Back to top

Különleges égi jelenség december 21-én kora este

Ha az időjárás is úgy akarja, különleges égi látványosságnak lehetünk tanúi; a Jupiter és a Szaturnusz szoros együttállását figyelhetjük meg. Ez azért érdekes, mert a csillagászattörténet kutatói között a leginkább elfogadott elmélet a betlehemi csillag mibenlétére ennek a két égitestnek a Földről megfigyelhető szoros és ismétlődő együttállása.

A betlehemi csillag és a Háromkirályok jól ismert története egy messiás eljöveteléről szól, és arról, hogy ennek az eseménynek égi jelei vannak. Mivel az ókorban és a középkorban is sokáig hittek az égi jelenségeknek a földi történésekre gyakorolt hatásában, a bolygók különleges együttállása a tudós-papok számára kiemelt jelentőséggel bírt.

Magától értetődik, hogy az írásokban szereplő égi jel, a betlehemi csillag mögött megbúvó valós csillagászati jelenség a tudomány képviselőit is kutatásra ösztönözte.

Johannes Kepler az általa végzett számítások alapján szilárdan hitte, hogy Jézus születésekor (ami valószínűleg Kr.e. 7-ben lehetett) a Jupiter és a Szaturnusz, azaz a Királyok Csillaga és a Zsidók Csillaga a Halak csillagképben éppen akkor állt együtt, amikor a Földről nézve is épp átellenben (oppozíció) voltak a Naphoz képest – ilyenkor pedig a külső bolygók égi útjuk során „hurkot vetnek”, azaz a csillagokhoz képest visszafordulnak,. Ez a mozgás természetesen abból adódik, hogy a Nap körül gyorsabban keringő Föld nevű megfigyelőponton állunk, magyarázza  Maczó András, a Zselici Csillagpark munkatársa.

Az oppozíció környéki különleges együttállások néhány hónapon belül 3 megközelítést produkálnak! Ha még ehhez hozzátesszük, hogy nem sokkal később a Mars, a vörös bolygó is megközelítette a Jupitert – nem nehéz felfedezni a történésekben Heródes király égi szimbólumát, aki gyűlölettel tekintett a hatalmát veszélyeztető gyermekre.

Mai szemmel nézve azonban kijelenthetjük, a bolygók ilyen szoros együttállásának nincs tudományos jelentősége, hatása. A Jupiter 11,8 év alatt, míg a Szaturnusz 29,5 év alatt kerüli meg a Napot.

Egyszerű számítással belátható, hogy a két bolygó égi útja során a Földről nézve kb. 20 évenként találkozik. A közelítés mértéke azonban tág határok között mozog, ennyire szoros együttállást, mint idén, 1623. július 16-án láthattak utoljára az akkor élt emberek.

A 2020. december 21-i találkozásnak tehát inkább kultúrtörténeti jelentősége van, ráadásul épp a téli napforduló idején következik be. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy az idei nem oppozíció környéki együttállás lesz, a bolygók nem a legnagyobb látszó fényességük beálltakor és nem ismétlődve közelítenek majd egymáshoz, valamint nem a Halak, hanem a Bak csillagképben történik mindez - a betlehemi csillag újbóli megjelenéséről beszélő cikkeket tehát kezeljük erős fenntartásokkal.

A két bolygó naplemente után, az erősödő szürkületben a DNy-i horizont felett kereshető a következő napokban. 21-én hétfőn este 5 óra körül láthatjuk Magyarországról a legkedvezőbb helyzetben a közelítést, a telihold átmérőjének kb. 1/5-e (6 szögperc) választja el egymástól őket.

Az este közeledtével ők is lenyugszanak, tehát csak szűk láthatósági ablak áll rendelkezésünkre, legyünk éberek! Teleszkóp nem szükséges, kis kézi látcső, színházi távcső viszont hasznos eszköz lehet. Éles szemű észlelők két különálló fénypontot figyelhetnek meg.

És ha a felhők akadályoznák a megfigyelést? Esőnap: 2080. március 15.

Forrás: 
Sefag Zrt. Zselici Csillagpark

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.

Az év fája a süvöltény

Az Országos Erdészeti Egyesület legutóbbi online szavazásán a lehetséges három faj közül a voksok mintegy felét a lisztes berkenye (régies nevén süvöltény) kapta, így lett az Év fája 2021-ben a kecskefűz és a fehér nyár előtt. A lisztes berkenye fajcsoport (Sorbus aria agg.) számos, egymástól nehezen megkülönböztethető kis fajt takar, melyek középhegységeink sziklás talajú erdeiben fordulnak elő.

Fiókarekord parlagi sasoknál

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei a napokban végzik a parlagisas-fészkek közös éves ellenőrzését az Igazgatóság teljes működési területén.

Tovább bővül a nemzeti parkok kínálata a fejlesztéseknek köszönhetően

Rendkívüli volumenben valósulnak meg fejlesztések a nemzeti parkokban, melyeknek köszönhetően idén tovább bővül az igazgatóságok kínálata és javul a természeti környezet állapota is. Számos bemutatóhely környezete szépül meg, emellett új kiállítások, tanösvények várják az érdeklődőket, valamint 3 új látogatóközpont is megnyitja kapuit idén.

Műanyag szívószál helyett

Az egyszer használatos műanyag szívószálak használatát 2021-ben betiltják Európában, úgyhogy helyettesítő anyagokat keresnek a kiváltásukra.

Gombával a rák ellen

Egy új tanulmány szerint napi 18 gramm gomba elfogyasztása csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát. Akik naponta megesznek két közepes méretű gombát, 45%-kal kisebb eséllyel lesznek rákos betegek, mint a gombát nem fogyasztók. Ez a Pennsylvaniai Egyetemen készült kutatás következtetése, amelyet az Advances in Nut­rition című cikkben publikáltak.