youtube://v/dc6YKpwcfNY
A kutatás eredményét a közelmúltban publikálták a The Science of Nature folyóiratban. Ez azt mutatja, hogy gravitáció hiányában a pókok aszimmetrikus hálójukat egy fényforráshoz igazítják. De az egész egy sokkal nagyobb kérdést vet fel: azt, hogy a világ legjelentősebb űrkutatói úgy döntöttek, élő pókokat visznek az űrbe.
Ez még megdöbbentőbb, ha tudjuk, hogy a NASA első ilyen kísérlete még 2008-ban, katasztrofálisan sikerült.
Soha nem tették közzé, de az új tanulmányból épp eleget lehet megtudni erről is.
A pókok egymás ketreceibe menekültek, és hálóikat egymás fölé szőtték. Végül pedig a pókok táplálására hozott gyümölcslégy populáció növekedése annyira kicsúszott az irányítás alól, hogy az ISS személyzetének tagjai a sok légytől még a ketrecbe sem láthattak be.
Mégis, amikor 2011-ben felmerült az újrapróbálkozás lehetősége, a tudósok mind melléálltak.
Mindettől függetlenül a munka nagyon klassz. A pókok általában hálójuk fő csomópontját a teteje felé teszik, hogy lefelé ugrálhassanak csapdába esett zsákmány felé. Az űrben a háló formáját befolyásoló gravitáció hiányában a hálók szimmetrikusabbá válnak Azok a pókok viszont, amelyek egy fényforrás közelében szőtték a hálójukat, aszimmetrikus szövedékeket építettek, akárcsak a Földön a gravitáció hatására. Ez azt mutatja, hogy a Nap használatával is tájékozódhatnak.
