Back to top

Természetvédelmi kapacitásfejlesztés öt balkáni országban magyar segítséggel

Természetvédelmi kapacitásfejlesztésbe kezd öt balkáni államban (Albánia, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia) a debreceni székhelyű BioAqua Pro Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum.

A magyar szakemberek az MTM-ben rendelkezésre álló közgyűjteményi adatok, valamint a Natura 2000 hálózat kialakítása és működtetése alatt szerzett tapasztalataik átadásával szeretnék segíteni nyugat-balkáni kollégáikat abban, hogy az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országaik minél sikeresebben tudjanak eleget tenni a csatlakozással kapcsolatos természetvédelmi-jogharmonizációs kötelezettségeiknek - tájékoztatta az MTI-t a Magyar Természettudományi Múzeum.

Fotó: Orbán Zoltán, MME

A közlemény szerint mindez olyan feladatok megvalósítását jelenti, mint például a nemzeti biodiverzitási adatbázisok kialakítása, a Natura 2000 hálózat jelölőfajainak kiválasztása, védett területek kijelölése, valamint monitorozó protokollok kidolgozása.

A helyi tudásbázis támogatásával a magyar fél célja, hogy olyan kapcsolatrendszert alakítson ki, amely megalapozza a magyar vállalkozások piacra lépését a nyugat-balkáni országok természetvédelmi állapotfelmérés és monitoring piacán. Ez a piac ugyanis a régió európai uniós csatlakozási felkészülése során várhatóan jelentősen bővül majd - emlékeztet a MTM.

Mint a közlemény hangsúlyozza, a Magyar Természettudományi Múzeum nemzetközi szinten vezető szerepet játszik a balkáni régió biológiai sokféleségének kutatásában.

Az MTM gyűjteményeiben található világviszonylatban is az egyik legnagyobb balkáni anyag, a múzeum kutatói óriási tereptapasztalattal rendelkeznek a Balkánon (csaknem 150 expedíció az elmúlt néhány évtizedben a célországokban), és közülük sokan egyes állat- és növénycsoportok kiemelkedő balkáni szakértőjének számítanak (a múzeum kutatói mintegy 250 új fajt fedeztek fel és írtak le az elmúlt években ebből az öt balkáni országból) - közölte a múzeum.

A projekthez az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és klímavédelmi háttérintézménye, a Nyugat-Balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft. a nyugat-balkáni beruházás-előkészítő és kapacitásfejlesztő támogatási program keretében biztosít 42 millió forint támogatást.

Az ITM által elindított program célja a régió zöldgazdasági átállásának támogatása, a környezet- és klímavédelmi ágazatokba irányuló magyar technológia- és tudásexport, valamint a magyar vállalkozások külpiacokra jutásának ösztönönzése - áll a közleményben.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Az erdő igazi tanítómester

Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Futrinka Fánival Rákóczi erdejében

A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.

Az első széndioxid semleges tejüzem

A klímaváltozás hatásai miatt számos országban - például Ausztráliában - kiemelt figyelmet fordítanak az agrárszektorban jelentkező káros anyag kibocsátásra, ezért több kezdeményezés indult a fenntartható élelmiszerellátás megteremtésére.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.

Árutőzsde - További emelkedés

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Illegális a műanyagot és bambuszt együttesen tartalmazó termékek forgalmazása

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felhívja a forgalmazók figyelmét, hogy az Európai Unió tagállamaiban tilos azoknak az élelmiszerekkel érintkező termékeknek a forgalmazása, amelyeket műanyag és bambusz alapanyagok együttes használatával állítanak elő.

Családfakészítéssel óvják meg a beltenyészettől a gigantikus dögszagú virágokat a botanikusok

A botanikus kertekben és magángyűjteményekben őrzött titánbuzogányok (Amorphophallus titanum) családfáinak elkészítésével akarják megóvni a botanikusok a dögszagot árasztó, gigantikus növényeket a beltenyészet káros genetikai következményeitől.

Uniós ellenérzés - marad az Uhudler?

Simone Schmiedtbauer és Christian Sagartz, az osztrák ÖVP EU parlamenti képviselői „furcsának” tartják az Uhudlerrel kapcsolatos aggodalmakat, mert „az Uhudler nincs veszélyben, a KAP-tól függetlenül gyümölcsborként forgalmazható” olvashatjuk a Blick ins Land hírportál közleményében.