Back to top

Cél a nemzetközi ismertség

Januártól Hegedűs Zsolt veszi át a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok dióspusztai Angol Telivér Ménesének irányítását. A korábban a Kincsem Parkban és Franciaországban is dolgozott szakember elsődleges célja, hogy a következő években a Bábolna nevet a magyar mellett a nemzetközi lóversenypiacra is bevezesse.

Hegedűs Zsolt (jobbról) Alain de Royer-Duprével Chantillyban
Az utóbbi hetekben-hónapokban többször találkoztunk a Kincsem Parkban, ahol elárultad, hogy új munkába kezdtél, és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Dióspusztán született angol telivéreivel foglalkozol. Mi a feladatod?

Jelenleg a versenyistállókban álló telivérekhez kötődő feladatokat látom el, azaz tartom a kapcsolatot a bábolnai tulajdonban lévő lovakat trenírozó idomárokkal, követem a lovak állapotát, részt veszek a futtatási tervek kialakításában, támogatom a trénereket, közvetítem a tulajdonos elvárásait feléjük. Ezek nagyjából egy racing menedzser feladatai.

Jövő januártól, amikor Dióspuszta jelenlegi ménesvezetője, Balika Attila nyugdíjba vonul, a ménessel, illetve a tenyésztéssel kapcsolatos teendők is hozzám fognak tartozni.

Hogyan kerültél kapcsolatba a lovakkal, különösen a versenylovakkal?

A ló gyerekkori szerelem a számomra. A nagybátyám vidéken él, ahol mindig tartott lovakat. Itt ismertem meg őket és szerettem beléjük. Később, amikor külföldön, Algériában és Irakban éltünk, akkor is mindig jártam lovagolni. Idővel szerettem volna már saját lovat is tartani. Mivel az angol telivérek mindig tetszettek, így megnéztem őket Diós­pusztán, majd jártam Farkas Ferenc akkori tornyoslöbi tréningtelepén is, ahonnan megvásároltam a Komombótól vemhes Indiana Girlt. Egy idő után beláttam, hogy a lovarda nem alkalmas hely a csikófelnevelésre, így elhoztam az anyát és a csikót Dióspusz­tára. Amikor dolgozni kezdtem az 1990-es években, mindig futtattam is egy-egy lovat a Kincsem Parkban. Ekkor, miközben rendesen megfizettem a tanulópénzt, megismertem a trénereket, a lovasokat, a helyszíneket.

A Kincsem Park akkori vezetése jó néhány szakmai beszélgetés után felkért, hogy dolgozzak náluk és foglalkozzak a fogadóiroda-hálózat fejlesztésével.

Akkoriban Magyarországon mindössze tíz-tizenkét fogadóiroda volt, és elsősorban azért nem tudtak gazdaságosan működni, mert csupán a hétvégi versenynapokon, télen pedig – amikor csak szombaton rendeztek egy ügetőversenynapot – mindössze heti egy napon tudtak mit kínálni a vevőiknek, azaz a fogadóknak. Ekkor merült fel a külföldi versenyek közvetítésének és az arra való fogadásoknak az ötlete. Olyan országot kerestem, ahol egyaránt jól működik a lóversenyzés galopp és ügető szakága, télen-nyáron mindennap tartanak versenyeket, azonos időzónában vannak, mint Magyarország, és a magyarhoz hasonló totalizatőr rendszerben szervezik a fogadást. A francia versenyek ideálisnak tűntek, így idővel hetente egyszer, majd hetente többször is lehetett a francia futamokra fogadni, amivel jelentősen megugrott a fogadási forgalom.

A magyar lóversenycégnél aztán vezetőváltás történt és az új vezetővel már nem tudtunk jól együttműködni, ezért új munka után néztem.

Szerencsémre jó kapcsolatokat alakítottam ki a francia partnerekkel, akik közül a sportfogadások területén tevékenykedő Carrus csoporthoz tartozó PMC-nél folytattam a nemzetközi kereskedelem területén. A következő hét-nyolc évben nagyon sokat tanultam, alaposan megismertem elsősorban az európai országok versenyrendszerét, a fogadásokat, a lóverseny szereplőit, és a tenyésztést is. Így váltam az EMHF (European & Mediterranean Horse­racing Federation, Európai és Mediterrán Lóverseny Szövetség, futballnyelven ez az UEFA megfelelője) elnökségi tagjává. Közben nagyon sokat utaztam, ami csodálatos volt, azonban a végére már eléggé elfáradtam.

Ezután a magyar lóversenyben folytattam tanácsadóként a karrieremet egy ideig, amikor az országos fogadóiroda-hálózat kialakításán dolgoztam.

Ezután visszaköltöztem Franciaországba három évre, hogy kicsit élvezzem a munkám gyümölcsét, feltöltődjek és a lovakkal, a versenyzéssel foglalkozhassak. Letettem a trénervizsgát és a saját tenyésztésű, valamint tulajdonú, Overdose-tól született lovam felkészítésébe vágtam bele. Ezalatt is nagyon sokat tanultam és fantasztikus barátságokra tettem szert többek között az Aga Khan elsőszámú trénereként is világhíres Alain de Royer Duprével, vagy a Chantilly verseny- és tréningkomplexum igazgatójával. Most pedig megint valami újba kezdek bele, ami nagyon lelkesít, és amiben sok fantáziát látok.

Mi az, ami megmozgatta a fantáziádat? Milyen új lehetőségeket, irányokat látsz az állami tulajdonú ménes számára?

Bábolna nagyon fontos szerepet tölt be abban, hogy megfelelő mennyiségű versenylóval lássa el a magyar lóversenyzést. Emellett az utóbbi időben minden évben sikerült olyan versenylovat tenyésztenie, amely kiugróan teljesített. Gondolok itt My Luckra, Esti Fényre, Lilire és Cirfandlira. Közülük Esti Fény és Cirfandli már nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is nagyon eredményesen futott, és felhívta magára a figyelmet. Azt gondolom ezért, hogy tudunk olyan lovakat tenyészteni, amelyek a nyugat-európai piacokon is megállják a helyüket.

Kezdetben futtatóként a német és az olasz versenyeket célozhatjuk meg, ott ismertethetjük meg nemzetközileg a lovainkat, illetve a Bábolna márkanevet, utána pedig akár még erősebb piacokra is eljuthatunk.

Természetesen nagyon szeretnénk, ha ezekből az országokból vevőkre is találnának a Dióspusztán született lovak. Ez azért természetesen többéves, összetett folyamat eredménye lehet. Úgy vélem azonban, hogy minden adott a sikerhez, hiszen Bábolnának megvan a történelmi múltja, rendelkezik a tenyésztéshez és futtatáshoz megfelelő infrastruktúrával, valamint a pénzügyi háttere és forrásai is rendezettek.

Milyen konkrét elképzeléseid vannak a tenyésztésben?

A tenyésztésben a cél a folyamatos állományjavítás. Rövid távon a kancák létszámán nem módosítanék, de a piaci igények ezen változtathatnak majd. A terveink szerint folyamatosan igyekeznénk jó és gyors vemhes kancákat vásárolni, akik a megfelelő ménekkel párosítva klasszikus távon is eredményesek lehetnek.

Jelenleg ilyen lovakat leginkább Newmarketben lehet vásárolni, ezért elsősorban angol vásárlásokban gondolkodok.

Úgy gondolom, hogy a koronavírus és az ebből adódó utazási nehézségek miatt ezen a piacon akár olyan kancák megvételére is lehetőségünk nyílhat, amelyek korábban elérhetetlennek tűntek számunkra.

Gondolkodtok a ménállomány bővítésében is a kancák mellett?

Úgy látom, hogy idén erre nem lesz már lehetőségünk, de idővel mindenképpen szeretnénk javító hatású méneket felállítani Dióspusztán. Olyan Group versenyekben eredményes és szolid pedigrével rendelkező ménekben gondolkodok, amelyek az utódaikkal együtt nemcsak itthon, hanem külföldön, elsősorban a régióban is eladhatóak.

Eközben továbbra is szeretnénk fontos szerepet betölteni a hazai tenyésztés és a tenyésztők támogatásában.

A saját tenyésztésű lovaink közül a Listed szinten eredményes, Overdose apaságú Cirfandlit is ki fogjuk próbálni a tenyésztésben, amit a versenyteljesítményével és a küllemével is kiérdemelt.

És magában a ménesben, az infrastruktúrában tervezel-e változtatásokat, fejlesztéseket?

Azt tudomásul kell venni, hogy ez egy állami ménes, így itt lassabban születnek meg a döntések, mint egy magánménes esetében, ezért inkább a jól elindult fejlesztések folytatásáról tudok beszélni. Ide tartozik például a karámok öntözőrendszerének a kialakítása, ami a száraz nyári hónapokban nagyon fontos.

Korábban említetted a Bábolna márkanevet, miközben eddig az állami ménes lovai trénerek szerint, különböző színekben és istállónevek alatt futottak és futnak jelenleg is.

Igen, de a jövőben ezek a lovak egy logó alatt, Bábolna néven fognak futni. A Bábolna nevet a magyar mellett szeretnénk majd a nemzetközi telivérpiacon is bevezetni. Erre több eszköz létezik. Az például egyértelmű, hogy szeretnénk megjelenni és folyamatosan, aktívan szerepelni a közösségimédia-platformokon is. Egy másik példaként megemlíteném még egy-egy ún. Bábolna-versenynap megrendezését Olasz­országban, Németországban vagy Franciaországban is.

Kikkel dolgozik együtt most Bábolna a versenylófuttatás terén?

Igazából három különböző partnerségünk működik jelenleg. Az első a Dióspusztán nevelt, majd eladott lovak futtatóival, a második az itt nevelt és bérbe adott lovak futtatóival, illetve a harmadik az itt nevelt és megtartott, azaz Bábolna név alatt futó lovak trénereivel való kapcsolat. Számunkra mindegyik nagyon fontos, és azoknak a lovaknak a karrierjét is szeretnénk támogatni, akiket nem mi futtatunk.

Az elmúlt években bevált nyílt napot a jövőben is megtartjuk, amikor lehet majd vásárolni, illetve yearlingeket bérbe venni.

Bábolna futtatóként jelenleg négy idomárral – Csupor Ferenccel, Zala Csabával, Molnár Orsolyával és Stanislav Georgievvel – dolgozik együtt. Értelemszerűen velük rendszeres a kapcsolatom, és amellett, hogy Dióspusztára költöztem, minden héten néhány napot az Alagi Tréningközpontban, illetve a versenypályán töltök.

A versenyeket idén a késői tavaszi kezdés miatt december 27-ig írták ki, így a lovaink többsége lassan már a téli pihenőjét tölti.

Remélem, hogy sikerül jól telelniük. Izgatottan várjuk a következő évet, a ménesben a mintegy 60 kiscsikó megszületését, a fedeztetési szezont, majd pedig a tavasszal újrainduló versenyévadot.

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2020/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Marhaművészet az egészségügyi dolgozókért

Az utóbbi években a nebraskai Bridgeportban élő David Schuler „marhaművész” farmer a karácsonyi időszakban a red angus állományát élő műalkotásokká változtatja. Elkészítette már velük-belőlük a farmja billogját, és a beef (marhahús) szót is, amit felhasználtak az USA „Marhahús… ez van vacsorára” elnevezésű fogyasztásösztönző kampányában is.

A "bio" nem úri huncutság

A Balaton-felvidék egyik meseszép kilátással bíró domboldalán Sátormapusztán található portán és környezetében csaknem 30 éve biogazdálkodik egy család. Vallják, jó ez a jószágoknak, a termőföldnek, és a bioélelmiszert fogyasztóknak egyaránt.

Az EU Zöld Megállapodás lehetséges hatásai a takarmányiparra

Az EU Zöld Megállapodás az unió gazdaságának minden ágazatát érinti, beleértve az állatok takarmányozását is. Hivatalosan „új növekedési stratégiának nevezik, amely az uniót modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítja át, ahol 2050-ig nincs nettó üvegházhatású gázkibocsátás, a gazdasági növekedés elválik az erőforrás-felhasználástól, és senki és egyetlen régió sem marad le.”

Emberi fogyasztásra alkalmas a lisztbogár lárvája - hivatalosan is

Az Európai Unió égisze alatt működő Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerdán közreadott véleménye szerint emberi fogyasztásra alkalmasak a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvájából készített élelmiszerek.

Családi gazdálkodás: kedvezőbb adózási rendszer 2.

Jelenleg mintegy 291 ezer személy rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, továbbá 23 ezer családi gazdaságot tartanak nyilván, tehát az Országgyűlés által 2020. november 30-án elfogadott és január 1-jén hatályba lépett, a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény a magyar gazdálkodók jelentős hányadát érinti.

Lelkes múltunk, büszke jelenünk bíztató jövőképünk

Az idei évindító/évzáró cikkem fogalmazásakor kissé messzebbre tekintek vissza a 2020-as évnél. 2020 mindenki számára emlékezetes volt, kinek könnyebb, kinek nehezebb, mindenkinek újdonságot hozott az életébe. A Szabadidős Szakág azonban hivatalosan 2018-ban alakult meg egy év előkészítő bizottsági munkát követően, kezdjük onnan az események felidézését.

A csiga sem fogy

A francia csigatenyésztők számára is nehéz év volt a tavalyi. A koronavírus okozta krízis miatt minden idényjellegű rendezvényt lemondtak, elmaradtak a turisták, becsuktak az éttermek, visszaesett az üzlet – a csigák nagy örömére.

Fertőtlenítési útmutatóval segíti az állattartókat a Nébih

Fertőtlenítési útmutatót állított össze az országos főállatorvos megbízásából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A kiadvány célja, hogy megkönnyítse az állattartó telepek tulajdonosai számára az állatok egészségének megőrzését a fertőtlenítéshez szükséges lépések számbavételével.

Az új kockázatkezelési rendszerhez február 1-től lehet csatlakozni

Az Országgyűlés által 2020-ban elfogadott törvényi alapokra építve az időjárási káresemények mellett a gazdasági és piaci jellegű kockázatoknak is kitett mezőgazdasági termelők számára - mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer néven - egy új kockázatkezelési eszközt vezet be a Magyar Államkincstár közreműködésével az Agrárminisztérium.

Kiugró mértékben nőtt tavaly a gazdák jövedelme Magyarországon

Az Eurostat – az EU statisztikai hivatala – előzetes adatai alapján Magyarországon kiugró mértékben, 14,9 százalékkal nőttek a mezőgazdasági jövedelmek 2020-ban. Tavaly az EU átlag 3,5 százalék volt. A jövedelemnél ugyan szerényebb mértékben – 4,1 százalékkal - de nőtt az agrárium kibocsátása is, miközben az uniós tagországok összességében -1,6 százalékos visszaesést könyvelhettek el.