Az új tanulmányból kiderült, hogy a madarak éneke azt a célt szolgálja, hogy megjelöljék és védjék a területüket, de az emberi fül számára ez a területet jelző csiripelés egy olyan alaphang, mely figyelemre méltóan fellendíti a jólétünket.
A kaliforniai Állami Műszaki Egyetem csapata egy új részét célozta meg a kutatásnak, méghozzá azáltal, hogy megfigyelték a madárhangok szerepét az emberekre nézve. A megfigyelés úgy zajlott, hogy lejátszották ezeket a hangokat és megvizsgálták azt, hogy az emberek miként érzékelik a természet és az általuk előidézett hangokkal összefonódott teljes élményt, majd felmérték a túrázók jólétét miközben az emberek által kialakított megszokott környezettől távol tartózkodtak.
„Számos bizonyíték van arra, hogy a szabadban töltött idő jó hatással van az emberek hangulatára. Azonban kevesebb tanulmány foglalkozik specifikusan azzal, hogy melyek pontosan azok a tényezők, amelyekkel ezeket a hatásokat elérik” – mondta Danielle Ferraro a tanulmány vezetője.
Ferraro és a csapata hangszórókat rejtett el két ösvényen a kolorádói Boulder Open Space and Mountain Parkban, melyek előre felvett különböző madárdalokat játszottak. A kutatók felváltva játszották le a madárdalokat és heti bontásban cserélgették a hangszórókat minden ösvényen. Majd az áthaladó túrázókat meginterjúvolták miután ezeknek az ösvényeknek a végére értek.
Akik hallották a madárdalokat jobb közérzetről számoltak be, mint azok, akik elkerülték ezeket a hangszórókat – ráadásul mindössze egy felvételt hallottak csak nem pedig igazi csicsergéseket.
Ellenben azok a túrázók, akik szintén több madárdalt hallottak a vizsgálat másik részén úgy gondolták, hogy több madár él a vizsgálatnak azon a területén, melyen áthaladtak. A kutatók megfigyelték, hogy ez az észrevétel felelős azért, amiért a túrázók jobban érezték magukat, azaz, hogy több fajjal „találkoztak” a kirándulásuk során.
„Olyan vizuális egyedek vagyunk, melyek figyelmen kívül hagyják a körülmények között a hangokat, amelyeket tapasztalunk” – mondta Clinton Francis, a kaliforniai Műszaki Egyetem biológia professzora, aki végig kísérte a kutatást.
Hozzátette: „Még mindig meg vagyok döbbenve, hogy ezeknek a hangoknak mindössze 7-10 perces felvétele milyen mértékben befolyásolta az emberek jólétét.
A nagyobb szintű emberi boldogsághoz hozzájárulhat a zajszennyezés csökkentése, ezáltal könnyebbé tehetnénk a természet hangjainak meghallását, beleértve a madárdalokat is – közölték a kutatók.
„Az eredményeink kihangsúlyozzák a parkok igazgatói számára az antropogén zajszennyezés csökkentésének fontosságát és hatását, mely nem csak egy költséghatékony módja annak, hogy nagyobb élményben részesüljenek látogatók, de a vadvilágra nézve is pozitív hatása lehet” – közölte Ferraro.
