Back to top

Nem nő a biorészarány a hazai üzemanyagokban az idén

A szakmai várakozásokkal szemben az év elején nem változott az üzemanyagok biorészaránya – írja a Népszava, a Magyar Közlönyre hivatkozva.

Emlékeztetnek arra, hogy jelenleg 6,1 százalék a benzin megújuló alapú bioetanol-aránya, amelyet a kormány – az uniós előírásoknak megfelelően – tavaly január elsejével határozott meg. Ezzel az addigi E5 után a termék elnevezése E10-re változott, jelezve, hogy ötről tíz százalékra nőtt a megújuló arány felső határa.

Megjegyezték, hogy ez néhány régebbi autótípusnál már a motorhiba lehetőségét vetette fel.

Grád Ottó, a legnagyobb hazai olajcégeket tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára ugyanakkor a lappal azt közölte, hogy a bioetanol-arány múlt év eleji emelésére visszavezethető motorhiba ezidáig nem jutott a MÁSZ tudomására.

Fotó: MTI - Sóki Tamás
Az összes üzemanyagra vonatkozó kötelező arány 8,2 százalékos mértéke szintén nem változik - ismertetik. A dízelek esetén a határérték 7 százalék marad. A kormányrendelet az úgynevezett fejlett bioösszetevők arányát ugyanakkor (a teljes közlekedési energiafogyasztásra vetítve) 2022-re 0,2, 2025-re egy, 2030-ra pedig 3,5 százalékban határozza meg.

Az üzemanyagokon belüli első generációs bioösszetevők felső határát az Európai Unió 7 százalékban húzta meg, a második generációs anyagok aránya pedig 3 százalékot tehet ki. A kettő összege alapján az EU 2030-ra 10 százalékos megújuló részarányt tűzött ki célul.

A MÁSZ főtitkára megerősítette, hogy a benzin és a gázolaj biorészaránya már csak fejlett, második generációs termékekkel emelhető.

A fejlett összetevők kapcsán már nem merül fel az autók meghibásodásának kérdése, mert azok belső szerkezete az úgynevezett hidrogénezés után lényegében megegyezik a kőolajalapúakéval.

Igaz, bekeverésük a szabványos tulajdonságok megőrzése végett további műszaki lépéseket igényel a finomítóktól. Magyarországon ilyen, kereskedelmi célú feldolgozó egyelőre még nem üzemel.

A rendelet ugyanakkor biztosítja, hogy az iparág 2021-ben felkészülhessen a fokozatos felfutásra – jelezte Grád Ottó.

A fenntarthatósági átállás további irányait az olyan, új típusú üzemanyagok és hajtástípusok képviselik, mint például az elektromos, a hibrid, a metán vagy épp a hidrogén - írja a lap.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Hogyan épített fel az új brit király egy kiváló bioélelmiszer-márkát

III. Károly, az Egyesült Királyság királya évekig készült arra, hogy az uralkodó szerepébe lépjen II. Erzsébet királynő történelemformáló uralkodása után. Közben egy másik "állást" is betöltött: egy jövedelmező vállalkozás tulajdonosa volt.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Az élelmiszerbiztonság első szereplője a fajtanemesítő

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szántóföldi növényfajták okirat átadásával egybekötött ünnepséget tart tartott az idén 70 éves székkutasi Növényfajtakísérleti Állomáson. A jeles eseményen az új növényfajták nemesítőházainak képviselői vehették át a munkájuk elismeréséért járó okleveleket.

Dióliget nem csak diófákkal

„Fiatal vállalkozók lévén abban hiszünk, hogy meg kell találni a saját utunkat, amit követve sikeresek lehetünk, ha tanulunk, és ha emellett tartani tudjuk a minőséget” – vallja Szabó Dániel és felesége, Szabó-Hajós Tímea. Ők álmodták meg és hozták létre a magyar falusi élet régmúltját, az agrárium szépségeit és hagyományait felidéző Dióligetet Óhídon.

A LED fényforrások az otthonunk után a zöldségtermesztést is fenntarthatóvá teszik

A globális felmelegedés egyik felelősének tartják az élelmiszertermelés, de az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő megoldások keresése mellett az innovatív technológiák használatára is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Cirok: a jövő kukoricája lehet

A mezőgazdaságban kell a több lábon állás. A növénytermesztésen belül erre jó lehetőséget kínál a cirok, ám tudnunk kell, hogy az eddigi gyakorlatunk változtatásra szorul. Mindezt Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára hangsúlyozta azon a sajtótájékoztatón, amit a Pápai Agroprodukt Zrt. pásztói telepén tartottak.

Nincs más választásunk: öntözni!

Vagy öntözünk, vagy ellehetetlenül a gazdálkodásunk. Ha valakinek eddig kétségei lettek volna ez ügyben, akkor ebben az évben egyértelmű választ kapott rájuk. Az aszállyal megsanyargatott búza után abban bíztunk, hogy majd a kapások valahogy kiegyenesítik az idei évet, de sajnos nem ez történt, tovább romlott a helyzetünk. Még több helyen megégett a kukorica, olyannyira, hogy meg se nőtt, vagy ha címert hányt is, csövet már nem hozott.

Római kori villakert

„Nekem a Balaton a Riviéra…” – cseng a fülünkben az örökzöld sláger. S valóban, sokan indulunk nyaranta a Balaton mellé, hogy élvezzük a táj szépségét és kedvező mikroklimatikus adottságait: a meleg, de nem szélsőségesen forró nyarat, melyet a tó felől feláramló, párát hozó szellők temperálnak. Így gondolhatták ezt az 1. századtól a környéken fokozatosan megtelepülő ókori rómaiak is.