Back to top

Ősi gyógymód Indiából - alternatív állatorvoslás

Ha a szkeptikus állattartó az alternatív gyógyászat kifejezést hallja, akkor azt általában csak varázslatnak vagy teljesen hatástalan módszernek bélyegzi. Ennek gyakorta az az oka, hogy nincs kézzel fogható, látványos eszköze a gyógymódnak. Nos, az ajurvédikus gyógyászatról talán mások a vélemények, mert a gyógyítás alapját részben távoli vidékeken termő gyógynövények jelentik.

Mátray Árpád állatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem előadója már több mint két évtizede tanulmányozza és használja az ajurvédát – őt kérdezte a Kistermelők Lapja.

A mégoly népszerű alternatív gyógyászati eljárások mellett is kevéssé ismert az ajurvéda. Mit takar a kifejezés?

– Az ajurvéda szó magyar megfelelője „az élet tudománya”. Ez a világ legrégebbi összefüggő gyógyászati rendszere, amelyet a mai India területén dolgoztak ki eleinte emberre, majd tovább származtattak állatra. Több mint ötezer éves az irodalma, ami eredetileg még szanszkrit nyelven íródott.

Az ajurvéda a kínai és a görög gyógyászatnak is az alapja, de egyes elemei a ma használt allopatikus (azaz Európában hagyományos, kémiai előállítású gyógyszereken alapuló) gyógyászatban is megtalálhatók.

Kizárólag természetes anyagokkal dolgozik, amelyek döntő többsége növényi származék, de kisebb mértékben használ állati és ásványi eredetű anyagokat is. Óriási előnye, hogy az eljárás nem tartalmaz szermaradványt, ami az élelmiszer-termelő állatok esetében további előnyökkel kecsegtet. A kémiai úton előállított gyógyszerekkel szemben, itt 100%-ig természetes alapanyagokból készülnek, így ökológiai tartásban is alkalmazhatóak. Nem tartalmaznak szintetikus adalékanyagokat, hormonokat, antibiotikumokat, mindezek révén nulla napos a várakozási idejűek, nincs környezetterhelésük, hiszen a szervezetből kikerülve maradéktalanul lebomlanak.

Az európai gyógyászat elismeri a módszert?

– Éppen az előbb elmondottak miatt igen, hiszen a XX. században elterjedt allopatikus gyógyászat problémái az ajurvédánál nem léteznek, a természetközeli gyógymódok pedig egyre népszerűbbek.

Ráadásul ez nem valami poros, régi tudomány, hanem korszerű kutatási ismeretekkel megerősített gyógyászati mód. 36 kutatóintézet létezik, melyek kizárólag az ajurvédával foglalkoznak, a kutatási eredmények pedig igen gyorsan átültethetők a gyakorlatba.

Persze még mindig Indiában a legelterjedtebb ez a módszer, ahol 440 ezer ajurvéda orvos van, amelynek 10 százaléka állatorvoslással foglalkozik. De természetesen az európai humán orvoslás és állatorvoslás is alkalmazza a módszert, ráadásul a világ nagy egyetemein tantervi keretek között zajlik az ajurvéda oktatása.

Idehaza vannak gyökerei?

– 1879-ben Balogh Kálmán egyetemi tanár a Magyar gyógyszerkönyvben már említést tett az ajurvédáról, majd 1931-ben Baktay Ervin ír részletesen a gyógyászati módról. 1991-ben Magyarországon is megjelentek a humán készítmények, az 1997-es egészségügyről szóló törvény pedig már a nem konvencionális szerek között említi is ezeket.

Egy évvel később aztán az állatgyógyászati készítmények is piacra kerültek, és bár ezek alkalmazására nincs külön jogszabály, de természetesen csak az uniós és a hazai szabályozásnak megfelelően forgalmazhatók.

Milyen fajoknál, milyen beteg­ségek­re használható?

– Minden fontosabb tenyésztett háziállatfajnál használható, de konkrét ajánlások és tapasztalatok szarvasmarha, ló, juh, kecske, sertés, baromfi, galamb és nyúl estében vannak. Emellett a kedvtelésből tartott állatoknál is működik az ajurvéda, kutyánál, macskánál ma is használjuk. Ha a tünetekhez kapcsolódó, Magyarországon is forgalomban lévő szer létezik, azt teljesen rutinszerűen használjuk, kiváló eredményekkel.

Mik a tapasztalatok? Milyen állatorvosilag is igazolt esetek vannak?

– Tapasztalatok bőven vannak, hiszen az állatorvosi magánpraxisok mellett, ahol egyedileg kezelik a pácienseket, nagyüzemben is használják az ajurvédát állománykezelésre.

Bábolnán, nagy létszámú tyúkállományoknál a hő­stressz kivédésére eredményesen alkalmaztuk az egyik készítményt, aminek eredményeként a tizedére esett vissza a nagysúlyú baromfifélék elhullása.

Jól használhatóak az ajurvédikus szerek az immunhiányos tünetek kezelésére, májműködés javítására, tőgygyulladás kezelésére, a bendő emésztésének javítására, sebgyógyulás elősegítésére, magzatburok-visszatartás kezelésére, sertések kóli hasmenésére, nyulak kokcidiózisos hasmenésére, vagy az összes faj esetében az invo­lúció segítésére. Hasznos a bőrgyulladásokra, sőt, a baktérium és gomba okozta fertőzések kezelésére is, valamint a különböző külső élősködök elleni védekezésre.

Egészséges állománynál lehet im­mun­stimuláns, esetleg hozamfokozó hatása is?

– Megelőzésre, kezelésre és immunerősítésre is használható. Hozamfokozó hatását már kis- és nagyüzemben is sikerült igazolni. Étvágyat és növekedést fokozó hatását broiler állományokban figyelhettük meg. Tojótyúkoknál a tojáshéj erősödött. Más fajoknál a takarmány-értékesítés javulását és a növendékkori elhullás csökkenését tapasztaltuk.

Sport célú használatnál a fokozódó teljesítőképesség volt mérhető – természetesen úgy, hogy a doppingolás vádja nem érheti a tulajdonost vagy a versenyzőt.

Milyen formában és módon lehet hozzájutni?

– Habár a fitoterápiához hasonló gyógymódról van szó, forgalomba mégsem indiai gyógynövények vagy növényi töretek kerülnek, hanem GMP-szemlélettel kialakított készítmények, porok, oldatok, kenőcsök, cseppek és tabletták. Takarmányba és ivóvízbe keverhető készítmények is vannak, melyeket hazánkban egyetlen cég, a Garuda Trade Kft. forgalmazza, csaknem harminc éve.

Kell állatorvosi szakértelem az ajurvédikus szerek alkalmazásához, vagy egy jó diagnózis után a gazdák önállóan is használhatják?

– Bárki használhatja állatorvosi felügyelet nélkül is, persze csak akkor, ha biztos a diagnózisban.

Csak abban az esetben célszerű ajurvédát alkalmazó állatorvoshoz fordulni, ha nem vagyunk biztosak a tünetek megítélésében.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Malajziában is kitört az afrikai sertéspestisjárvány

Malajzia 3000 vaddisznó és házisertés megsemmisítését tervezi, miután február közepén a borneói szigeten, Sabah államban afrikai sertéspestisjárvány tört ki.

Macskáink örömmel elfogadják az ételt ellenségeinktől is?

Egy kutatás bebizonyította, hogy a macskák egyáltalán nem preferálják jobban azt a személyt, aki pozitívan viszonyul a gazdájukhoz, mint azt, aki negatívan viselkedik velük szemben.

Közzétették a paradicsomos carbonara receptjét Amerikában, az olaszok kiakadtak

A New York Times közölte a carbonara receptjét, amely összetevői között a paradicsom is szerepel. Emellett több más hozzávalót is felcseréltek az olaszok hagyományos tésztaételben. A recept mélyen felháborította az olasz szakácsokat és a carbonara rajongókat. Az olasz gazdákat tömörítő szervezet közleményt adott ki.

Székelyföld jövője a biogazdálkodás

Az életünket felforgató világjárvány – a negatív hatások ellenére – bebizonyította, hogy a gazdaság egyik biztos alappillére a mezőgazdálkodás. Fontos tapasztalat ugyanakkor, hogy egyre nagyobb teret nyer az egészséges életmóddal és táplálkozással kapcsolatos szemlélet is.

Hasznos kölcsönhatások a talajban

A talaj összetett élő rendszer, amelyben fontosak a fizikai összetevők és kémiai folyamatok, termékenysége viszont a benne zajló biológiai folyamatoktól függ. Sajátos élővilágát baktériumok, algák, gombák és különböző állatok alkotják az egysejtűektől a gerincesekig, de ide soroljuk magukat a gyökereket is.

Vadgazdálkodási helyzetkörkép

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szóvetés című podcast-beszélgetésében Győrffy Balázs, a NAK elnöke Jámbor Lászlót, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) elnökét kérdezte a hazai vadászat aktuális helyzetéről. A beszélgetésben érintették a pandémia vadgazdálkodásra gyakorolt hatását, az új vadkárprotokollt, az ASP helyzetet, valamint a Vadgazdálkodási Alap jelen állását is.

A magyar export tavaly újra meghaladta a 100 milliárd eurót

Tavaly, amikor minden visszaesett a világgazdaságban, a magyar export újra meghaladta a 100 milliárd eurót - mondta a külgazdasági és külügyminiszter kedden Ócsán.

Győr-Moson-Sopron megyét is elérte az ASP miatti korlátozás

Az elmúlt hetekben újabb területen, ezúttal Dunaalmás külterületén elhullottan talált hat vaddisznó mintájában mutatta ki az ASP vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma.

Innovatív megoldások a kiváló minőségű sertéshús előállításáért

Magas biológiai értékű sertéshús előállítására csaknem kétmilliárd forintos uniós és hazai támogatásból négyéves projektet zárt le a Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kaposvári campusa, valamint a Debreceni Egyetem által létrehozott konzorcium a Széchenyi 2020 program keretében - közölték a konzorcium tagjai kedden az MTI-vel.

Hortobágyi idill: így telnek az 50 évvel ezelőtt élt bikák utódainak mindennapjai

Végéhez közeledik a magyar szürke szarvasmarhák ellési időszaka a Hortobágyi Nonprofit Kft. állattartó telepein, melyek egyik legnagyobbján, a kungyörgyi telepen tettünk látogatást. Itt, a téli szálláshelyen közel 1000 állat éli mindennapjait, köztük azok a borjak is, melyek a cég történelmi jelentőségű, tenyésztési vonalak megújítását célzó kezdeményezése nyomán jöttek világra.