Back to top

Szőlő Szaporítóanyag-előállítási Tudományos Konferencia

Terítéken a szőlő biológiai alapjai, amelyre az ágazat szereplőinek részvételével szerveznek konferenciánt.

Január 12-én, kedden a Szent István Egyetem Georgikon Campus, Keszthely, „A” épületének Kari Tanácstermében, illetve online módon a Szent István Egyetem Georgikon Kar, Kertészeti Tanszék, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar, Szőlészeti és Borászati Intézet, a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány, a Doktoranduszok Országos Szövetsége Agrártudományi Osztály, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa valamint a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetsége szervezésében országos konferenciát szerveznek a szőlő biológiai alapok megvitatására.

Fotó: molnár

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Az esemény támogatói között tudhatja az Agrárminisztériumot, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft-t, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatot, a Emberi Erőforrások Minisztériumát, a Nemzeti Tehetség Programot és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőt.

A rendezvény elsősorban a szőlőszaporító alapanyag és a gyökeres szaporítóanyag termesztők, forgalmazók, kutatók és fejlesztők fóruma. Célja az ágazat korszerűsítése, a kiemelten magas biológiai értékű tesztelten vírusmentes szőlő szaporítóanyag előállítás fejlesztése. A szervezők bíznak abban, hogy a konferenciával elősegíthetjük az innovatív magyar szőlőtermesztést és a szőlő szaporítóanyag-előállítást is.

Az első szekcióban a magyar szőlő szaporítóanyag-előállítás biológiai alapjai, helyzete és jövője kerül terítékre Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára előadásában,

de hallhatunk a szőlő szaporítóanyag termesztés és forgalmazásról a Nébih szempontjából, illetve a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetségének elnöke beszél a biológiai alapok- alkalmazkodásáról a változó világhoz

A második szekció a szőlő szaporítóanyag-előállítás technológiai fejlesztését, a patogénmentesítést veszi górcső alá, de szó lesz a precíziós gazdálkodás lehetőségeiről a szőlő szaporítóanyag termesztésben, az innovatív szőlőoltvány-előállítás technológiáról, egy új helybenoltási módszerről, a Trio szemzésről, a lligeti szőlő (Vitis sylvestris C.C. GMEL) rezisztencia nemesítésben történő felhasználási lehetőségeiről csakúgy, mint a szőlőalany nemesítés, fajtahasználat kérdéseiről.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Széllel szemben született – fél évszázaddal a CPS megalakulása után

Történelmi dátum a hazai mezőgazdaságban 1971. október 11. – de ne essen kétségbe, aki első hallásra semmit sem tud róla. Burgert Róbert kezdeményezésére ebben az évben alapították meg Bábolnán a CPS-t. A Corn Production System, azaz Kukoricatermelési Rendszer kifejezésből alkotott betűszó az IKR, vagyis az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer elődszervezetét jelölte.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Követendő példa az ezeréves határnál

Vannak olyan vidékek Romániában, ahol még mindig visszafogottan gondolkodnak a mezőgazdasági társulásról, mert egyesek emlékezetében még mindig elevenen él a szocialista tervgazdaságon alapuló termelőszövetkezeti rémálom. Szerencsére, a rendszerváltás óta eltelt 30 esztendő alatt felnőtt egy nemzedék, amelynek a tagjait már nem kísérti a múlt szelleme.

Minőségi mezőgazdaság születhet a következő tíz évben

A mezőgazdasági termékek feldolgozására fókuszál a következő tíz év fejlesztéspolitikája, mert az erősebb feldolgozóipar stabilabb értékesítési hátteret jelent az egész agrárium számára – mondta el Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon, Hódmezővásárhelyen.

Elindul a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program második üteme

Az Agrárminisztérium 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretében 527 milliárd forint összegben ír ki új pályázatokat - jelentette be Nagy István.

Látványosan fejlődik a hazai állattenyésztés

„A magyar mezőgazdaság sohasem lehet sikeres sikeres állattartók nélkül”, de ha minden nap a túlélésről szól, nagy bizalom kell a beruházásokhoz, amelyek nélkül nem lehet versenyképes az ágazat – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján, Hódmezővásárhelyen.

Uniós oltalomban részesült a Madarasi birspálinka

Az Európai Bizottság szeptember 21-én kihirdetett rendeletével a „Madarasi birspálinka” védett elnevezés lett az EU-ban. Ezzel tizenkettőre emelkedett az uniós oltalmat élvező magyar pálinka elnevezések száma.

Kiemelt feladatunk a lakosság ellátása minőségi hazai élelmiszerekkel

Az agrárkormányzat, illetve a termelők, a gyártók és a kereskedők közös feladata, hogy minél több embert lássunk el minőségi magyar élelmiszerekkel határainkon belül és kívül – jelentette ki Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Trade magazin által szervezett Business Days konferencia rendezvényen, ahol átadta a Kereskedelmi Nívódíj a Magyar Termékekért elismeréseket.

Nem a fogyasztókkal akarják megfizettetni veszteségeiket a tojástermelők

Nem tekinthető normálisnak a tojáson alkalmazott 50-55 százalékos árrés. A május óta veszteséges termelők többet fognak kérni, de ez nem jelenti azt, hogy a fogyasztói árnak is növekednie kell – mondta Szép Imre, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke a mai sajtótájékoztatón, amelyet a szaktárca és az Agrármarketing Centrum szervezett a tojás világnapja alkalmából.

Átadták Az Év Digitális Faluja díjakat

Az innovációt, a közösségépítő energiát díjazzuk az Év Digitális Faluja díjjal. Azokat a kistelepüléseket, amelyek a legtöbbet tették egy jobb lakókörnyezet és erősebb közösség 21. századi megoldásokkal történő létrehozásáért - fogalmazott Feldman Zsolt „ Az Év Digitális Faluja” díjátadó ünnepségen.