Back to top

Csodálatos méhvilág, finom mézek

„A jó méz valódi kaptárból származik, és valódi méhek állítják elő valódi nektárból. Úgy gondolom, egyedül az ilyet nevezhetjük méznek, és innentől fogva, ha valami egyszer méz, akkor csak jó lehet” - vallja Stefanics Dániel. A 27 éves gyenesdiási vállalkozó és méhész őstermelő 3 éve elkötelezetten méhészkedik.

Árulja el, hogy ilyen fiatal létére mikor és milyen megfontolásból kezdett el foglalkozni a méhészettel?

– Középiskolás lehettem, amikor először találkoztam közelről méhkaptárakkal. Egy fuvaros barátomnak segítettem méhek vándoroltatásában, az éjszakai kaptárpakolásból vettem ki a részem. Ez alapján kértek fel segítségnek az első pergetésemre is.

Stefanics Dániel méhész őstermelő 3 éve méhészkedik
Fotó: Bella Huba

A mai napig jól emlékszem, mennyire ijedten és csodálkozva próbáltam hasznossá tenni magam a méhek rengetegében, reménykedve, hogy nem én kapom az első szúrást.

Utána egyre gyakrabban mentem segíteni. Eközben, méhész mentor-barátom elhivatottságának köszönhetően, sok minden rám ragadt. Ahogy egyre többet tanultam tőle, egyre jobban belemerültem ebbe a világba. Körülbelül 3 éve tőle kaptam az első családomat, majd nem sokat töprengve, hogy valóban próbára tegyem saját felelősségemet és tudásomat, vásároltam még öt családot. A méhek világa csodálatos. Nagyon-nagyon összetett, a velük való foglalkozás mégis inkább kikapcsolódás, mint munka, még ha sokszor fárasztó is.

Persze, ehhez kapcsolódik az az öröm, amikor a méz csorog kifelé a pörgetőből, amit a saját keze munkájaként tudhat az ember.

Jelenleg félúton van nálam a méhészet a hobbi és a foglalkozás között, mivel a gyűjtési időszakban, áprilistól júliusig amennyire csak tudok, a méhekre koncentrálok, velük töltöm az időm nagy részét.

Mit kell tudni az állományáról?

– Ahogy említettem, az első évben hat családdal teleltem be. Nagy örömömre hat családdal is kezdtem a tavaszt. Innen aztán nem volt megállás. Igyekeztem fejlődni, és idén negyvennyolc családdal zárhatom az évet.

Az állandó telephelyem a lakhelyemhez közel van, így sűrűn látogatom a méhest a szabadidőmben.

A gyűjtési időszak már egy kicsit komplikáltabb ennél. Vándorméhészként, szinte az egész országot bejárva keressük a jó lehetőséget kínáló méhlegelőket.

Mennyi elfoglaltságot és munkát jelent a méhészkedés? Ön mit talál benne annyira szépnek?

Tavasszal és nyáron a méhek és a természet határozzák meg a munka mennyiségét
Fotó: Bella Huba
– Tavasszal és nyáron elsősorban a méhek, a természet határozzák meg a munka mennyiségét, és igyekszem alkalmazkodni hozzájuk. Van, hogy napokig nincs más dolog, mint várni és figyelni, de olyan is előfordul, hogy éjszakába vagy akár a következő nappalba nyúlik, többnapossá válik valamelyik munkafolyamat. A méhészkedés nagyon izgalmas, mert nincs két egyforma év és nincs két egyforma méhcsalád.

Így mindig figyelni kell, és alkalmazkodni a mindenkori körülményekhez, a természethez, ami sokszor valódi meglepetést okoz, akár az időjárás, akár a növények virágzása tekintetében.

A munkák jó részét magam végzem, bár testvéreim és szüleim sokat segítenek a mézperegetésben. Júliusban, a napraforgóról hazatérve már a betelelésre készülök, hogy a családoknak megfelelő élelme legyen télire. Ekkor már csak heti egy-egy nap munkát igényelnek a méhek.

A méhészetet manapság eléggé problémásnak mondják: befolyásolja az időjárás és több méhbetegség. Hogyan lehet, lehet-e tenni e nehézségek ellen?

– Én nem feltétlenül tartom problémásnak. Tény, hogy nagyon sok kihívás elé állítja az embert, de vannak dolgok, amikre fel lehet készülni. Mint említettem, akadnak meglepetések, ezeket a lehetőségeinknek megfelelően megpróbáljuk megoldani. A betegségekre valamilyen szinten lehet és kell is készülni, illetve időben észre kell venni őket, hogy tehessünk ellenük. Ebben inkább az a nehézség, hogy a „pácienseink” nem tudják elmondani, mi a problémájuk.

A méhész felelőssége, hogy észrevegye, ha valami nincs rendben.

Az időjárás már más. Reménykedünk benne, hogy jó idő lesz, amikor jó helyen vagyunk a méhekkel, és hogy megtérül az egész éven át befektetett sok-sok munka. Hogy megéri-e, az jó kérdés. Úgy gondolom, ez olyan szakma, aminek nem szabad csak az anyagi oldalát nézni. Szeretni kell, amit csinálsz, és akkor biztosan megtérül a befektetésed, a nehézségek ellenére is.

A mézzel kapcsolatban is sok a rossz hír: hamisítják, rossz minőségűt árulnak... Milyen a jó méz? Mire kell figyelni mézvásárláskor?

– A jó méz valódi kaptárból származik, és valódi méhek állítják elő valódi nektárból. Úgy gondolom, egyedül az ilyet nevezhetjük méznek, és innentől fogva, ha valami egyszer méz, akkor csak jó lehet.

Valóban, sajnos sok rossz példáról hallani, és sok az ismeretlen eredetű méz.

A méznek számos jótékony hatása van, mivel tele van vitaminokkal és különböző ásványi anyagokkal
Fotó: Bella Huba
Ezért a fogyasztóknak is nagy felelőssége van ebben a körforgásban. Jó tanács: ha tehetik, helyi termelőtől vásároljanak, és ne ismeretlen eredetűt.

Milyen mézeket készít? Melyik a kedvence és miért?

– Mivel én vándorlok a méheimmel elég színes a palettám. Repcét, akácot, facéliát, hársat, gesztenyét, napraforgót és vegyes virágmézet is készítenek a méheim. A kedvencem a facélia és a repce. Ez két nagyon különböző állagú méz, az egyik hígabb, a másik keményebb. Mégis, mindkettő nagyon kellemes, talán kissé semleges ízű – viszont mindkettőnek nagyon sok jótékony hatása van. A méz sok szempontból nagyon hasznos a szervezetünknek, mivel tele van vitaminokkal és különböző ásványi anyagokkal.

Ajánlott mindennap fogyasztani a betegségek megelőzésére, vagy különböző légúti és szervi megbetegedések esetén is hasznos segítség.

Teában, kávéban és ételeinkben kiváló édesítőszerként szolgálhat, és persze az ízüket is feldobja.

Hogyan látja a magyar méhészet jövőjét?

– Úgy gondolom, a méhészeti ágazat, akárcsak az összes többi, utánpótlást igényel, hogy fejlődni, fiatalodni tudjon. Ehhez a még aktív idősebb méhészek tapasztalatára, tudására van szükség, hogy továbbadják a fiatalabb generációknak.

A jelenlegi vezetésnek is fontos szerepe van a jövő építésében, hiszen kell, hogy támogassa az ágazatot.

Nem feltétlenül anyagi szempontból, hanem a jó minőségű magyar méz fogyasztásának ösztönzésében.

Hogyan látja saját méhészete jövőjét? Tervez-e bármilyen fejlesztést?

– Az állományomat már nem nagyon tervezem bővíteni, inkább a technikai hátteremet szeretném fejleszteni, hogy különböző feldolgozási munkálatokat hatékonyabban tudjak elvégezni. Az a célom, hogy a jelenlegi lehetőségeimet maximálisan kiaknázzam, például újabb méhészeti termékeket – mondjuk propoliszt – is elő tudjak állítani.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rajzásgátlás az utolsó pillanatban

A rajzás mindig kihívás a méhész számára, akár „hobbisokról”, akár főállású méhészekről van szó. Általános vélemény, hogy szinte sosem jön jókor, a nagy méztermelőknek egyértelmű kiesést (plusz munkát), a műkedvelőknek fölösleges izgalmat okoz. Ezért szinte általános a törekvés a rajzás gátlására vagy megelőzésére, aminek a rákfenéje az, hogy a természet törvényei ellen nehéz hadakoznunk.

Kóstoljunk meg minden mézet: ilyen a hársméz

A hársméz remek választás kezdődő fertőzések, álmatlanság esetén. Íze különleges, kellemesen kesernyés. Használata főként fertőzéses időszakokban ajánlott.

Az akácméz mindent visz

Ha az akác jól fizet, akkor a méhésznek nem lehet rossz szezonja. Ez a régi igazság látszik beigazolódni idén is, holott még csak a nyár közepén tartunk. És arra is emlékszünk, hogy a tavaszi indulás nem volt túl biztató.

Kétműszakos kert: éjjel nyíló virágok…

A kertben éjszaka sem áll meg az élet, éppen ellenkezőleg, egy különleges előadás veszi kezdetét, melyben aktivizálódnak a napközben meghúzódó és pihenő állatok, és egyes virágok is éppen ekkora időzítik a kinyílásukat. Meg kell jegyezni, hogy ezt egyébként jó okkal teszik.

Kiemelten fontos a beporzók védelme és a biológiai sokféleség megőrzése

A beporzók védelme nem csak a biológiai sokféleség megőrzéséhez járul hozzá, hanem a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi fenntartásához is - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Környezetvédelmi Tanács informális ülésén, szerdán, Ljubljanában.

Biodiverz fővárost méhlegelőkkel és legeltetéssel

Sokak pusztán gazosnak vélik azokat a méhlegelőket, amelyeket a Főkert Zrt. először alakított ki Budapesten. A kezdeményezés célja a nyugat-európai mintán alapuló urbanizált terek ökológiai átalakítása. Erről adott tájékoztatást kiadónknak Bajor Zoltán, a Főkert természetvédelmi vezetője.

A méhészeti ágazat megsegítését sürgette a magyar agrárminiszter Brüsszelben

Magyarország konkrét intézkedési javaslatokat fogalmazott meg a méhészeti ágazat megsegítése érdekében a Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői ülésén. A beterjesztett dokumentumot Franciaország, Görögország, Horvátország, Olaszország és Románia teljes mellszélességgel támogatta.

Funkcionális növény

Vannak, akik zöldtrágyanövényként használják, mások vetőmag-termesztési céllal foglalkoznak vele, ugyanis vetőmagjának tonnája közel egymillió forintba kerül. Emellett hosszan virágzó, remek mézelőként a méhészek körében is kedvelt növénynek számít. Ismerkedjünk meg kicsit mélyebben a facéliával, vagy népi nevén a mézontófűvel.

Éppen a kaszás nem hoz halált a biodiverzitásra

A Kárpát-medencei települések határain kívül fekvő lágyszárú növénytársulások szinte mindegyikét az emberi gazdálkodás hozta létre. Azonban ahhoz, hogy ezeken a területeken szerteágazó ökoszisztéma tudjon kialakulni, a megfelelő módon kell gondjukat viselni, ennek pedig egyik meghatározó művelete a kaszálás.

Édes élet természetesen

Méhészfalva – akár így is nevezhetnénk a Heves megyei Tiszanánát, ahol negyven „embercsalád” több mint 2000 méhcsaládról gondoskodik. Egy program révén a helyi fiatalokat is bevonták a munkába, hadd tudják meg, mi fán terem az igazi méz.