Back to top

GKI: A lakosság munkanélküliségtől való félelme erősebb lett

A GKI konjunktúraindexe decemberben sokat emelkedett: csaknem újra elérte októberi, egyébként a nyár eleje óta jellemző, az áprilisi mélypontnál sokkal kedvezőbb, de azért meglehetősen alacsony szintjét.

A GKI által, az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint decemberben a GKI konjunktúraindexe a novemberi mínusz 23,7 pontról mínusz 19,7 pontra javult. A fogyasztói bizalmi index az előző havi mínusz 33,0 pontról mínusz 38,5 pontra romlott, míg az üzleti a novemberi mínusz 20,4 pontról mínusz 13,1 pontra javult decemberben.

 

 

A GKI szerint a konjunktúraindex javulása az üzleti várakozások kedvezőbbé válásának köszönhető, minden ágazat pesszimizmusa érezhetően csökkent.

A fogyasztói bizalmi index viszont a novemberi minimális emelkedés után decemberben nagyot zuhant. A fogyasztói és üzleti várakozások elmúlt két hónapban tapasztalt eltérő irányú alakulásában szerepe lehet, hogy a lakosság megkérdezésére mindig a hónap elején, a cégekére az egyes hónapok közepén kerül sor. Így a lakosság november elején még nem érzékelte a járvány okozta korlátozásokat, miközben a cégek jelentős része decemberben már az EU-val való megegyezés ismeretében válaszolt.

Az üzleti szférában az építőipari bizalmi index jelentősen, az ipari minimálisan meghaladta az októberi szintjét is, a szolgáltatói és főleg a kereskedelmi viszont elmaradt attól. Az iparban novemberhez képest kedvezőbb lett a rendelésállományok (az exporté is) és a termelési kilátások megítélése. Az elmúlt időszak termeléséről alkotott vélemény nem változott, a készleteké romlott. Decemberben az építőipari bizalmi index értéke novemberhez képest csak szerényen emelkedett, de így is kilenc havi csúcsára jutott.

A kereskedelemben az eladási pozíció megítélése továbbra is nagyon alacsony szinten hullámzik (decemberben éppen nőtt), míg a rendelések várható alakulása a novemberi nagy zuhanást követően közel ilyen mértékben ugrott vissza.

A készletekről alkotott vélemény kissé kedvezőbb lett. A szolgáltatói szférában az általános üzletmenet megítélése kissé, a várható forgalomé sokat javult.

Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága decemberben minden ágazatban erősödött, lényegében ugyanannyi cég tervezi a létszám csökkentését, mint növelését. A lakosság munkanélküliségtől való félelme viszont erősebb lett. Az áremelési törekvés az iparban és a kereskedelemben markánsan erősödött, az építőiparban és a szolgáltatók körében viszont kissé gyengült, miként a fogyasztók inflációs várakozása is. A vállalatok körében a magyar gazdaság jövőjének megítélése a novemberi brutális romlás után decemberben visszaemelkedett októberi szintjére. A lakosság viszont sokkal pesszimistább lett.

A GKI fogyasztói bizalmi index trendje ötödik hónapja, július óta csökken. A lakosság saját pénzügyi helyzetét és a nagyértékű cikkek vásárlási lehetőségét novemberhez képest közepesen romlónak, jövőbeli megtakarítási képességét változatlannak minősítette.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Erdőt a jövőnek kell létrehozni, nem a múltnak”

Első alkalommal jutott be magyar pályázó a COPA-COGECA női innovációs díjának döntőjébe. Biró Boglárka erdőmérnök, a SEFAG Zrt. Lábodi Erdészetének fahasználati ágazatvezetője nemcsak hazánkat képviselte elsőként az európai női gazdálkodókat reprezentáló versenysorozatban, hanem az erdőgazdálkodást is.

Továbbra is kockázati alap létrehozását várják

Az utóbbi évek éghajlati változásai, a kiszámíthatatlanná vált időjárás kilengései jócskán megnehezítik a szlovákiai agrártermelők munkáját és életét. A kíméletlen szárazság és az azt követő, özönvízszerűen lezúduló esőzések nem csupán megtizedelték a termést, hanem a megmaradt termés minőségében is komoly kárt okoztak.

Napelemek a termőföldeken: Kettős földhasznosítás

A termőföld felelős és fenntartható hasznosításának egyik, az éghajlatváltozás elleni intézkedésekkel is összhangban lévő módja a napelemrendszerek telepítése.

Málta fizet a turistáknak

Azok a külföldi turisták, akik legalább három napot töltenek Máltán, 200 eurós visszatérítést is kaphatnak. A cél, életet lehelni a haldokló turizmusba.

Női gazdák Azerbajdzsánban

A nők 77 százaléka vidéken él Azerbajdzsánban és 32 százalékuk dolgozik a mezőgazdaságban, míg a férfiak között csak 24 százalék ez az arány. A nőknek azonban számos olyan kihívással kell szembenézniük, mint a nemek közötti bérszakadék, a többszörös munkaterhelés és a szociális szolgáltatásokhoz való rossz hozzáférés. Összességében hat órát dolgoznak ingyen naponta, míg a férfiak csak kettőt.

Az amerikai szarvasmarhatartásban nagyban csökkent az üvegházhatású gázkibocsátás

A Colorado Állami Egyetemen végzett kutatások szerint a jobb földgazdálkodási gyakorlatok világszerte segíthetik az állattenyésztést az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében.

A zöld forradalom után a köles forradalma

A köles, a csicseriborsó, a földimogyoró, a cirok és más hasonló „intelligens növények” jelenthetik a megoldást a vízhiányra, a termőtalajok amortizációjára, valamint az élelmiszerellátás válságára Indiában. Magas a tápértékük, alacsony a víz- és vegyszerigényük, mostohább éghajlaton is teremnek és sokoldalúan felhasználhatók.

Mazars: globális igény van a könyvvizsgálat reformjára

A szakértők egyetértenek a vállalatvezetők kétharmadával, hogy nem a könyvvizsgálat feladata a csalások leleplezése. Új idők új szeleként igény mutatkozik viszont arra, hogy az audit kiterjedjen olyan témákra is, mint a klímaváltozás, a nemek közötti egyenlőség, valamint az emberi jogok - derül ki a Mazars megbízásából készült globális tanulmányból.

Nincs szó az egyetemek privatizációjáról

Történelmi léptékű és nemzetstratégiai jelentőségű a felsőoktatási modellváltás, aminek a gödöllői központú Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) lehet a zászlóshajója, mondta Stumpf István a Magyar Mezőgazdaságnak. A volt kancelláriaminiszter és alkotmánybíró február elseje óta felügyeli kormánybiztosként az egyetemek fenntartói reformját.

Termesszünk új fajtákat, vagy javítsuk a meglévőket?

A klímaváltozás szőlő- és borágazatra gyakorolt hatásáról rendezett beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézete Litkei Máté igazgató vezetésével. Magyarország az éghajlatváltozás szempontjából a sérülékenyebb országok közé tartozik, a mezőgazdaság egészének teljesítményében kulcskérdés a vízzel való gazdálkodás.