Bognár Róbert szerint a téli-tavaszi abiotikus stressz okozta a növénytermesztés legtöbb problémáját. Ezen belül is a zöldség- és gyümölcstermesztőknek fájhatott a leginkább a tavaszi fagyok okozta 50-90 százalékos terméskiesés (fajtától függően), ami óriási csapást jelentett az ágazatnak. Állattenyésztés oldaláról pedig az afrikai sertéspestis (ASP) és a madárinfluenza-járvány következményei hatottak a sertésárakra, valamint a baromfiágazat termelékenységére.
Jól futottak a hitelprogramok
„Ilyen viszontagságos körülmények között a különféle kormányzati programok és gazdaságélénkítő hitelek kedvező feltételeket biztosítottak a gazdák számára, akár a beruházások, lízingek vagy a forgóeszköz-finanszírozás területén. Ezekkel éltek is a gazdák, a Budapest Banknál például az utolsó adataink szerint az NHP Hajrá hitelprogramot mintegy 60 százalékban mezőgazdasági szereplők vették igénybe” – mondja Bognár Róbert agrárszakértő.
„A Széchenyi Kártya Program beruházási és munkahelymegtartó hitelprogramját nem kell bemutatni az agrárvállalkozóknak. Bankunk igen jelentős érdeklődést tapasztalt ezen a területen, több, közel 20 milliárd forintnyi hitellel segítettünk a kisebb vállalkozásoknak megmaradásukért” – folytatta a szakember.
Népszerű az NHP Hajrá is a gazdák körében, a kedvezményes hitelszerződések több mint fele a magyar agráriumban hasznosult.
A kifejezetten mezőgazdasági kisvállalkozások igényeire szabott Agrár Széchenyi Kártya Program keretében pedig már több mint 2,5 milliárd forintnyi, az ügyfelek részére 100%-ban kamattámogatott kölcsön került a szektorba.
A hazai agrárexport-ösztönző hitelkonstrukciót is ki kell emelni. Tavaly 8,2 százalékkal emelkedett a hazai agrárexport, míg az árukivitel elérte a 9,4 milliárd eurós rekordot, ami 3,1 milliárd euró külkereskedelmi többletet eredményezett. A gazdák külpiacokba vetett bizalma nem csökkent, sőt, egy év alatt 5 százalékponttal 28%-ra nőtt a külföldre is értékesítő vállalkozások aránya.
„Az EXIM Kárenyhítő, exportösztönző hitelkonstrukciói segítségével pedig az éppen újrarendeződő nemzetközi piac adta lehetőségeket tudják az agrártermelő és -feldolgozó vállalkozások kihasználni, amely közvetítésében a Budapest Bank szintén élen jár, több milliárd forintnyi hitellel járult hozzá az exportképesség növeléséhez” – teszi hozzá Bognár Róbert.
Kihasználatlan előnyök
Bognár Róbert kitért azokra a kihasználatlan előnyökre is, amelyek a fejlesztés és az innováció területén segítenék az agrárium érintettjeit, így a digitalizációra és agrotechnológiai megoldásokra, melyek jóval hatékonyabban növelnék a termelést, ezáltal a versenyképességet. Ugyanilyen fejlesztésekre van szükség az öntözés területén is, különösképpen a klímaváltozás következtében mind gyakrabban előforduló aszályos időszakokra való tekintettel. Jelenleg csak a gazdaságok töredéke alkalmaz modern öntözési technológiát, többségénél sajnos évtizedes lemaradást kellene behozni öntözésfejlesztés terén a gazdaságoknak.
Az élelmiszeriparban pedig elengedhetetlen a magasabb hozzáadott érték előállítása és a nagyobb magyar feldolgozási arány, hogy ne alapanyag-, hanem inkább késztermék exportáló ország lehessünk.
Végezetül a generációváltás fontosságát is megemlítette: „Az agrárium elöregedésének megfékezéséhez, és a precíziós gazdálkodás mind szélesebb körű alkalmazásához a mezőgazdaságot vonzóbbá kell tenni, és a megfelelő eszközökkel a fiatalokat hatékonyan megszólítani.”
A KAP kihatása az agráriumra
Mivel a Közös Agrárpolitika következő költségvetési ciklusát az Európai Parlament még nem fogadta el, így egyelőre nagy a bizonytalanság.
„A források kapcsán is lesznek változások, a támogatások nagy része várhatóan a meghatározott célok eléréséhez dedikáltan érkezik majd. Az említett környezettudatosság miatt az úgynevezett green deal-re, vagyis a zöldítésre, a fenntartható termelésre és vegyszer-, illetve műtrágyahasználat visszaszorítására kell fordítani akár a források harmadát is. De a már említett gondokra, mint a generációváltásra vagy a mezőgazdaság digitalizálására és modernizálására is jelentős összegeket kell majd költeni” – összegzi a KAP jelenlegi helyzetét az agrárszakértő.
youtube://v/Fmr-90Q8814
|
A Budapest Bank Agrárgazdasági Indexéről A Budapest Bank megbízásából egy külső kutatócég 2015 óta vizsgálja az agrárszektorban tevékenykedő kkv-k várakozásait. Az Agrár Gazdasági Index értékét az eredményektől függően -100 és +100 között állapítják meg, ahol a 0 érték a semleges, az alatta lévő érték a negatív, felette pedig a pozitív várakozásokat mutatja. A kutatás során az agrárvállalkozások pénzügyi várakozásait, beruházásaik alakulását, a piaci környezet megítélését, a munkaerőpiaccal kapcsolatos meghatározó elemeket és finanszírozási lehetőségeiket vizsgálják. Ezek alapján a főindexen belül három részindexet határoznak meg: siker, beruházás és kereslet. Az országosan reprezentatív kutatás 400-as mintán, 50 millió forint árbevétel feletti mezőgazdasági vállalkozások megkérdezésével készül. További elemzések, szakmai tartalmak a Budapest Business Live oldalon érhetők el. |
Válságálló agrárium
A koronavírus-járványból fakadó gazdasági válság valamelyest megrendítette az agráriumot is, de Bognár Róbert szerint a hazai agrárium kifejezetten válságállónak bizonyult. Élelmiszer-ellátásunk a vírushelyzetben sem lehetett panasz, a boltok polcain az első és a második hullám alatt is elérhetőek voltak a hazai termékek.
A Budapest Bank Agrárgazdasági Indexének adatai szerint a gazdák 89 százaléka nem tervez létszámcsökkentést, sőt, egyes gazdaságok munkaerő-felvételen is gondolkodnak, azonban a nem megfelelően képzett munkaerő megnehezíti helyzetüket, miként az egész agráriumét.
A hazai gazdák a kedvezőtlen körülmények ellenére is elkötelezettek a beruházások mellett, 65 százalékuk valósított meg tavaly valamilyen fejlesztést átlagosan 110 millió forint értékben, ami több mint 10 millió forinttal magasabb, mint tavaly ilyenkor. A tendencia várhatóan idén sem szakad meg, hiszen a gazdák 37 százaléka terveinek megfelelően folytatja a beruházásokat, 22 százalékuk pedig még többet költene korszerűsítésre és a termelés növelésére.
A beruházások megvalósításában pedig a Budapest Bank kedvezményes hiteltermékekkel próbálja segíteni a gazdákat.
„Főként gazdaságélénkítő programokkal, amelyekkel elsőként jelentünk meg a piacon. Célunk, hogy minden lehetséges eszközzel támogassuk a hazai agráriumot, legyen szó támogatott termékek beruházásáról, forgóeszközről, hitelkiváltásról, exportösztönzésről vagy éppen munkahelymegtartásról. Ezen felül számos megoldásunk van pályázatok előfinanszírozására is.” (x)
