Back to top

Hiányoznak a téli rendezvények a délvidéki gazdáknak

Az elmúlt években nagyon sok mezőgazdasági tematikájú rendezvényt tartottak télen a gazda­szervezetek.

Megszámolni sem lehet, hogy az észak-szerbiai tartomány elsősorban magyar gazdáit tömörítő Vajdasági Agrárszervezetek Szövetségének szárnyai alatt tevékenykedő 68 mező­­gazdasági érdekeltségű civil szervezet hány kóstolóval egybekötött bor- és pálinkaversenyt, mézkiállítást, szaktanácskozást, továbbképzést stb. szervezett tartományszerte, amelyeken rendszerint a Kárpát-medence más országainak magyar gazdatársadalma is nagy számban képviseltette magát, erősítve a nemzet határokon átívelő integrációját.

Idén a rendszerint több ezer résztvővel zajló Vince-napi borkóstolót sem tudták megtartani a temerini kertbarátok
Idén a rendszerint több ezer résztvővel zajló Vince-napi borkóstolót sem tudták megtartani a temerini kertbarátok

Lévén, hogy a koronavírus-járvány miatt Szerbiában még mindig tilos a gyülekezés, öt embernél több nem tartózkodhat egy helyen, most az ilyenkor szokásos évi eredményösszegező és tisztújító közgyűlések megtartására sincs lehetőség.

Még a szervezetek vezetősége is csak magánházaknál jöhet össze, hogy személyes kapcsolatban maradjanak.

Ilyen, úgymond illegális, de kis létszámú találkozókra volt példa, nem is egy. A munkához és a mozgolódáshoz szokott mezőgazdasági termelők ugyanis télvíz idején – amikor szokatlanul kevés dolguk van – sem ülhetnek ölbe tett kézzel, mert meg- és kibeszélnivaló bőven akad.

És ez így van már gyakorlatilag 1 éve, és valószínűsíthető, hogy a tavaszi vetés kezdetéig így is marad, ugyanis még mindig túl sok a fertőzött, a kórházi kezelésre szoruló és a halálos áldozat ahhoz, hogy az országos válságtörzs engedélyezhetné a korlátozások enyhítését.

A járványban sem várnak a sült galambra a gazdák

Nagy Miklós, a 68 vaj­dasági magyar gazdaszervezetet tömörítő VASZ elnöke
Nagy Miklós, a 68 vaj­dasági magyar gazdaszervezetet tömörítő VASZ elnöke
Nagy Miklós, a Vajdasági Agrárszervezetek Szövetségének elnöke lapunknak azt mondta, büszke rá, hogy a súlyos helyzet dacára azért sikerült tavaly is megszervezni a búzaadományok begyűjtését a Magyarok Kenyere programhoz. Mint mondta, összesen 20,5 tonna búza jött össze 360 termelőtől, akik a Vajdaság 47 magyarlakta településéről hoztak a termésükből. A búza megőrlésével kapott lisztet 23, gyerekek gondozásával foglalkozó emberbaráti szervezetnek, nagycsaládos-egyesületeknek és kollégiumoknak adták át októberben.

– Ezúton is köszönetet szeretnénk mondani a vajdasági magyar gazdáknak, mert akármilyen év is volt a tavalyi, jótékonykodási, adakozási kedvük nem lanyhult, és nagy mennyiséggel hozzájárultak az akcióhoz – fogalmazott a VASZ elnöke.

Huszonegy falugazdász tevékenykedik a vajdaságban

A VASZ elnöke elmondta nekünk azt is, hogy a szövetség nem tett le korábbi szándékáról, a már most is eredményesen működő falugazdász-hálózat bővítéséről a Vajdaságban. A VASZ felügyelete alatt jelenleg húsz falugazdász és az őket koordináló vezető falugazdász dolgozik a térségben, a magyar állam támogatásával.

Ennek köszönhetően a tartomány magyarlakta területének 85–90 százalékát sikerült lefedni.

Mint mondta, tavaly kezdeményezték a hálózat bővítését, de az ismert problémák miatt ez eddig nem valósulhatott meg. Bízik benne, hogy belátható időn belül javul a járványhelyzet, és sikerül akár tíz fővel bővíteni idén a vajdasági falugazdász-hálózatot, ugyanakkor már azzal is elégedett lenne, ha legalább négy-öt fővel gyarapodhatna a termelők érdekeit szolgáló helyi gazdászok száma, hangsúlyozta a szervezet elnöke.

Nagy Miklós hozzátette, hogy a járvány előtt folyamatos, szinte napi kapcsolatban voltak az anyaországi, az erdélyi, a kárpátaljai és a felvidéki gazdaszervezetekkel, ám 2020-ban mindössze egy online konferenciát sikerült összehozni, ami bármennyire is jól sikerült, nem helyettesítette a személyes találkozásból fakadó élményeket. Ettől függetlenül, mint mondta, szükség volt a rendezvényre, mert a tágabb térségben ténykedő falugazdászok és az általuk felkaroltak is igénylik a tapasztalatcserét, a párbeszédet.

A vajdasági falugazdászok között örvendetesen sok a hölgy
A vajdasági falugazdászok között örvendetesen sok a hölgy

Mi köze a járványnak a kukorica-exporthoz?

Erről senki nem beszél Szerbiában, de azért a napi hírekből kikövetkeztethet ezt-azt a sorok között olvasni tudó ember. Belgrádnak gyakran szemére veti az EU, hogy miközben deklaráltan a közösségbe igyekszik, túlságosan jóban van Oroszországgal és Kínával.

Közben nemhogy nem segítenek Szerbián a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, hanem a saját országaik számára sem voltak képesek beszerezni a szükséges mennyiségű védőoltást.

Ennek ellenére e sorok írásakor Szerbia a második helyet foglalja el Nagy-Britannia mögött a vakcinát megkapott polgárok arányát tekintve, miközben az EU vezető országai csak nagy lemaradással kullognak a két nem EU-tagország után. Ugyanis Aleksandar Vučić szerb államfő nem volt rest, felhívta telefonon Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnököt, aminek az lett az eredménye, hogy január 16-án nem kevesebb, mint 1 millió adag kínai Sino­pharm-vakcina érkezett Belgrádba, és már a Sputnik V-vakcina első szállítmányai­val is oltanak.

Hogy mi köze mindennek Szerbia mezőgazdaságához? Hát az, hogy a kínai szérum megérkezését követő napokban megjelent a lapok gazdasági oldalain egy másik hír, miszerint Kína megnyitotta kapuit a szerb kukoricaexport előtt. Ezt nem lehet félreérteni. Nagy valószínűséggel állítható, hogy Belgrád szerbiai, nagyrészt vajdasági kukoricával fizet Pekingnek a védőoltásért. Márpedig a kínai piac a világ egyik legnagyobb felvevőpiaca. Hogy mekkora mennyiségről van szó, arról egyelőre senki nem beszél, mint ahogy az ügylet más részleteiről sem.

Közben emelkedik a tengeri ára

Ritkán történik meg, hogy a kukorica kínálata és kereslete egyaránt hatalmas, az ára mégis megfelelő
Ritkán történik meg, hogy a kukorica kínálata és kereslete egyaránt hatalmas, az ára mégis megfelelő
Szerencsés körülmény, hogy eközben emelkedik a kukorica ára. Az Újvidéki Terménytőzsdén e sorok írásakor jelentős volt a kereslet iránta, így az ára 21,5– 22 dinár (1 RSD = 3, 03 HUF) között alakult, amivel, úgy tűnik, elégedettek a termelők.

Ha abból indulunk ki, hogy Szerbiában tavaly 996,527 ezer hektáron termesztettek kukoricát, az átlagos hozama pedig 8,1 tonna volt, akkor ebből az következik, hogy Szerbia jelenleg több mint 8 millió tonna kukoricával rendelkezik.

Ezzel a mennyiséggel pedig a szó szoros értelmében Dunát lehetne rekeszteni (ha nem ennék meg a halak).

De komolyra fordítva a szót, a járványhelyzet bebizonyította, hogy a kukorica igenis stratégiai termék Szerbiában. Mert ha van belőle elegendő – és a tavalyi évjáratnak köszönhetően most van –, akkor szükség esetén van mihez nyúlnia az ország vezetésének. Ha pedig ehhez megfelelő ár párosul, akkor senki nem járhat rosszul az üzlettel.

Rá is dolgoztak a termelők. Megérdemlik, hogy egyszer már végre ők is jobban járjanak, mint amire rossz tapasztalataik alapján néhány hónapja számítottak. Hab a tortán, hogy Szerbia még alá sem írta a szerződést a kínaiakkal, amikor jött az újabb hír, hogy a 19 millió lakossal, ennélfogva jelentős felvevőpiaccal rendelkező Kazahsztán is megnyitotta kapuit a szerbiai mezőgazdasági termékek előtt.

Ami pedig legalább ennyire kedvező, hogy a legfrissebb hírek szerint a szója és a búza ára is tovább emelkedik a kereslet növekedésének köszönhetően.

A szója tonnájáért újabban már 60 dinárt (182 HUF) fizetnek, ami kiváló árnak számít. Nem véletlenül nyilatkozta Branislav Nedimović szerbiai mezőgazdasági miniszter a minap, hogy „Amit az ország költségvetéséből ez elmúlt hónapokban kivett a járvány, azt visszahozza a mezőgazdaság kiváló tavalyi termése“.

Hogy így lesz-e, idővel kiderül – a járvány ugyanis még nem ért véget...

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Célegyenesben a világkiállítás

Közel két éve beszélgettünk legutóbb dr. Kovács Zoltánnal a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosi kinevezésének apropóján. Azóta is folyamatosak a munkálatok: a Hungexpo teljes területe megújul, ahogyan a rendezvény kiemelt vidéki helyszíneinek gyűjteményei is, a szakmai konferenciák és programok kidolgozása pedig jelenleg is zajlik.

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

A japán vállalatok továbbra is fontos szerepet játszanak a magyar gazdaság növekedésében

A japán vállalatok továbbra is fontos szerepet játszanak a magyar gazdaság további növekedésében, és amikor európai piaci terjeszkedésben gondolkodnak, akkor az elsők között tekintenek Magyarországra - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután hétfőn Tokióban tárgyalt Nogami Kótaró japán agrárminiszterrel és több vállalat vezetőjével.

A bizonytalanság a legrosszabb

Egy éve kezdődtek a Covid19 miatti nagy bezárások, és még mindig nem látszik, mikor térhet vissza minden a régi kerékvágásba. Bár a kertészeti termesztést összességében kevésbé sújtották a járvány hatásai, ebben az ágazatban is megfigyelhetők rendhagyó folyamatok.

Kényszerből sikeres vizsga – véget ért az első virtuális AGROmashEXPO

Szokatlan időpontban, rendhagyó formában, mégis sikeres volt az idei AGROmashEXPO. Magyarország legnagyobb agrárgépipari szakmai rendezvényét a járványhelyzet miatt virtuális formában rendezte meg a Hungexpo. A kiállítás még további egy hétig megtekinthető, de már az első négy nap alatt 11 000 standlátogatás történt.

Rózsák csak rendelésre

Számos európai országban, köztük Dániában is még mindig zárva vannak a kertészeti árudák, az esetleges nyitásra azonban már készülniük kell a termelőknek. A DanRose rózsatermesztő üzemben is javában folynak az előkészületek.

A magyar bárányok Olaszba mennek… A juhtenyésztők már húsvétra készülnek

Hazánk a megtermelt bárányok 90 százalékát a külpiacokon értékesíti. Az export zöme Olaszországba, a húsvéti ünnepi fogyasztás kielégítésére irányul. Az idei magas takarmányárak mellett várhatóan csak azok a bárányexportőrök járnak jól, akik húsvétra nagysúlyú bárányokat tudnak nevelni.

A termőföld védelme és a hozam

Az intenzíven művelt mezőgazdasági termőföldterület az elmúlt száz évben folyamatosan csökkent hazánkban. Bár „maradék” talajkészletünk adottságai kedvezőek, jelentős részüknek az is sajátossága, hogy rendszeresen és módszeresen javítani kellene őket.

Világszerte egyre drágább az élelmiszer

Az idén februárban 2014 júliusa óta a legmagasabb szintre emelkedtek a világpiaci élelmiszerárak, már a kilencedik egymást követő hónapban jegyeztek fel növekedést az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) számításai szerint.

Újabban a tenger fenekén érlelik a borokat

Argentin borászok olyan tapasztalatok eredményeit tették közzé, amelyek szerint a palackozott borok tengerben való egyéves érlelése egyenértékű a három éves hagyományos pincében történővel.