A telítetlen zsírokat a szív- és érrendszeri betegségekre jótékonyan ható zsírnak tekinti a tudomány, a rostok pedig segítik a jó emésztést.
Megállapították, hogy azoknak, akik naponta ettek avokádót, sokkal több jótékony bélbaktérium működött közre az emésztésében, a rostok lebontásában. Ezek a baktériumok ezen kívül olyan anyagcseretermékeket is szolgáltatnak a szervezetnek, amelyek támogatják a belek egészséges működését. Végül az avokádófogyasztás révén nemcsak a baktériumok mennyisége, hanem a változatossága is nőtt az emberi szervezetben.
Az avokádó magas energiatartalmú gyümölcs, és sok olyan tápanyag is van benne, amit az amerikaiak nem fogyasztanak elegendő mennyiségben, mint a kálium és az említett rostok. (Ez a megállapítás sajnos igaz a magyarországi étkezési szokásokra is.)
Fogyasztása telítettség-érzéshez vezet és csökkenti a vér koleszterinszintjét, valamint az epesavak mennyiségét, viszont növeli a rövid láncú zsírsavak mennyiségét. Utóbbiak a bélrendszerben alakulnak ki magas rosttartalmú ételek fogyasztásakor, és étvágycsökkentő hatásúak.
A kísérletben csak egy étkezést kellett a kutatók által javasolt, avokádós fogásokra cserélni a résztvevőknek, mert a cél az volt, hogy bizonyítsák az avokádó bélflórára gyakorolt jótékony hatását.
Amerikában a lakosságnak mindössze az 5 százaléka fogyasztja el az ajánlott rostmennyiséget, a legtöbben 12-16 grammhoz jutnak az étkezések során, vagyis egy avokádóval megkétszerezhetnék azt.