Back to top

Birkapörköltön túli világ

Online térbe helyezte a a magyarországi Juh- és Kecske Terméktanács Szakmaközi Szervezet (MJKTTSZSZ), illetve az InnoFood Marketing Kft. azt a zárórendezvényt, amelyen az uniós a juh- és kecskehús fogyasztásának népszerűsítésére elnyert támogatás eredményeiről számoltak be.

A három évvel ezelőtt megkezdett program mérföldkő a magyar bárány- és juhágazat számára. A magyarországi bárány- és juhhús népszerűsítésére kiírt, EU által finanszírozott spanyol-magyar multi promóciós pályázatban három szervezet képviseltette magát, az Interovic (La Interprofesional del Ovino y Caprino de Carne), azaz a spanyol juh- és kecske terméktanács, a magyarországi Juh- és Kecske Terméktanács Szakmaközi Szervezet (MJKTTSZSZ), illetve az InnoFood Marketing Kft.

Kukovics Sándor, az MJKTTSZSZ ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a spanyol Interovic társ-szervezettel közösen nyert uniós pályázat - „Bárány- és Kecskehús Promóciós Kampány" néven - 2018-ban indult és 2020 végén záródott. A terméktanács vezetője elmondta,

juhhúsból az 1 főre jutó uniós átlagfogyasztás 1,9 kilogramm évente, míg a magyar 0,35-0,38 kilogramm az utóbbi időben. A hazai bárányok több mint 90 százalékát exportálják.

Jelenleg 8100 nyilvántartott juhtartó van az ágazatban, és 3-4 ezer két állatnál többel rendelkező kecsketartó, amely 20-22 ezer család megélhetését biztosítja.

Spanyolországban, és Magyarországon, de egész Európában alacsony a juhhús és kecskehús fogyasztása, és a program célja, hogy ezt a negatív állapotot meg tudja fordítani. A juhászat, a juhok tartása egyik formája a vidék fenntarthatóságának, így kiemelt jelentőséggel bíró állatfajról van szó. A fenntarthatóság mellé azonban társul egy ’természetes’ imázs, és ebből következően a hús ízletessége is.

Cikta juh
Fotó: Csatlós Norbert
Bátor Árpád, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet alelnöke előadásában kiemelte, hogy Magyarország a megtermelt bárány szinte 100%-át exportálja, ez mennyiségileg évi 12-13 ezer tonnát tesz ki, melyből 400 tonna hús készül. Ennek fényében megdöbbentőnek tartja, hogy

hazánk lakosságának több mint 99%-a soha életében nem evett még bárányhúst, és természetesen az exportált bárányokat is külföldön dolgozzák föl.

További problémának nevezte az éghajlatváltozást is, a megváltozott csapadékeloszlás hatására ugyanis a korábbi jobb minőségű és tápanyagban gazdagabb legelőkön együtt legeltek bárányok és szarvasmarhák is, ezek a legelők már csak korlátozott számban és csak birkákat tudnak eltartani, csökkentve ezzel a hatékonyságot.

A problémák felsorolása után azonban számos pozitívumot is felsorolt. Elmondta, hogy olaszországi kivitelünk mennyisége most már 80% alatt van (mivel korábban szinte csak oda exportáltunk), és számos új külső piaccal gazdagodtunk. Szerinte a bárányhús kapcsán előtérbe kell helyeznünk a tényeket a propagandával szemben, és hangsúlyozni, hogy a bárányhús igenis nem faggyús állagú, a birka nem egyenlő a báránnyal, mint azt sokan tévesen hiszik, továbbá ezek az állatok képesek hatással lenni a környezetre és az éghajlatra is.

Soós Mihály, az InnoFood Marketing Kft. ügyvezetője a kampány főbb üzeneteit és elemeit mutatta be. Eszerint a két legfontosabb célcsoport a HORECA szektor (szállodák, éttermek, vendéglátás) és a fogyasztók. Felvázolta a juhhús népszerűsítéséhez szükséges, eddig is alkalmazott eszközöket, különválasztva a fogyasztókat és a szervezeteket, bár az ehhez szükséges marketing eszközök nem tértek el jelentősen: mindkét célcsoport számára fizetett hirdetésekkel és eseményekkel (kiállítások, vásárok, kóstoltatás, Lamb Meat Day) ösztönözték a fogyasztást, de mindenek előtt a megismerést, az érzelmi azonosulást.

Elkészítettek két honlapot – egyet a fogyasztók, egyet a HORECA szektor számára -, de facebook oldalt is kialakítottak. A pályázati forrásból három kóstolást szerveztek 15 helyszínen, de részt vetek 23 kiállításon és rendezvényen.

 

Dr. Szakály Zoltán, az InnoFood Marketing Kft. kutatója marketing szempontból közelítette a témát, konkrétan a bárány- és juhhússal kapcsolatos fogyasztói preferenciákat mutatta be. Szerinte mára megtörtént a teljes fogyasztói hatalomátvétel a marketingbe. A megváltozott fogyasztói preferenciákra példaként a LOHAS-fogyasztókat hozta fel, akik számára a legfontosabbak az etikai, környezeti, egészségi és lokális (helyben termelt) szempontok. Véleménye szerint a bárányhús promótálását is fel lehet húzni erre a négy szempontra, hisz köztudottan számos pozitív egészségre gyakorolt hatása van.

Mint elhangzott, a kampány teljes költségvetése 6,825 millió euró volt, amelyből a magyarországi rész 825 ezer eurót tett ki.

Kukovics Sándor az esemény végén felhívta a figyelmet, januártól újabb három éves uniós támogatást nyertek el a a juh- és bárányhús népszerűsítésére. Az évi 94 millió forintos promóciós forrás az ágazat fő termékének piacra segítésére fordítható.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ezek a kerti növények jelentenek halálos veszélyt házi kedvenceire

Javában zajlik a nyári szezon, nyílnak a szebbnél szebb virágok a kertekben. Bár szépek, néhány nyári virág veszélyes a háziállatokra. Következésképpen a tulajdonosoknak óvatosnak kell lenniük, hogy milyen növényeket ültetnek a kertbe.

A kutyák felismerik, ha hazudnak nekik

Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát - tartja a mondás. Ráadásul úgy tűnik, a kutyák is tisztában vannak ezzel: képesek felismerni, ha direkt hazudnak nekik az emberek.

Vácduka lesz a Nemzeti Vágta előfutamainak következő állomása

Július 31-én, szombaton Vácdukán mérkőznek meg egymással a legjobb helyi lovasok a budapesti Nemzeti Vágtán való indulás jogáért. A település már másodszorra rendez Elővágtát.

Marhajó párbaj – Aberdeen Angus vs. Murrey Grey

A hazánkban kevésbé ismert Murrey Grey alternatívája lehet a világ legnépszerűbb húsmarhafajtának, az Aberdeen Angusnak - ez derül ki egy friss kutatásból, amelyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói is részt vettek. Az eredmények alapján a két fajta között csak színben mutatkozott markáns eltérés. A Murray Grey ezüstös külseje miatt nagyobb hőtűrő képességgel rendelkezik, ez a fajta tehát válasz lehet a klímaváltozásra a korszerű húsmarhatenyésztésben.

Drágulnak az élelmiszerárak

A Takarékbank július 28-án megtartotta szokásos negyedéves AgrárTrend Index elemzői háttérbeszélgetését. A hitelintézet adatai alapján tovább javultak a magyar agrárium kilátásai, az indexértékek kismértékben megint emelkedtek a második negyedévben. A piaci szereplők helyzete főként a baromfi, a szőlő-bor és a szántóföldi növénytermesztés termékpályákon javult.

Elvesznek a marhák alkalmazkodásához szükséges genetikai információk

A szarvasmarhákat vizsgálva amerikai kutatók bizonyítékokat találtak rá, hogy a különböző környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodóképességüket vesztik el a jószágok. Ennek oka, hogy az állattartók számára nem áll rendelkezésre a tenyésztésnél hasznos genetikai információ, melyből kiderülhet, képes-e például a nagy tengerszint feletti magassághoz alkalmazkodni egy adott jószág.

Napenergiával működő takarmányozó robot

Közösen fejlesztett napenergiát hasznosító elektromos takarmányozó robotot a Lemmer Fullwood az osztrák Hetwin céggel.

Többletforrásban részesülnek az állattartók

A magas takarmányárak okozta rendkívüli gazdasági helyzetre tekintettel az Agrárminisztérium kezdeményezésére a kormány 4,4 milliárd forint többletforrást biztosít az állattartók számára – közölte Nagy István tárcavezető.

„Berúgott” bivalyok hívták fel a figyelmet az illegális itallerakatra

Egy csapat becsípett bivaly leplezett le egy illegális itallerakatot Indiában, miután az állatok ittak a vályújukban lévő vízből. A rend­őrség összesen 101 üveg szeszes italt foglalt le a bivalykarámban, és letartóztatott három farmert illegális alkoholárusításáért Gujarat államban, számolt be a The Times of India.

Pályázati aktualitások: megnőtt a beruházási kedv

Ötvenmilliárd forintról 260 milliárd forintra emelték és újból megnyitották az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázatot. Ötven-ötven milliárd forintos keretösszeg érhető el kisebb kertészeti üzemek technológiai megújítására, illetve élelmiszeripari üzemek kisebb léptékű fejlesztésére is.