Fagytűrők, de nem mindig…
Fagytűrő növényeinknél is károkat okozhat a rossz időben érkező lehűlés. Ennek oka, hogy a fagytűrés a növények esetén nem jelenti azt, hogy minden életszakaszukban egyformán bírják a hideget. A fák, cserjék vesszőknek be kell „érniük”, és annyira megfásodniuk, hogy fagyállókká váljanak. Ám a tél vége, tavasz eleje is hozhat kellemetlen meglepetést, amikor a nappali felmelegedés hatására megindul a növényben a nedvkeringés, esetleg a rügyek is kipattannak, ám éjszaka érkezik a fagy.
A fagyok elleni védekezés elsősorban akkor válik szükségessé, amikor a növény faggyal szembeni érzékenysége megnő: rügy növekedéskor, vagy rügypattanáskor. Ezért ilyenkor szükség lehet e kedvezőtlen hatások csökkentésére, esetleg kiküszöbölésére – akár a nyugalmi időszak hosszának mesterségesen történő megváltoztatására.
A gyümölcsfák rügyfakadásának késleltetésével a tavaszi fagy károsító hatását mérsékelhetjük, erre szintetikus auxin tartalmú szereket is használtak.
Már megelőző fagyvédelemnek számít az is, hogy augusztustól nem adunk nitrogén túlsúlyos műtrágyát, ezzel elérve, hogy a hajtásnövekedés megálljon, és az addigi növekmények fásodni kezdjenek.
Baj, ha korán indul meg a nedvkeringés
Kora tavasszal jelentős károkat okozhatnak az erős lehűlések. Időjárástól függően február végén, vagy márciusban a legtöbb gyümölcsfa mélynyugalma megszűnik, s ha a tavaszi felmelegedés megkezdődik akkor a rügypattanás, a lombfakadás megindul. Ez azért veszélyes, mert az aktív anyagcserét folytató szervek fagyérzékenyek, s ezáltal a későbbiekben fellépő tavaszi fagyok igen jelentős károkat okozhatnak.
A növényben a vízszállításért felelős edénynyalábok a legérzékenyebbek a késői fagyok károsító hatására. Ha ezekben megindul a nedvkeringés, és átfagy a fatörzs, a víz jéggé fagyása közben tágul, ezzel roncsolja a növényt.
Többféle módszer is létezik e kedvezőtlen hatás megakadályozására vagy legalább mérséklésére. Ez lehet a füstölés, fagyvédelmi permetezés. Utóbbi inkább a rügyeket védi, mert a vesszőre fagyó vízpermet véd a még hidegebb külső levegőtől. Ennél komolyabb fagyok idején szokás a gyümölcsösökben éjjel égetni, kis tábortüzeket gyújtani, mert ezek is képesek pár fokkal emelni a hőmérsékletet.
Fagyvédelmi módszerek
A szőlőben, az őszibarack-, valamint az alma esetében korábban szokás volt a márciusban alkalmazott naftil-ecetsavas permetezés, mely a lombfakadást akár két-három héttel is késleltethette. Így a lomb akkor jelent meg a növényeken, amikor már kisebb eséllyel voltak komolyabb lehűlések.
Alma és őszibarack fák esetén ezzel a módszerrel akár 1-2 hét virágzáskésleltetést is el lehet érni. A virágzáskésleltetés következtében az érés időpontja is késik néhány napot, ám ez nem gond, mert ezzel az érési idő szakaszosan módosítható Szokás volt az érzékeny fák törzsének kartonpapírral való betekerése (hőszigetelő céllal), vagy a mésszel történő lefestésével a törzsnek sokfelé védekeznek még napjainkban is. A meszelésnek két előnye is van: a mész a kéregrepedésekbe is bejut és fertőtlenít, megöli az ott telelő kártevőket és kórokozókat. Másik előnye, hogy a fehér szín visszaveri a napsugarakat, így a törzs nem melegszik fel annyira, nem indul be a nedvkeringése, ezért ha éjjel fagy, az nem károsítja a növényt, hiszen még a nedvkeringés nem működik benne.
