Back to top

Tűzveszély a „kertek alatt”

Sokan gondolják azt, hogy csak tőlünk távol lehetnek nagy kiterjedésű erdőtüzek, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ez a veszély már itt van a „kertkapunkban”, a magyarországi erdők is veszélyeztettek, a keletkező erdőtüzek pedig egyre nagyobb kiterjedésűek.

A megelőzésért az erdészeti szakemberek, de – például a szabályok szerint végzett tarlóégetéssel és egyéb tűzvédelmi szabályok betartásával – a gazdálkodók is sokat tehetnek. Hazánk azok közé az országok közé tartozik, ahol a klímaváltozás miatt jelentősen megnőtt a tűzkockázat az utóbbi két-három évtizedben.

Sokan nem is gondolják, hogy Magyarországon is mennyi fokozottan tűzveszélyes erdőállomány és cserjés terület található: a tűzkockázatunk így összességében nem kisebb, mint a mediterrán országoké – hívta fel a figyelmet dr. Nagy Dániel, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal országos erdészeti főfelügyelője.

Kiemelte azt is, hogy a tüzek nemcsak gyakoribbak, hanem egyre nagyobb kiterjedésűek is: az 1990-es években a legnagyobb koronatűz elérte a 100 hektáros kiterjedést, a kétezres években már meghaladta az 500 hektárt, mostanra pedig az 1000 hektárt is (2012-ben is volt már ekkora tűz), vagyis bő két évtized alatt tízszeresére ugrott ez a terület.

Emberi odafigyeléssel megelőzhető

Az erdőtűz egy ember okozta természeti katasztrófa; Magyarországon 99 százalékban emberi tevékenység idézi elő: autóból, vonatból, kerékpárról eldobott cigarettacsikkek, hanyagul ott hagyott tábortüzek, gondatlanul végzett kiskerti- és tarlóégetések, egy-egy rosszul szervezett grillezés és bográcsozás, vagy az erdőterületen rosszul kivitelezett vágástéri hulladékégetések, esetleg szándékos gyújtogatás, de utóbbi aránya elenyésző, mindössze alig 2 százalék.

A klimatikus viszonyok és a vegetáció-összetétel miatt az erdőtüzek természetes úton való keletkezése nem jellemző, arányuk csak 0,8 százalék.

Nagy Dániel elmondta: két kiemelt tűzszezon van, a tavaszi és a nyári. A tavaszi tüzek a hótakaró elolvadása után, illetve hómentes években már február végétől keletkeznek, amikor a vegetáció még nem zöldült ki, az előző évből azonban nagyobb mennyiségű elszáradt lágyszárú növényzet, illetve lomb található a területen. A vékony, néhány centiméter vastag növényi részek akár hideg, csapadékmentes időben is pár nap alatt (aszályos tavaszon akár néhány óra alatt is) kiszáradnak, és könnyen lángra lobbanhatnak. A tavaszi tüzek 40-45 százaléka az Észak-Magyarországi régióban (Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megyében) keletkezik. Ezeken a területeken az erdőtüzek elsősorban mezőgazdasági területről terjednek át, aminek az az oka, hogy az elhagyott mezőgazdasági területeken lekaszált füvet meggyújtják.

A második csoportba a száraz, aszályos nyarakon keletkező tüzek tartoznak.

A nyári időszakban a hosszabb csapadékmentes, száraz-meleg időjárási viszonyok következtében az erdei avar és tűlevélréteg, illetve az itt felhalmozódott elhalt gallyak, ágak teljesen kiszáradnak és könnyen lángra kapnak, szintén elsősorban a felelőtlenül gyújtott tüzek hatására.

Ekkor főként a fenyőerdők veszélyeztetettek, mert aszályos időben könnyen koronatűzzé fejlődik bennük akár egy kisebb avartűz is. A nyári tüzek nagy része – a tavaszi időszakkal ellentétben – főként az Alföldön pusztít. Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye száraz termőhelyű fenyveseiben szinte minden évben keletkezik erdőtűz. A nyári időszakban további veszélyeztetett fenyőállományok találhatók a Bakonyban és a Keszthelyi-hegységben. A két kiemelten tűzveszélyes időszakban keletkezik az erdő- és vegetációtüzek 70-75 százaléka.

A biztonságos aratás

A tarlóégetés a mai mezőgazdasági gyakorlatban nem annyira jellemző, a problémák inkább a tavaszi gyepterület-égetésekből adódnak, illetve a meghibásodott mezőgazdasági eszközökből – mondta Nagy Dániel. Utóbbival kapcsolatban hozzátette, hogy ezek száma is csökkenő tendenciát mutat, mert az agrártámogatásoknak köszönhetően egyre modernebb a gazdák gépállománya.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló belügyminisztériumi rendelet (54/2014) mezőgazdasági erő- és munkagépekre vonatkozó részeire azonban ennek ellenére is figyelni kell.

Az aratás és a bálázás csak olyan munkagéppel végezhető, amelyik fel van szerelve az előírások szerinti tűzoltókészülékkel, valamint a betakarítás előtt tűzvédelmi felülvizsgálaton esett át. Az üzemelő erő- és munkagép kezelőjének a munkavégzés előtt és annak befejezése után közvetlenül, valamint a munkavégzést megszakító szünetekben is ellenőriznie kell a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát, és ha szükséges, meg kell tisztítania a rárakódott éghető anyagtól.

A tartalék üzem- és kenőanyagot a gépektől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni olyan területen, ahol nincs éghető hulladék és növényzet.

A munkagépeken és a gépjárműveken a gabonatáblán, a szérűn és a rostnövénytároló területén nem lehet olyan karbantartást, javítást végezni, amely nyílt láng használatával vagy üzemanyag elfolyásával járhat.

Munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell leállítani – hangsúlyozta Nagy Dániel.

Tűzhasználat

Kisebb parcellás gazdálkodás esetén sokszor a szomszéd termését is veszélyeztették a gondatlan tarlóégetések – hívta fel a figyelmet a szakember, kifejtve, hogy tűzveszélyességi szempontból nem lehet elkülöníteni az erdő- és mezőgazdasági területeket, mivel a tűz nem ismeri sem a birtok-, sem a tulajdonhatárokat, sem a vegetáció típusát, csak az éghető anyagot „keresi”. Ezért a tűzmegelőzésben szorosan együtt kell működniük az agrár- és erdészeti szakembereknek, és fontos betartani az irányított égetési szabályokat is.

Nagy Dániel szerint a gyepterületek kezelésénél megfelelő kiegészítő módszer, akár egy természetközeli gyakorlat része is lehet az irányított és tervezett égetés.

Szántóföldi művelésnél viszont a megfelelő agrotechnika mellett nem szükséges a tarlóégetés és inkább kerülendő.

Rangos díjat kapott a FIRELIFE

Éghajlatvédelem kategóriában október végén nyerte el az uniós LIFE-díjat a FIRELIFE, a Nébih többéves, tűzmegelőzési kommunikációs és képzési projektje. Az Európai Unió a LIFE-díjak átadásával a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai uniós program által támogatott leginnovatívabb és legeredményesebb projekteket jutalmazza. Nagy Dániel, a 2014 és 2019 között zajló projekt egyik vezetője hangsúlyozta, hogy Európa és Magyarország területének 99 százalékán mi emberek határozzuk meg a biomasszaviszonyokat, a tájszerkezetet és a tájhasználatot egyaránt. Ez szomorú is, másrészt azonban lehetőséget ad, hogy a megfelelő megelőzési tevékenységgel akár már rövid távon is csökkentsük az erdő- és vegetációtüzeket. A FIRELIFE program létrejötte óta Magyarországon a tűzveszélyes napokra eső tűzesetszám 30 százalékkal csökkent, a károsodott területek kiterjedése pedig 90 százalékkal mérséklődött. A program célcsoportjai: a dohányosok, a földtulajdonosok, gazdálkodók, a túrázók, a vonattal, autóval közlekedők, valamint az erdőtüzek kialakulása szempontjából kiemelten veszélyes területen élő lakosság voltak. Nagy Dániel azt mondja, a fiatalabb korosztályt is bevonták, mert ők sokszor fogékonyabbak, így óvodások, általános iskolások, középiskolások is a célcsoportba kerültek. A projekt keretében erdészeti, természetvédelmi és tűzvédelmi szakemberek, pedagógusok részére készültek oktatási modulok, amelyek alapján országszerte oktatásokat, továbbképzéseket tartottak. Ezenkívül egy célzott kommunikációs kampányt is megvalósítottak, amellyel az erdőtűz-megelőzéshez kapcsolódó célcsoportokat érték el.

Magyarországon 2017 óta lehet mezőgazdasági területen irányított égetést végezni, ekkor módosultak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat erre vonatkozó részei. Kültéri, irányított égetés során a kültéri ingatlanok tulajdonosai a tűzvédelmi hatóságnál (Katasztrófavédelem) kötelesek bejelenteni a tervezett égetést, védett természeti területen pedig szükséges a természetvédelmi hatóság engedélye is. Az irányított égetés végzésének időpontját, terjedelmét (maximum 10 hektár), földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét a megkezdés előtt öt nappal az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez írásban be kell jelenteni, a korábbi illetékkötelesség megszűnt.

Előfordulhat, hogy az időjárási körülmények (erős szél, eső) miatt mégsem sikerül az égetés, ezért egy pótnapot is be lehet írni a kérelembe.

Fontos, hogy a két megjelölt nap közül csak az egyiken szabad égetni, és ilyenkor az égetés elmaradásáról, valamint az égetés megkezdése előtt is tájékoztatni kell a tűzvédelmi hatóságot.

A tarlót nem szabad egyszerre minden irányból meggyújtani, és elégetni csak tarlómaradványt lehet. Lábon álló gabona mellett tilos tarlót égetni. Fontos, hogy a leégetni tervezett tarlót legalább három méter szélesen körbe kell szántani, valamint vadriasztást kell végrehajtani az apróvadak védelme érdekében. Fasorok, erdősáv előtt legalább hat méter szélesen védősávot kell szántani. Tíz hektárnál nagyobb területen csak szakaszosan végezhető az égetés. Csak akkor szabad hozzáfogni egy újabb szakasz leégetéséhez, ha az előző szakasz már leégett.

A tarlóégetésnél kéziszerszámokkal ellátott, tűzoltásra alkalmas, megfelelő létszámú személyzet jelenlétéről is gondoskodni kell, valamint arról, hogy készenlétben álljon a helyszínen egy traktor.

Biomassza-égetés

Az Egyesült Államokban a biomassza-mennyiség csökkentése érdekében a nem kezelt, nem kaszált, nem legeltetett területeket a farmerek ellenőrzött (irányított) égetéssel „átégetik”. Így nem gyűlik fel a biomassza, ezt immár Magyarországon is megengedi az Országos Tűzvédelmi Szabályzat – ismertette Nagy Dániel. Felmerülhet a kérdés, hogy ha 2021. január elsejétől tilos az avar és a kerti hulladék égetése a kiskertekben, akkor miért engedélyezett a kültéri égetés.

A szakember ezzel kapcsolatban kifejtette: ha a biomassza mennyiségét nem csökkentjük, akkor az katasztrofális méretű erdőtüzeket okozhat, hiszen a megnőtt biomassza-mennyiség miatt sokkal intenzívebb, sokkal nagyobb lángmagasággal égő tüzek keletkeznek, amelyeket nyáron el sem lehet oltani, így az ellenőrzött biomassza-égetés egyben tűzmegelőzési eszköz is.

Ebben a Nébih folyamatosan próbál információt adni a gazdáknak – most a járványhelyzetre tekintettel éppen egy online képzést szerveznek, ami jövő tavasszal indul – de sok, főként idősebb gazdálkodónak már van rutinja ebben. A lényeg, hogy nem szabad ellenőrizetlenül hagyni a tüzet! Ha azonban az erdészeti hatóság az erdotuz.hu oldalon tűzgyújtási tilalmat hirdet egy megyére, akkor az a mezőgazdasági területeken végrehajtott, ellenőrzött égetésekre is vonatkozik – hangsúlyozta Nagy Dániel.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Felelős állattartást elősegítő ivartalanítási program indul

Félmilliárd forintos keretösszeggel jelent meg pályázat kutyák azonosító chippel való ellátására, veszettség elleni oltásra, valamint kutyák és macskák ivartalanítására hétfőn falvak önkormányzatai számára - jelentette be az Etyek-Botpusztai állatmenhelyen a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

360 ezer diákkal egy hétig a fenntarthatóságról

Április 19-23. között hatodik alkalommal rendezik meg a Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahetet. A rendezvénysorozat Áder János online tanórájával kezdődött hétfő délelőtt. A Témahéten határon innen és túl több mint 1600 iskola 360 ezer diákja foglalkozik a fenntarthatóság kérdésével.

Egy indiai hangyafaj képes összezsugorítani, majd visszanöveszteni az agyát

Egy Indiában honos hangyafaj egyes dolgozói képesek összezsugorítani az agyukat és felduzzasztani a petefészküket, hogy királynőjük halála esetén biztosítsák a kolónia túlélését, és ha valamilyen okból ez az "álkirálynői" státuszuk megszűnik, belső szerveik visszaalakulnak eredeti állapotukba - állapították meg a kutatók.

Nem kell a műanyag - tészta és rizs újratöltő állomást tesztel az Aldi

Az áruházlánc új rendszert tesztel a műanyag hulladék csökkentésére azzal, hogy csomagolásmentes tészta- és rizstermékek értékesítésébe kezd, mely a kimért zöldség és gyümölcs árusítás folyamatához hasonlóan működik.

A bölények menthetik meg a spanyol erdőket

A bölények menthetnék meg a spanyol erdőket a tüzektől, mivel a korábban a kihalás szélére sodródott, de manapság újra növekedő populációjú növényevő faj az erdők gyúlékony aljnövényzetével táplálkozik - hívják fel a figyelmet szakemberek.

Uniós oltalmat kapott a Budaörsi őszibarack

Az Európai Bizottság április 19-én oltalom alá vette a Budaörsi őszibarack elnevezést, ezzel 67-re emelkedett az uniós oltalomban részesült magyar földrajzi árujelzők száma. A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági előnyt jelent a termelők számára, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét.

Nagy István: komoly kihívásokkal kell szembenézniük a magyar gazdáknak

Nagy István a Facebookon vasárnap megosztott videoüzenetében Szanyból jelentkezett be, és bemutatta a tavaszi munkákat végző gazdákat is.

A kárenyhítési alap segítséget nyújt a fagykárt szenvedett gyümölcstermesztőknek

A tavalyi év nehézségei és az elmúlt hetekben tapasztalt télies időjárás ismételten rávilágít az agrárkár-enyhítési rendszer fontosságára. A rendszer jól vizsgázott: tavaly mintegy 27 ezer hektár gyümölcsöst ért időjárási kár, ami után idén márciusban 6,56 milliárd forintot fizettek ki a gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdálkodóknak.

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.