Back to top

Bayer innovációk

Mezőgazdász körökben aligha kell bemutatni a Bayer portfólióját. A Dekalb hibridek kiváló aszálytűrésükkel, gyors vízleadó képességükkel és kiemelkedő terméspotenciálukkal váltak népszerűvé. A Bayer növényvédelmi megoldásokat, az innovatív növényvédő szerek, a kiváló hatékonyság és ezáltal termésbiztonság jellemzi.

Az Acceleron vetőmagvédelmi megoldások a zavartalan korai fejlődés, a maximális védelem és a nagyobb gyökértömeg alapjai, s akkor tegyük hozzá a ma már széles körben elterjedt Climate Fieldview – amit hazánkban több, int 200 ezer hektáron alkalmaznak - digitális mezőgazdasági platformot.

A Bayer stratégiáját vázolta Vajda Beáta, a cég marketing igazgatója a közelmúltban online tartott „Tervezzők együtt a jövőt” elnevezésű termelői konferencián. A szakember – aki kifejezte reményét, hogy az év második felében már személyes találkozókon vitathatjuk meg az aktualitásokat – elmondta,

évente 2,4 milliárd eurót fordítanak kutatás fejlesztésre, ars poeticájukat jól tükrözi a „Tudomány egy jobb életért” kifejezés.

Fotó: viniczai

A Bayer a nemesítés területén kiemelkedő genetikai bázissal rendelkezik a kukorica, a szója a gyapot és a zöldség kultúrákban. Ha a növényvédelmet tekintjük, akkor elmondható, hogy a kutatások az új hatásmechanizmusú hatóanyagokra irányulnak. Évente 30-60 molekulát tesztelnek szántóföldi körülmények között, s ennek eredményeként az elkövetkező évtizedben 100 új formuláció bevezetését tervezik. A biológiai védelem is fontos terület az életükben, így évről-évre 10 ezer mikroba vizsgálata zajlik, s sikerüket mi sem jelzi jobban, mint az a 32 millió hektár, amelyen ezeket a készítményeket már világszerte alkalmazzák.

Vajda Beáta kiemelte, a digitalizáció forradalmi változásokat hozott a mezőgazdaságba. Felgyorsult a kutatás, és termékek ellenőrzése, bevezetése is kevesebb időt vesz igénybe.

Tavasszal kezdik meg öt kukorica hibrid tesztelését, s három új repcéjüket már  az ősszel elvetették.

Mint a szakember beszámolt, a neonikotionidok elvesztése nagy érvágást jelentett nem csak a cég, hanem a felhasználók körében is. A Buteo Start a Bayer új, flupiradifuron hatóanyagú rovarölő csávázószere, mely védelmet biztosít az állományt támadó korai kártevők– földibolhák, repcebolha, káposztalégy - ellen. A flupiradifuron a Bayer saját, butenolidok csoportjába tartozó új fejlesztésű hatóanyaga, amit a természet ihletett, az ázsiai Stemona japonica növényből nyert stemofoline természetes vegyületből származtatható.

Hasonló nehézséget jelent az azolok uniós felülvizsgálata, de ezen a területen is készülnek új termékek bevezetésére.

Fotó: viniczai

Az online tanácskozáson Csorba Csaba, a Bayer termékmenedzsere a kalászos, a repce és a cukorrépa védelmeben ajánlott készítményeket, míg Görcsös Gábor régióvezető a kukoricában alkalmazott szereket ismertette, a Gazda Haszna programról pedig Horváth Boglárka operatív marketing vezető adott tájékoztatást.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értéktőzsde: „Oldalazó” árak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában az április 9–15. közötti öt tőzsdenapon az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica május–júliusi jegyzése 75 000, a novemberi 59 000 (–1000 forint), a decemberi 60 000 forint/tonna volt. A 2022. márciusi lejáratú terménnyel 61 500 (+1000 forint) a 2022. májusival 63 000 forint/tonnáért kereskedhettek.

Méhekre kockázatos repcetáblákat semmisíttetett meg Baranya megyében a hatóság

Helyi méhészek jelzései alapján több virágzó és virágzás előtt álló repcetáblából is mintát vettek múlt héten a Baranya Megyei Kormányhivatal növényvédelmi szakemberei. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsák, az adott növényállományok kockázatot jelenthetnek-e a beporzó rovarokra, méhekre.

Takarmány-ár robbanás – ki fizeti a révészt?

Húsbavágó témát vett terítékre a Portfólió - idei harmadik - Agrár Klub konferenciája. Szakemberek segítségével járták körbe, milyen hatással lesz rövid és hosszú távon az árrobbanás a hazai takarmánypiacra és állattenyésztésre?

Színes-formás sárgarépák

A statisztikai jelentések szerint az utóbbi 10-15 évben egy magyar ember évente átlagosan 6,5-7 kg sárgarépát és petrezselyemgyökeret fogyasztott. Ez egy hétre vetítve 125-135 grammnak, azaz egyetlen sárgarépának felel meg.

A bogarak "halálra pisiltetése" lehet az új kártevőirtó módszer

Annak felfedezése, hogy mely hormonok szabályozzák a bogarak veséjében a vizeletképződést, egy napon segíthet a kártevő rovarok, elsősorban a bogarak elleni környezetkímélőbb védekezés kifejlesztésében - jelentették kutatók.

Aszály, fagy, covid – ezzel küzd a növénytermesztés Mezőfalván is

A tavalyi aszály idején jó technológiával elég sok vizet sikerült a talajban még májusban is megőriznie a mezőfalvai szakembereknek, most azonban talajaikban sokkal kevesebb a víz, és az a vetéseken is meglátszik.

Gyökeres változást hozott az eső – Növényvédelmi előrejelzés 16. hét

Negyedéve tartó szárazság szakadt meg április közepén, és bár a tavaszi aszályt csak átmenetileg csökkenti a lehulló eső, a moníliás virág- és hajtásfertőzés kórokozójának növénybe hatolását annál jobban elősegíti. A fák a virágzás idején a legfogékonyabbak, de csapadékos tavaszon a fiatal hajtások érzékenysége is megnő, emiatt a védekezéseket a virágzási időszak után is folytatni kell. Az esővel erősödhet a varasodásveszély is.

Szemeskukorica - Szuperkorai és silóhibridek

A Gabonakutató Nonprofit Kft. széles hibridportfólióval áll a termelők rendelkezésére, a szuperkorai fajtáktól egészen a középérésű silóhibridekig. Cikkünkben a GK Kukorica- és Ciroknemesítési Osztályának szemeskukorica-hibridjeit mutatjuk be. A szemestakarmány-előállítás elsődleges szempontjai a magas terméshozam és az alacsony toxintartalom.

Mivel permetezzük a vadgesztenyefákat?

Ismét beindítottuk az előrejelző hálózatunkat, április 6-án felszereltük a csapdákat a vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzásának követésére. Az ország nyolc pontján figyeljük majd a fogási adatokat, és azok alapján teszünk javaslatot a permetezés megindítására. A kezdés időpontját azonban mindenki csak a saját faállományába kihelyezett csapdákkal tudja meghatározni.

Őszi kalászosok áttelelés után

Idén húsvét után kétszer is esett a hó. Igaz, gyorsan elolvadt, de április 6–7-én, szinte mentsvárként, lehullott 4–6 milliméternyi csapadék, amikor már valóban szomjaztak a földek. A naptárra nézve az lehet a meggyőződésünk, hogy az ilyenkor szokásoshoz képest az őszi kalászosok lemaradtak a fejlődésben.