A szarvasmarha tenyésztésben a gazdák általában egy télre elválasztják a fiatal állatokat anyjuktól. Észtországban a téli időszak viszontagságai miatt a fiatal borjak lassabban növekednek, ugyanis a szervezetükbe bevitt takarmány nagy részét testhőmérsékletük szabályozására használják fel.
Egyetemi kutatók, valamint agrárszakértők fogtak össze egy ökológiai szarvasmarhatelep szakembereivel, hogy megoldást találjanak a problémára. A projekt során a jelenlegi csúcstechnológiát felhasználva törekedtek arra, hogy minél energiatakarékosabb mechatronikai rendszert alkossanak meg, és ezen felül megtalálják a legpraktikusabb, leggazdaságosabb szerkezeti és műszaki megoldást egyaránt. Rengeteg számítás és teszt vezetett el odáig, amíg sikeresen le nem tudták szimulálni az istállót és hozzáláthattak a kivitelezéshez.
A projekt eredménye a „TARK LAUT” nevet viselő koncepció volt, amely a szarvasmarhák – optimális mikroklíma tartamú istállóban – történő nevelésére szolgál.
A TARK LAUT optimalizálta az épület kialakítását és külső borítását, hogy télen rengeteg napfényt tudjon felvenni és nyáron a napfény akár 80% -át is képes legyen megtartani (850 W / m 2 ).
Télen az 500 m2 alapterületű épület melegen tartja, táplálja, hidratálja és megvilágítja az állatokat, miközben csak 700 kw/h nettó energiát használ fel (átszámítva kb. 25 000 forint havonta). Nyáron az épület 100 tonna szénát szárít 48 órán belül, 200 kw/h nettó energia felhasználásával (24 órán keresztül, ez átszámítva kb. 7 500 forint).
További részletek az ENRD honlapján olvasható
