Back to top

Természetvédelmi kapacitásfejlesztés öt balkáni országban magyar segítséggel

Természetvédelmi kapacitásfejlesztésbe kezd öt balkáni államban (Albánia, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia) a debreceni székhelyű BioAqua Pro Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum.

A magyar szakemberek az MTM-ben rendelkezésre álló közgyűjteményi adatok, valamint a Natura 2000 hálózat kialakítása és működtetése alatt szerzett tapasztalataik átadásával szeretnék segíteni nyugat-balkáni kollégáikat abban, hogy az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országaik minél sikeresebben tudjanak eleget tenni a csatlakozással kapcsolatos természetvédelmi-jogharmonizációs kötelezettségeiknek - tájékoztatta az MTI-t a Magyar Természettudományi Múzeum.

Fotó: Orbán Zoltán, MME

A közlemény szerint mindez olyan feladatok megvalósítását jelenti, mint például a nemzeti biodiverzitási adatbázisok kialakítása, a Natura 2000 hálózat jelölőfajainak kiválasztása, védett területek kijelölése, valamint monitorozó protokollok kidolgozása.

A helyi tudásbázis támogatásával a magyar fél célja, hogy olyan kapcsolatrendszert alakítson ki, amely megalapozza a magyar vállalkozások piacra lépését a nyugat-balkáni országok természetvédelmi állapotfelmérés és monitoring piacán. Ez a piac ugyanis a régió európai uniós csatlakozási felkészülése során várhatóan jelentősen bővül majd - emlékeztet a MTM.

Mint a közlemény hangsúlyozza, a Magyar Természettudományi Múzeum nemzetközi szinten vezető szerepet játszik a balkáni régió biológiai sokféleségének kutatásában.

Az MTM gyűjteményeiben található világviszonylatban is az egyik legnagyobb balkáni anyag, a múzeum kutatói óriási tereptapasztalattal rendelkeznek a Balkánon (csaknem 150 expedíció az elmúlt néhány évtizedben a célországokban), és közülük sokan egyes állat- és növénycsoportok kiemelkedő balkáni szakértőjének számítanak (a múzeum kutatói mintegy 250 új fajt fedeztek fel és írtak le az elmúlt években ebből az öt balkáni országból) - közölte a múzeum.

A projekthez az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és klímavédelmi háttérintézménye, a Nyugat-Balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft. a nyugat-balkáni beruházás-előkészítő és kapacitásfejlesztő támogatási program keretében biztosít 42 millió forint támogatást.

Az ITM által elindított program célja a régió zöldgazdasági átállásának támogatása, a környezet- és klímavédelmi ágazatokba irányuló magyar technológia- és tudásexport, valamint a magyar vállalkozások külpiacokra jutásának ösztönönzése - áll a közleményben.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.

Gazdaközpontú támogatásra van szükség - Új források, új kompromisszumok

Pályázati és uniós források állnak jelenleg a hazai agrárium figyelmének fókuszában, amelyet jelentős mértékben megváltoztat a hazai társfinanszírozás mértékének növelése. A tárca szerint azonban a támogatási rendszer kialakításánál jobban figyelembe kellene venni a gazdák érdekeit.

Az év fája a süvöltény

Az Országos Erdészeti Egyesület legutóbbi online szavazásán a lehetséges három faj közül a voksok mintegy felét a lisztes berkenye (régies nevén süvöltény) kapta, így lett az Év fája 2021-ben a kecskefűz és a fehér nyár előtt. A lisztes berkenye fajcsoport (Sorbus aria agg.) számos, egymástól nehezen megkülönböztethető kis fajt takar, melyek középhegységeink sziklás talajú erdeiben fordulnak elő.

Háborús hősökből tollas hajléktalanok

A házigalamb vagy parlagi galamb városi jelenléte úgyszólván általános aláfestése a városképnek. Galamb a tereken, galamb a házakon, parkokban, metróaluljáróban, sőt még villamoson is… A róluk alkotott társadalmi vélemény ambivalens: „tollas patkány”, „madarak hobója” és miegymás, a másik oldal szerint színesítik a települések faunáját, szeretik etetni őket, köztéri közkedvencként tartják számon.

Állattartás és kézművesség

Előfordul, hogy nem kizárólag nyereségcélú gazdasági tevékenységként műveli valaki a mezőgazdaságot, hanem hagyományőrzésként, mint olyan foglalkozást, amire az elődök tisztelete kötelezi – még úgy is, hogy néha több benne a keserűség, mint az öröm. A bivalytenyésztés ilyen Romániában, Erdélyben.

Országos tűzgyújtási tilalom 2021. június 24-től

A csapadékmentes időjárás és az év első hőhulláma kiszárította az erdők avar rétegét és jelentősen nőtt a koronatüzek kialakulásának kockázata is, országszerte fokozott tűzveszély alakult ki az erdőkben. A mai naptól életbe lépett az országos tűzgyújtási tilalom. Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.