Back to top

Döntéstámogató rendszerek az állattartásban

Manapság a nagy cégek leginkább az SAP vállalatirányítási rendszert használják a cég folyamatainak ellenőrzésre. Összességében világszerte 12 millió felhasználó alkalmaz SAP-rendszert, amely az ügyviteli megoldások területén kimagasló szám. Azonban a NAK TechLab programjában számos olyan startup „kerül elő”, amely előbb-utóbb akár komoly konkurenciája is lehet az SAP-nak.

Fotó: NAK
Egyszerű kiszámolni, hogy minél nagyobb egy üzem, annál érzékenyebb a költségekre. Ha mondjuk húszezer állat esetén egyedenként csak havi 50 forintot takarít meg a gazda valamely költségen, akkor éves szinten 12 millió forint marad a zsebében, ami komoly összeg, míg ugyanez a megtakarítás ezer állat esetén ez mindössze hatszázezer forint, vagyis szinte jelentéktelen összeg.

Nem véletlen tehát a TechLab támogatói, együttműködő partnerei között ott találjuk a magyar agrárium legnagyobb szereplőit.

A program legutóbbi rendezvényén, ahol három új magyar állattenyésztést segítő megoldás mutatkozott be Nagy Tibor, a Bonafarm Mezőgazdaság sertéságazati igazgatója mutatta be, hogyan is működik nálunk az SAP: melyek azok a platformok, amelyeken adatokat rögzítenek, majd ezekből az adatkból miféle kimutatásokat készítenek, hogyan használják az egyes adattáblákat a takarmány- vagy épp a gyógyszerfelhasználás ellenőrzésére ugyanúgy használják, mint az integrációs partnereik teljesítményének értékelésére.

Nagy Tibor
Fotó: NAK

Ahogy az előadásából kiderült, az SAP-elemzések ugyanúgy felhasználhatók az ágazati stratégia kialakításához, mint a telepi szintű transzparens működés kialakításához és még versenyszellemet is generál a cégen belül.

Ha egyelőre a cég – vélhetően – nem is gondolkodik az SAP-rendszer lecserélésében, az adatgyűjtés területén mindenképp nyitott az újdonságokra. Épp ezért fut náluk a PigBrother egy pilot projektje.

A 2017-ben alakult startup a sertéshízlalás egy komoly problémájára keresett megoldást: a súlymérésre – mondta el az AgTech Meetup rendezvényen Vass János, a PigBrother kereskedelmi igazgatója.

Azzal minden sertéstenyésztő tisztában van, hogy viszonylag szűk az a súlytartomány, amelyben a legnagyobb nyereség realizálható, ezért is fontos tisztában lenni a hízók aktuális súlyával,

illetve az állat súlyának folyamatos mérésével olyan adatsorokat kaphat a gazdálkodó, amiből a takarmányhasznosításról, az esetleges máshogy nem látszó betegségekről is következtetések vonhatók le.

Fotó: NAK
A folyamatos súlymérés egy sertéstelepen több gondot is felvet: ha régi a telep, ott megoldani egy mérőrendszer telepítését nagyon költségigényes. A hagyományos mérlegekkel a súlymérés idő- és munkaerőigényes – nagy állományok esetében szinte megoldhatatlan és az állatoknak mindenképpen stresszhelyzetet jelent: szokatlan a helyzet, a mérlegelés helyszínére oda kell hajtani az állatot, a fizikai mérlegelés nem könnyű és mindezek hatására csökkenhet a hízók étvágya.

A PigBrother megalkotói viszont kitalálták, hogy a sertések fényképei alapján ki lehet számolni az állatok súlyát.

Épp ezért az etetők fölé rögzített kamerán keresztül figyelik a sertéseket, és az innováció lényege, hogy folyamatos súlyadatokat tudnak róluk adni. Az így összegyűjtött adatok felhasználhatók egyebek mellett betegségek előrejelzésére (a fogyásból lehet rá következtetni), a precíziós adatsorokból különféle következtetéseket vonhat le a gazdálkodó (például a hőmérséklet és a súlygyarapodás összefüggései) és az adatsorok természetesen segítséget nyújtanak a takarmányozás és gyógyszerezés területén is.

Fotó: NAK
Ahogy azt Vass János hangsúlyozta, a idén koronavírus-járvány idején például hasznos, hogy a rendszer használatával kevesebb emberre van szükség és a szaktudás hiánya, illetve az emberi mulasztás nem áll az adatgyűjtés útjába.

A rendszer korlátaiként a fejlesztők kiemelték, hogy túl alacsony belmagasságú istállókban nem elég nagy a kamerák látószöge, így nem látják be megfelelően a teret, a istállóbéli gázok károsítják a hardvereket, a nagysúlyú sertések kevesebbet esznek és többet hevernek.

Természetesen mindezek kiküszöbölésén és a jelenlegi 97,7%-os pontosság javításán dolgoznak, mint ahogy azon is, hogy a mesterséges intelligenciának „megtanítsák” a jelenlegi dán sertések mellett más fajták testfelépítését, hogy azok súlymérésre is alkalmassá tegyék a PigBrothert.

A következő döntéstámogató rendszert Kövesdi József, az Okosfarm ügyvezető-tulajdonosa mutatta be. Cégük először biztonságtechnikai berendezéseket, kamerarendszereket telepített állattenyésztő telepekre, majd ebből léptek tovább a döntéstámogató rendszer kialakítása felé.

Kövesdi József
Fotó: NAK

Azt vallják, hogy a termékelőállításhoz, jelesül egy sertés meghízlalásához megfelelő információkkal kell rendelkezni a dolgozókról, a gépekről, az állatokról és a menedzsment által meghozott intézkedésekről is, és mindezeket szinkronba is kell hozni.

Ehhez pedig 24 órában szükség van állatjóléti információkra, dolgozói kontrollra, gépfelügyeletre amely adatok a vezetők számára adnak információt a termelési folyamatról.

Mindennek alapja az adatgyűjtés. Épp ezért fejlesztett ki az Okosfarm egy olyan multiszenzort, amely állattartó épületekben tapasztalható körülmények között megbízhatóan képes számos paramétert mérni, a gépfelügyelet területén megoldották az Okos trágyakezelést, mindehhez integrálták a dolgozói kontrollt. Az Okosfarm szoftver pedig az összegyűjtött adatok és azok folyamatos feldolgozása alapján, ha szükséges, automatikusan riasztást küld a felhasználóknak és így a károk megelőzhetők vagy minimalizálni lehet azokat.

Az Okosfarm megoldások elérhetők a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfiágazatra szabva, illetve a növénytermesztés és az élelmiszeripar számára is.

Fotó: nak
Moldován András, az Animalsoft Kft., ügyvezető-tulajdonosa a Livestocker platform kifejlesztéséről elmondta, hogy az állattenyésztés hatékonyságát az utóbbi évtizedben genetikai oldalon mintegy 15%-kal növelték, azonban továbbra is nagy a nyomás a termelőkön: alacsonyak a piaci árak, miközben a termelési költség nem csökkenthető egy bizonyos szint alá, a piac a jobb állategészségügyi paramétereket és a jobb állatjólétet díjazza, fogyasztói elvárás az antibiotikumok használatának minimalizálása. Emellett a húspiacon az év különböző időszakaiban változó mennyiségeket lehet értékesíteni (létezik úgynevezett barbeque idény), de ez nem igazodik az állatok életciklusához, és a vásárlók egyre jobban igénylik minden termékről az azonnali és részletes információkat.

A mezőgazdasági termelők tudják, hogy a hatékonyságot adatgyűjtéssel és az adatok elemzésével lehet növelni, azonban a piacon mondhatni végtelen számú egymástól független adatgyűjtő rendszer létezik és a mezőgazdasági termelő nem biztos, hogy ezeket az adatokat hajlandók és képesek elemezni.

Moldován András
Fotó: NAK
Ezen akartak segíteni a Livestocker fejlesztői: olyan platformot fejlesztettek ki, amely az állattartó telepeken bármilyen rendszerrel gyűjtött adatokat képes feldolgozni, rendszerbe állítani, azokból szakmai és üzleti analitikát készíteni. A digitális farm management feladatokat képes kezelni, képes a változásokat menedzselni, monitorozni és kontrolling feladatokat ellátni.

Miután a profitmaximalizálás a cél, így a platform optimalizálja és ellenőrzi a takarmány- és gyógyszerfelhasználást, integrált a nyilvántartások vezetése, amely adatkapcsolatban áll egyebek mellett a könyveléssel. Mindezek felhasználásával megkönnyíti a tervezést, a minőségbiztosítást és könnyen, egy gombnyomással teljesíthetők a jogszabályi követelményeknek megfelelő jelentések is.

Mindez a gyakorlatban a következőt jelenti: a tenyésztés és hízlalás napi eseményeit, mondjuk az elhullást a telepi dolgozók rögzítik vagy egy okostelefonon vagy egy cetlin, amit valaki utána begépel a számítógépbe, a különféle szenzorok adatait egy külső tárhelyről beimportálja a rendszer, csakúgy, mint a különféle mentéseket, riportokat (WEDA, vágóhíd).

Ezeket az adatokat aztán a platformon belüli különféle szoftverek használják, és létrehozzák az automatikus nevelési naplót termelési mutatókkal, állat, gyógyszer és takarmánynyilvántartással, összefüggésvizsgálatokkal, figyelmeztetésekkel. Az elemzések alapján pedig a gazdálkodó megalapozott termelési döntéseket hozhat.

Látható, hogy ez a rendszer komplexitásában már nagyon is hasonló az SAP-hoz. Vagyis kisebb gazdaságok számára megfizethetetlen lenne, hacsak a számukra a cég nem kínálna havidíjas, megfizethető konstrukciót is.

Fotó: nak

Az egyes bemutatkozásokat követő beszélgetésben a résztvevők egyetértettek abban, hogy a fogyatkozó munkaerő kiváltásra alkalmas precíziós megoldásoknak egyre nagyobb jelentőségük lesz a hazai állattenyésztésben is.

Ebben az új típusú állattenyésztésben pedig egyre inkább olyan emberekre lesz szükség, akik tudják és hajlandók használni a számítástechnikát. Erre a jelenleg zajló generációváltással együtt esély is van, így létrejöhetnek a magasan automatizált kevés emberrel is jól működő agrárüzemek.

Mint az látható, a piacon sorra tűnnek fel az olyan innovációk, amelyek a kisebb gazdaságoknak is kínálnak telepirányító, döntéstámogató rendszereket.

Az ilyesfajta állattenyésztési precíziós megoldások bevezetésének pedig a pénz sem lehet az akadálya. Jelenleg is az ÁTK pályázatok keretében lehet igényelni informatikai fejlesztéseket.

Azok mértékéről, a beruházási igényekről pedig minden startuppal konzultálhat a termelő.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A széna korai etetésének előnyei és hátrányai

A választott tejelő borjak szénával való etetése egy olyan téma, mely a szakértők körében is gyakran vitatott kérdés. Kell-e etetni? És ha igen mikor, illetve milyen típusú takarmányt? Coleen Jones és Jud Heinrichs, a Penn State Egyetem Tejipari Továbbképző oktatói az „Újszülött borjú etetése” című átfogó művükben mérlegelik a témát.

Online workshop: Az Európai zöld megállapodás (Green Deal) és vállalkozásfejlesztés

Az “Európai zöld megállapodás (Green Deal) és vállalkozásfejlesztés: az európai piacban rejlő lehetőségek” témájú online workshop második alkalmára szóló regisztrációs lehetőség.

Kutyajóléti válságtól tartanak a britek

A járványidőszakban, a négy fal közt elmélkedve rengetegen döntenek úgy az Egyesült Királyságban, hogy itt az ideje, hogy beszerezzenek maguknak egy négylábú társat. A lelkesedés azonban gyakran hamar elillan, így egyre másra kerülnek utcára a jobb sorsra érdemes kutyák. Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa.

Kulcs a hatékonyság

A növénytermesztők lettek 2020 nyertesei: a gabonaárak ötéves csúcson vannak, akárcsak a fehérje- és olajos növényeké, hangzott el a Takarékbank január 25-ei sajtótájékoztatóján, ahol ismertetették a Takarék AgrárTrend Indexének negyedik negyedéves kimutatását. Az előző negyedévi 30,5-ről 31,8-re emelkedett az index értéke.

Önként ölte le a fácánjait egy finn gazda

Több elhullott fácánt is találtak az elmúlt napokban Finnországban, amelyekről kiderült, hogy a madárinfluenza vírus okozta pusztulásukat. Egy fácántenyészeten elpusztították a madarakat.

Hazánk az uniótól azonnali intézkedéseket sürget a sertéságazatban

Az Európai Unió mezőgazdasági és halászati minisztereinek január 25-i videokonferenciáján Magyarország sürgős intézkedéseket sürgetett a sertéságazat helyzetének javítására. A tanácskozáson tizenhárom tagállam - köztük Magyarország - kérésére kiemelt téma volt a sertéságazat helyzete.

Gyógynövények - Harmadik nemzedék, harmincéves üzem

Nagy Balázs nagypapája, Mihály már a rendszerváltás előtt is gyógynövényekkel foglalkozott, 1991-ben pedig megalapította saját vállalkozását. Az idén harmincéves cég főtevékenysége nem változott az évtizedek folyamán, ám a feldolgozás során a gyűjtött alapanyagok rovására nőtt a termesztett gyógynövények aránya.

Vissza a lótenyésztéshez

A Festeticsek Fenékpusztán található egykori épületegyüttese nemcsak őrzi a múltat, hanem a jövőt is magában hordozza. Az egykori majorság mintegy 1,4 milliárd forintból újulhat meg egy vissza nem térítendő uniós támogatásnak köszönhetően.

Egy ágyban az ellenséggel - Miért háziasítottuk a farkast?

Abból a perspektívából nézve, hogy az ember miért éppen olyan állatot háziasított először, ami drága, nehezen hozzáférhető húst eszik, rejtély. A háziasítás megtörténte után, az ember a kutya őseit, vagyis a farkast, mint potenciális vetélytársat, kiirtotta környezetéből. Ezért a farkasoknak a zord, viszontagságos időjárású hegyekbe kellett visszahúzódniuk.

A tejágazat is szenved a járványtól

A szlovák tejtermelők már többször is nehéz helyzetbe kerültek, és ez történt velük a koronavírus-járvány első hulláma alatt is. Egyebek között hiány alakult ki a számukra létfontosságú fertőtlenítőből, amellett a munkaerőhiány is sok fejtörést okozott nekik. A járvány teljesen felforgatta az árutermelést, és a tejtermelőknek minél gyorsabban igazodnia kellett a körülmények változásához.