A hosszú távú előrejelzések szerint 2021. január közepétől egy-két hétig éjjel-nappal fagypont alatti hőmérsékletre számíthatunk. Ez még a fagytűrő növényeinket is próbára teheti, ezért érdemes felkészülni az ilyen időszakokra.
A talajtakarás sokat számít
Nem csak a fákra, hanem a lágyszárúakra is igaz, hogy ha már nyár végén leálltunk a nitrogén táplálással, ami a zöld növekedést serkenti, akkor sokat tettünk annak érdekében, hogy a növények jobban felkészüljenek a télre. A nitrogén túlsúlyos tápanyag utánpótlástól erőteljesebben nőnek a növények, ám szöveti szerkezetük „lazább lesz”, azaz kevésbé lesznek ezek a részek fagytűrők.
A fű is jobban viseli a telet, ha az nem teljes növekedésében kapja el a hideg. A gyepet, ha ősszel nem vágtuk le, még nem késő ilyenkor sem, fagymentes időben ezt elvégezni. Ne legyen túl alacsonyan vágva télire a gyep, mert akkor kevésbé fagytűrő. De ha túl magasra hagytuk az is baj, mert havazás esetén a hó lenyomja, majd olvadás után a lepréselődött fűszálak a nedves környezetben befüllednek, rothadásnak indulhatnak.
A talajban telelő hagymás, gumós dísznövények védelmét a talaj átfagyásának mérsékléséven kell megoldanunk. Ennek elsődleges eszköze a mulcsozás. A nyári, könnyű, laza mulcs a fagyok ellen nem megfelelő, ezért cseréljük le vastagabb, fajsúlyosabb, a hideg ellen jobban védő anyaggal. Ilyen például a zúzott kéreg, vagy a vastag lombtakaró. Szintén mulcsozással óvhatjuk a kis méretű fák, cserjék tövét.
A mulcsot rakjuk kis kupacban a törzs köré, és biztosítsuk, hogy a szél ne hordhassa el „védfalunkat”. A rózsák tövét kerti talajjal is feltölthetjük, de tavasszal ezt a kupacot ne felejtsük el időben lebontani.
Amint a tél első igazi jelei megmutatkoznak, a hidegre érzékeny növényeket és a kényes fákat burkoljuk be és tartsuk pár fokkal melegebben egy „téli takaró” alatt.
A mediterrán eredetűek csak mérsékelten fagytűrők
A mediterrán eredetű növényeink mérsékelten fagyállók. A füge, gránátalma, mínusz 6-8 fokot elvisel időszakosan, ám azért érdemes takarni, hogy ha hosszabb ideig van ilyen hőmérséklet, akkor se károsodjanak. Rossz látni, amikor egy több éves, szép magas példány visszafagy, és tavasszal gyökérnyaki rügyből kihajt ugyan, de több évnyi növekménye lesz ezzel semmivé… Egészen május közepéig még számítani lehet talaj menti fagyokra hidegebb éjszakákon, ezért e mediterrán növények takarását hosszú ideig érdemes fenntartani. A takaróanyag ne fólia legyen, mert az nem légáteresztő, és túl nagy hőmérsékleti különbségeket okoz a nappali és éjszakai viszonyok között, valamint megrothadhat alatta a növény. A könnyű polipropilén szövet előnye, hogy lég-, és vízáteresztő, vagyis az ezzel betakart növények nem fognak kiszáradni. Emellett még a fényt is megszűri, azaz üvegházként viselkedik. Ilyen speciális szöveteket takaró, de zsák formában is vásárolhatunk, ezeket ráhúzhatjuk a kisebb koronájú növényekre.
Már azzal is sokat tettünk e mérsékelten fagytűrő fajok érdekében, ha déli fekvésbe, házfal mellé ültettük őket, itt ugyanis 3-4 °C-kal magasabb hőmérséklet tapasztalható, mint a kert közepén árnyékban mérthez képest.
Érdemes még megemlíteni a kövirózsákat (Sempervivum ssp.) és télálló kaktuszokat( némely Opuntia ssp.) melyek a mínuszokat bírják, ám a tövüknél pangó vizet nem. Ezeket vagy jól alá-drénezett földbe kell ültetni, vagy egyszerűbb megoldás, ha kis dombon, vagy lejtőn vannak, így a víz elfolyik mellőlük.
Veszélyben az örökzöldek
A téli fagykár csökkentéshez tartozik az örökzöld növények öntözése csapadékmentes időszakban, fagymentes napokon.
Ezeknek a növényeknek, a lombhullatókkal ellentétben, télen is van lombjuk, így a fotoszintézis és a párologtatás sem áll le, csak a mértéke csökken le jelentősen, ezáltal a növény folyamatosan vizet veszít, amit pótolni kell.
Ekkor takarjuk a növények tövét lombbal, szalmával, jutaszövettel, hogy akár csak kis mértékben is, de olvadjon fel valamennyire a talaj, ezáltal vízhez jussanak az örökzöldek. A kis méretű fiatal példányok nagyobb veszélyben vannak ilyenkor, hiszen gyökérzónájuk a talaj fagyott részében van. Egy idősebb fenyő gyökerei már mélyebben is megtalálhatók a talajban, azaz vízhez juthat akkor is, ha a talajfelszín fagyott…
A tűlevelű fenyőkre, vagy pikkelylevelű tujákra hulló havat csak frissiben, egyből a havazás után rázogassuk le az örökzöldekről. Amennyiben a hó már megolvadt kissé, majd, újrafagyott, akkor már inkább hagyjuk a lombozaton. Ilyenkor a hó terhelés ágak törését okozhatja, ám ez még mindig jobb, mintha a fagyott jeges havat ütögetnénk le, mert ekkor számtalan mikro sérülés éri a leveleket, melyek ezért rengeteg vizet veszítenek, és az egész növény kiszáradhat.
