Back to top

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

A tatár juhar viszonylag rövid életű, magas cserje, amely kedvező körülmények között, például ligeterdőkben kisebb, ferde törzsű fává nő. A kifejlett egyedek 3-10 méteresek. A törzs és a vastagabb ágak sötétszürke, sima kérge a bükk vagy a virágos kőris kérgére emlékeztet. A vékony, sötétbarna vesszők gyorsan lekopaszodnak, a rügyek viszonylag kicsik. A levelek keresztben átellenesen állnak, tagolatlan (néha gyengén kétkaréjú) lemezük szíves vállú, hegyesedő csúcsú, szélük durván fűrészes. A levélnyél 2-5, a lemez 5-10 centiméter hosszú. A sötétzöld lombozat ősszel sárgára vagy vörösesre színeződik.

Lombfakadás után, májusban és június elején nyílik, gyengén illatos virágai felálló bugában fejlődnek.

Az egyes virágok aprók, a virágtakaró jóval rövidebb a porzóknál, a szirmok fehéresek, a csészék sárgászöldek. A 2-3 centiméteres ikerlependék-termések szárnyai hegyesszöget zárnak be egymással; színük fiatalon piros, éréskor (augusztusban) pedig barna; szeptember végén, októberben lehullik. Széles elterjedésű meleg-kontinentális fafaj. Megtaláljuk szinte az egész Balkán-félszigeten, a Kárpát-medencében, és a Kárpátoktól keletre széles sávban egészen az Urálig. Ezeken kívül némileg elszigetelten előfordul Kis-Ázsiában és a Kaukázusban is, ahol magasabbra hatol. A fajt sokfelé ültették, Közép- és Kelet-Európában, valamint Nyugat-Ázsiában is.

Bár a szakemberek a tatár juhart az alföldi erdőssztyepp tipikus fajaként említik, manapság nem az Alföldön a leggyakoribb.

Őshonos faj

A juhar nemzetség (Acer) 100-150 fajt tömörít, elsősorban a Föld mérsékelt övi területeinek, illetve a nagyobb ázsiai hegységrendszereknek a fája. Európában ennél jóval kevesebb, kb. 20, Magyarországon pedig 4 őshonos juharfaj él, a tatár juharon kívül a korai, a hegyi és a mezei juhar. A tatár juhart Linné írta le 1753-ban, számos európai, így a magyar nyelvben használt neve a locus cassicusára, Tatárországra utal, az irodalomban azonban feketegyűrű juharként is említik.

Nem kedveli ugyanis a homoki termőhelyeket, gyakrabban fordul elő az Északi-középhegységben és lábazatain, különösen a löszdombokon, áthúzódva a Dunántúli-középhegység nagyalföldi peremrészeire (Dunazug-hegység, Bakony és Balaton-felvidék lábazata) is. Általánosan elterjedt a Dél-Dunántúlon, ezen belül főleg a Mecsekben és a környező löszös dombvidékeken. Ezenkívül számottevő előfordulása ismert a Nagyalföld ártereinek magasabb szintjein is, a Beregi-síkon, a Körösök mentén és a Drávamenti-síkon, másutt inkább csak szigetszerű a megjelenése.

Szárazságtűrésének köszönhetően útfásításokban, parkokban kedvelt díszfa, de néhol erdészeti alkalmazása is ismert, például a keményfás ligeterdők alsó szintjébe telepítik.

Viszonylag melegigényes fafaj, jól viseli az árnyékot. A legsavanyúbb talajok kivételével szinte minden talajtípuson jól fejlődik. Árnyéktűrésének köszönhetően az állományon belül is megél, sőt sűrű, magas cserjeszintet vagy alacsony második lombszintet is alkothat, de különösen a szegélyekben és lékekben érzi jól magát, ahol rendszeresen és bőven virágzik és terem.

A domb- és alacsony hegyvidékeken elegyedik, főként cseres-kocsánytalan tölgyes és gyertyános-kocsánytalan tölgyes társulásokban találjuk meg.

Bükkösökben a magasabb hőigénye miatt már ritka, a sziklás termőhelyeket pedig nem kedveli.

Fája nem túl értékes, elsősorban tűzifaként hasznosítják. A sokak által a tatár juhar alfajaként kezelt kelet-ázsiai, de az európai kertekben is megtalálható mandzsu juhart
(A. ginnala) pedig helyesebb önálló fajként kezelni.

Dr. Király Gergely

Soproni Egyetem

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az építő vezérigazgató

Barkóczi István erdőmérnök két évtizeden keresztül szolgálta a SEFAG Zrt. erdőgazdaságot, azonban vezérigazgatóként kevesebbet élvezhetett a gyakorlati szakmából – a 13 milliárd forintos forgalmú cég nem hagyott sok szabadidőt neki. Ma már nyugdíjasként szenvedélyes kiránduló, rendszeresen járja az erdőt, gombát gyűjt.

Megtisztuló állami erdők

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.

Gyalog, kerékpárral és lóval

A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Feltárulnak Gemenc csodái

Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejének szinte teljes egésze természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett területek nem látogathatók, a védett erdőrészletekben pedig csak szigorú szabályok betartásával barangolhatunk. A Gemenc Zrt. által fenntartott tanösvények, például az interaktív Molnárka tanösvény, ugyanakkor segítik az erdő csodáinak megismerését.

Nyolc pavilonban várják a látogatókat a Vadászati Világkiállításon

Nyolc pavilonban várják a látogatókat a Vadászati Világkiállításon a Hungexpó Budapesti Vásárközpontban szombattól október 14-ig - mondta Gulyás Andrea, a Vadászati és Természeti Világkiállítás kiemelt ügyekért felelős igazgatója az M1 aktuális csatornán pénteken.

Elindul a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program második üteme

Az Agrárminisztérium 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretében 527 milliárd forint összegben ír ki új pályázatokat - jelentette be Nagy István.

Szarvasbőgést hallgattak a LÁEV és a PÁEV utasai

Szarvasbőgés-hallgató vonatozást rendezett szombaton az ÉSZAKERDŐ Zrt. a Lillafüredi és a Pálházi Állami Erdei Vasúton az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás programsorozat részeként. A két rendezvényen összesen csaknem ötszázan vettek részt.

Együtt a vadászokkal!

Szombaton nyitja kapuit az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás, Budapesten a Hungexpon és több vidéki helyszínen. A Világkiállítás beharangozó rendezvényére látogathattak el a vadászat iránt érdeklődők Szilvásváradra, 2021.09.18-án, szombaton.