Back to top

Koronavírus és magyar agrárium – kárenyhítő kormányzati intézkedések

2020 a magyar agrárágazat szempontjából nem volt rossz év – dacára mindazon külső körülményeknek, amelyek az ágazatot sújtották. A pandémia hatásait enyhítő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően egyebek mellett 140 ezer munkahelyet sikerült megőrizni az agráriumban és élelmiszergazdaságban. Erről Feldman Zsolt, államtitkár beszélt a Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.

Feldman Zsolt az Agrárszektor konferencián
Koronavírus-járvány, aszály, fagy, afrikai sertéspestis, madárinfluenza – ezekkel a hatásokkal kellett idén megküzdenie az agrárágazatnak – hangsúlyozta Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A pandémia teljes ágazatot érintő piaci hatásairól szólva kiemelte a háztartások fogyasztási szokásainak megváltozását, illetve azt, hogy felértékelődött a termelés és élelmiszerelőállítás biztonsága.

Az államtitkár kiemelte, hogy a vendéglátás és turizmus tavaszi, illetve mostani leállása a beszállítókat érintette érzékenyen (a HORECA-ágazat teljesítménye a 3. negyedévben 20 százalékkal esett vissza) például a víziszárnyas vágások 35-50 százalékkal csökkentek.

A természeti károk enyhítéséről szólva Feldman Zsolt elmondta, 517 ezer hektárról jelentettek a gazdálkodók aszály-, vagy fagykárt - előbbi háromszor annyi volt idén, mint egy átlagos évben.

Magyarország, szemben más EU-s tagállamokkal, alapvető élelmiszerekből önellátó, számunkra a járvány idején a kérdés az export volt – jelentette ki az Agrárminisztérium államtitkára. A szükségleteink 140-150%-át termeljük meg, a teljes termelésünk 45%-át exportáljuk, viszont az input kitettségünk nagy.

Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy a szektor erősségét bizonyítja, hogy a járványügyi korlátozások ellenére is az agrár külkereskedelem az első három negyedévben 2,5%-kal nőtt 2019 hasonló időszakához képest és a márciustól szeptemberig tartó időszakban is 1,5 százalék volt ez a növekedés. Az idei exportunk kétharmadát az agrárexport adta, amely 2,4 milliárdos többletet könyvelhetett el. A beruházások összege pedig 13,7%-kal volt magasabb a tavalyi hasonló időszaknál.

Fotó: pixabay.com
Az államtitkár elmondta, a válság kezelése érdekében a kormányzat a versenyképesség növelését tűzte ki az ágazatban. Mind az állattenyésztésben, mind a kertészeti ágazatban telephelykorszerűsítési, illetve post harvest fejlesztési pályázatokat írt ki a tárca, és

a kistermelők is 17,5 milliárd forint fejlesztési támogatásra pályázhattak, utóbbiak számára a pályázati lehetőséget jövő év elején újra megnyitják.

Az élelmiszeripar területén az élelmiszerbiztonsággal összefüggő beruházások kaptak hangsúlyt.

A közvetlen támogatások mellett a beruházási hitelek kamattámogatása is sikeres programnak bizonyult, csakúgy, mint a kezességvállalási program. A 25 milliárdos kifejezetten válságkezelési támogatásra 35 ezer kérelmet nyújtottak be az ágazat szereplői. A teljesség igénye nélkül a baromfi ágazatban 2,7, a sertés ágazatban 2,8, a borászati ágazatban pedig 2 milliárd forint támogatással az agráriumban összesen 140.000 munkahelyet sikerült megtartani – mondta Feldman Zsolt.

A nem pénzügyi, illetve a jövőre is kiható eszközökről szólva az államtitkár kiemelte a vállalkozásokra is érvényes hiteltörlesztési moratóriumot, a különböző adminisztrációs és egyéb könnyítéseket, a Vedd a hazait kampányt, illetve a január 1-jén életbe lépő családi gazdaságokról szóló törvényt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az étkezési búza ármetamorfózisa

Tavaly óta rebesgették, januárban megtörtént. Az étkezési búzából készülő liszt árának az emeléséről van szó, amit az alapanyag drágulásával indokolnak. Korábban is megkísérelték már, de a pékek ellenállásán mindig megbukott az akció.

Új gazdálkodási környezet: támogatás, adózás, kockázatkezelés

Több ezer milliárd forintnyi uniós forrás, kedvezőbb adózási feltételek és csökkenő adminisztrációs terhek, valamint új kockázatkezelési rendszer is segíti a mezőgazdaság életét az elkövetkező években.

Alig indult el, de már most tudni: az idei Educatio kiállításra sokáig emlékezni fognak

Megnyitotta "kapuit" a 2021-es Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás, mely rendhagyó, online formában várja a továbbtanulás előtt álló fiatalok tízezreit. A 21 éves múltra visszatekintő rendezvény három napja alatt ezúttal is minden terítékre kerül a témában.

Az uniós polgárok kedvezőbben ítélik meg a közös agrárpolitikát

Az Európai Bizottság átlagosan kétévente méri fel, hogy az uniós állampolgárok miként ítélik meg az Európai Unió mezőgazdaságát, a vidéki térségek alakulását, valamint a Közös Agrárpolitikát (KAP). A 2020-as felmérés közelmúltban publikált eredményei alapján az európai polgárok és a magyar lakosság is – az elmúlt évekhez képest – összességében kedvezőbben vélekednek a gazdálkodókról és a KAP-ról egyaránt.

Minden elsős hallgatója után fát ültet a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem már régóta elkötelezett a fenntartható, környezetbarát működés mellett, mely szemlélet az Egyetem négy karán a kutatásokban és az oktatott tantárgyakban is nagy hangsúlyt kap, valamint egyre inkább átszövi a mindennapi működést is.

Meghosszabbodik a szarvasmarha tej-állatjóléti felhívás kötelezettségvállalási időszaka

A 2020 utáni Közös Agrárpolitikával kapcsolatos jogalkotási eljárás elhúzódása miatt az Agrárminisztérium – az átmeneti időszak áthidalása érdekében – egy évvel meghosszabbította a VP3-14.1.1-16 kódszámú „A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás” pályázati felhívás kötelezettségvállalási időszakát.

Szakmaközi szervezetként működhet a Cukor Terméktanács

A cukorágazatban évek óta kiemelkedő teljesítménnyel dolgozó Cukor Terméktanács és Szakmaközi Szervezet olyan szervezettséget és képviseleti szintet ért el, amely alkalmassá tette az agrárminiszteri elismerés elnyerésére. A minisztériumi eljáráson megfelelt, a támasztott követelményeket teljesítő érdekképviselet ezentúl hatékonyabban képviselheti tagjai érdekeit.

A jégkorszakot túlélték, de a COVID-járványt nem biztos – a vérük aranyat ér

Az atlanti tőrfarkú rákról van szó, melynek egyedszáma rohamosan csökken, mert különleges és egyedülálló vérük a gyógyszergyártók számára rendkívül hasznos, ezért egy egész iparág épült erre.

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.