vizsgálják a környezeti és takarmányozási stressztényezőket.

A szívfrekvencia, a pulzus, a testhőmérséklet és az EKG alapján előrejelezhető a stressz. Az előrejelzés alapján pedig állatjóléti szempontokat is magukba foglaló tartástechnológiai variánsokat dolgoznak ki a központban intenzív termelő gazdaságok számára.

Precíziós takarmányozási kutatásaik arra irányulnak, hogy a klasszikus tö­meg­takarmány-növényeket a klíma­vál­to­zásnak kevésbé kitett növényekkel helyettesítsék. Tápérték-gyorsvizsgálati módszerek tökéletesítésén szintén dolgoznak, annak érdekében, hogy a silókukorica részleges vagy teljes kiváltása esetén a takarmány tápértékét egy okoseszköz segítségével valós időben meg lehessen állapítani.

A Táplálkozástudo­mányi és Termelésfejlesztési Intézet kutatásai közül talán a madarak in ovo, vagyis tojáson belüli táplálása a legkülönösebb.

Ez a korai takarmányozás egyik új módja, amivel a legkri­ti­kusabb időszakban in situ lehet speciális tápanyagokat biztosítani a madárembrióknak a tojásba történő beinjektálásukkal.

Ugyancsak fejlesztenek a meteorológiai és talajparaméterek folyamatos mérése alapján működő, precíziós termesztéstechnológiai döntés-előkészítő rendszert.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jelentősen megugrott Kínában a sertéshústermelés

Kína első negyedéves sertéshústermelése az egy évvel korábbihoz képest 31,9%-kal 13,69 millió tonnára emelkedett - derült ki a múlt héten közzétett adatokból, ami két éve a legmagasabb negyedéves mennyiség.

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Felelős állattartást elősegítő ivartalanítási program indul

Félmilliárd forintos keretösszeggel jelent meg pályázat kutyák azonosító chippel való ellátására, veszettség elleni oltásra, valamint kutyák és macskák ivartalanítására hétfőn falvak önkormányzatai számára - jelentette be az Etyek-Botpusztai állatmenhelyen a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Egy indiai hangyafaj képes összezsugorítani, majd visszanöveszteni az agyát

Egy Indiában honos hangyafaj egyes dolgozói képesek összezsugorítani az agyukat és felduzzasztani a petefészküket, hogy királynőjük halála esetén biztosítsák a kolónia túlélését, és ha valamilyen okból ez az "álkirálynői" státuszuk megszűnik, belső szerveik visszaalakulnak eredeti állapotukba - állapították meg a kutatók.

Őrült méhsűrűség: Amerika „kenyeres kosarában”

A méhállományok egymás melletti összezsúfolása, az egy területre koncentrált nagy méhsűrűség sok veszéllyel jár együtt. Gondoljunk csak napjaink COVID19-fertőzésére, mely pillanatok alatt szétterjedt a világon. De a pandémia előtt is tudtuk, hogy például a menekülttáborok és a menedékhelyek a betegségek, a feszültség és a szociális problémák kirobbanásának táptalajai.

Webinár az antimikrobiális rezisztenciáról

Állatorvosok és állattartók számára rendezett két alkalomból álló online szakmai beszélgetést az Alpha-Vet Kft., ahol a téma szakavatott képviselői segítettek eligazodni az antibiotikumokat érintő szakmai tudnivalók és jogszabályok világában.

Húsz-huszonötszázalékos drágulás jöhet a hús árában

Hosszú válságot is okozhat a takarmányárak nagyságrendileg 30 százalékos emelkedése, amit a termelők a termékeik árában is szeretnének érvényesíteni.

Lehet, hogy szúnyogok és bolhák terjesztik az afrikai sertéspestist?

A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem kutatói szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist.

Válságban a brit sertés export

A brit Nemzeti Sertésszövetség (NPA) szerint az új Brexit-követelmények miatt képtelenség tenyészállatokat exportálni az EU-ba, ami károsítja az Egyesült Királyság sertéságazatát.

Ötven év ötven nappal hosszabb nyár - magyar kutatás a klímaváltozásról

Az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzése alapján az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon, a nyár viszont ötven nappal hosszabb lett, mint a hetvenes években volt. A változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal. A folyamat következtében várhatóan az ökológiai rendszer szerkezete sérül.