Back to top

Jövőre is nőhet a minimálbér

Közeledtek az álláspontok a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma között.

Elmozdultak a szakszervetek a korábbi, 10 százalékos követelésüktől, a továbbiak­ban 7,5 százalékos minimálbér-emelést szeretnének a jövő évre elérni – mondta a Világgazdaságnak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

A járvány ellenére az idei átlagbér jobban nőtt a legkisebb munkabérnél, igazolva, hogy ki lehetett termelni az emelést, még volt rá tartalék a gazdaságban.

Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke viszont azt hangsúlyozta lapunknak, hogy nem hagyhatók figyelmen kívül a járvány hatásai, de ha a kormány csökkenti a szociális hozzájárulási adót 2 százalékkal – ahogyan a korábbi megállapodásban vállalta –, akkor megadnák az inflációval azonos mértékű béremelést.

A kiskereskedelmi érdekképviseleti szövetség vezetője kifogásolta, hogy semmilyen jelzést nem kaptak a kormány terveiről, emiatt tovább fokozódik a bizonytalanság, és a vállalkozások nagy részének még iránymutatást sem tudnak adni, hogy jövőre milyen kötelező bérekkel kalkuláljanak.

A munkaadói oldal abban bízik, hogy ha csökken az adó, akkor arra már januárban sor kerül.

Zs. Szőke Zoltán emlékeztetett, hogy a kormány az idén meglépte a csökkentést, annak ellenére, hogy nem volt meg a feltétele. A munkaadók úgy látják, hogy most semmivel sem jobb a helyzet, mint amikor a kormány ezt a döntést meghozta. Az Áfeosz-Coop vezetője egyelőre nem lát esélyt 3 százaléknál nagyobb emelésre, de jelezte, hogy „az év végéig még sok minden megtörténhet”.

Kordás László arra a kérdésre, hogy elégedettek lennének-e kisebb, 4-5 százalékos minimálbér-emeléssel, úgy válaszolt, hogy biztosan nem. Egyúttal felhívta a ­figyelmet, hogy az MNB jövőre 6,6‑7,1 százalékos átlagos bérkiáramlással számol, ez pedig igazolja, hogy bőven 5 százalék fölötti minimálbér-emelés lenne indokolt. A szakszervezeti vezető amellett érvelt, hogy a kormánynak fontolóra kellene vennie az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék eltörlését. Szerinte ami így kiesik a foglalkoztatási alapból, azt pótolni lehetne uniós forrásból.

Direktben kellene a munkavállalók terheit csökkenteni, az pedig ott maradna a nettó fizetésben. Így a munkaadók 3 százalékos ajánlata és az 1,5 százalékos járulék elengedése együtt már közel lenne ahhoz, amit célként tűztek ki – tette hozzá Kordás László.
Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Végre berobbant a spárgaszezon

Az időnként már túlzottan is meleg napokon lendületesen fejlődnek a sípok, így akár reggel és este is végig kell menni a sorokon a szedőknek. A napi hozam pedig az előző hetinek a háromszorosa, tudtuk meg Gulyás Jánostól, az 50 hektár, zömében zöldspárga ültetvénnyel rendelkező Bács-Zöldért Zrt. igazgatójától.

Felvásárlás Ausztriában

Bővíti talajművelőgép-kínálatát a legnagyobb osztrák munkagépgyártó, a Pöttinger. Felvásárolta az alsó-ausztriai Stoitzendorfban működő Cross Farm Solution vállalatot, amely elsősorban vegyszereket kiváltó mechanikus gyomirtó berendezések – kultivátorok, küllőskapák, csillagkerekes forgókapák és rugósfogú gyomboronák – gyártásában szerzett magának elismerést és piaci részesedést.

Hajdúszoboszlón épül a világ egyik legmodernebb betoncserépgyára

6,5 milliárdos hazai fejlesztést jelentett be a Leier Hungária Kft., melynek keretében a pécsi, jánosházi betonelemgyártó üzeme megújul, Hajdúszoboszlón pedig új betoncserépgyár épül. A kelet magyarországi beruházás idén augusztusban fejeződik be, melynek köszönhetően sík és hullámos betoncserepeket különböző színekben, felületekben és nagyobb kapacitással fog gyártani a cég.

Fiatalok szemléletmódja lehet a vállalatok jövője

Az alma materből kikerülő frissdiplomások agráriumban való elhelyezkedése nem kis kihívás elé állítják a fiatalokat. A cégek többsége elvárja a több éves szakmai tapasztalatot és idegennyelv-ismeretet, ugyanakkor a mai világ megköveteli az ifjúság új szemlélet- és gondolkodásmódját, amit a vállalatok a piaci versenyképességben tudnának kamatoztatni.

Példátlan esztendő - Spárga

Bár tavaly tavasszal is volt fagy, akkor a legnagyobb gondot a munkaerőhiány okozta a spárgatermesztőknek. Az előző évi nehézségekből okulva idén jobban felkészültek a betakarításra, a változékony, és időnként szokatlanul hideg időjárás miatt azonban a takaratlan ültetvényeken heteket csúszik a sípok szedése.

Megújította együttműködési megállapodását a Vitafort Zrt. és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács

Ismételten megújította együttműködési megállapodását a Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A szerződést Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója és Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója írta alá.

Áznak-fáznak a spárgaszedők, félig üres kamionokat indítanak az exportőrök

Lehangoló helyzetről számolt be a spárgapiac egyik meghatározó, a termesztésre és az exportra egyaránt jó rálátással bíró hazai szereplője. Az árak elvileg jók, és a szedők is megérkezhettek, de érdemi mennyiségű szedhető spárga híján eddig leginkább csak fáztak és megáztak a földön. Ha pedig jobbra fordul az idő, egyszerre „robban majd be” a spárga Európa összes termesztőkörzetében.

Idénymunkások Németországban: nem sikerült rendezni egy fontos kérdést a spárgaszezon kezdetéig

Az eredeti bejelentés szerint a 15. héttől már érvényben kellene lennie a „70 napos szabály” 102 naposra hosszabbításának, azonban a Bundestag még nem hagyta jóvá, mert a kormánypártok nem tudnak megegyezni egy fontos részletkérdésben. Eközben a német gazdaszövetség változatlanul 115 napért száll síkra.

Málta fizet a turistáknak

Azok a külföldi turisták, akik legalább három napot töltenek Máltán, 200 eurós visszatérítést is kaphatnak. A cél, életet lehelni a haldokló turizmusba.

Női gazdák Azerbajdzsánban

A nők 77 százaléka vidéken él Azerbajdzsánban és 32 százalékuk dolgozik a mezőgazdaságban, míg a férfiak között csak 24 százalék ez az arány. A nőknek azonban számos olyan kihívással kell szembenézniük, mint a nemek közötti bérszakadék, a többszörös munkaterhelés és a szociális szolgáltatásokhoz való rossz hozzáférés. Összességében hat órát dolgoznak ingyen naponta, míg a férfiak csak kettőt.