Back to top

Karantén károsítók a szőlőben, avagy mit is jelent a növényegészségügyi zárlat

Az elmúlt évtizedben már megismerkedhettünk a növény­egészségügyi zárlat fogalmával, ennek lényegét nagyjából minden szakmabeli ismeri. A köznapibb kifejezések, például a „borvidék zárlata” azonban számos tévhitnek, rémhírnek adtak táptalajt, így nem árt, ha egy szakfolyóirat hasábjain újra tisztázzuk, mit jelent a bejelentési kötelezettség és a hatósági zárlat.

Feloldható-e a zárlat? Túl vagyunk-e már a nehezén? Mivel az Európai Unió tagállamainak közös karanténlistáján egy másik károsító is szerepel, mely érintheti a hazai szőlészeket a jövőben, bemutatjuk röviden a Pierce-betegséget is.

1. kép. A Candidatus Phytoplasma vitis tünete fehérszőlő-fajtán
Fotó: EPPO

A szőlő aranyszínű sárgasága (Candidatus Phytoplasma vitis, Grapevine flavescence dorée, FD phytoplasma) hazánkban 2013-ban jelent meg. A Zala megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának munkatársai Lenti községben találták meg először a kórokozót. Ezt követően Badacsony környékén 2016-ban növény­egészségügyi zárlat alá kerültek fertőzés miatt az ültetvények. Jelenleg ezt a kórokozót tartják az egyik legveszélyesebbnek a szőlő termesztésében, mivel a fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak az ültetvények. A fajták fogékonysága eltérő.

A fogékonyak közé tartozik az Olasz rizling és néhány világfajta, például a Chardonnay, a Sauvignon blanc, a Pinot noir, illetve a Cabernet sauvignon.

2. kép. A Candidatus Phytoplasma vitis tünete kékszőlő-fajtán
Fotó: EPPO
Toleránsnak tekintik a nálunk lényegében ismeretlen spanyol-francia regionális fajtát, a Grenache-t (avagy Garnacha tintát) és a Merlot-t. A nálunk is terjedő Syrah viszont ritkán tünetes. A kórokozó vektora az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus). A lárvák már májustól károsíthatnak, így elengedhetetlen ellene három kezelés, az engedélyezett hatóanyagok a tiametoxam, a deltametrin, a lambda-cihalotrin és a spinosad. A kezeléseket 10-12 naponként kell elvégezni. A kártevő elleni védekezést akkor is érdemes beiktatni a növényvédő szeres kezelések közé, ha az adott ültetvényben még nem, de a környező ültetvényekben már megjelentek egyedei. A kórokozóra utaló tüneteket az egész tőkén megfigyelhetjük. A tőke növekedésben visszamarad, súlyos esetben ki sem fakad.

Az ízközök rövidülnek, a hajtások gumiszerűvé válnak.

A levelek a fonák felé kanalasodnak, jellegzetes háromszög alakú levelek fejlődnek. A fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez sárgul (1. kép), a kék bogyójúaknál vöröses színeződés (2. kép) jelenik meg. A termés mennyiségi és minőségi károkat is szenved, ugyanis a virágzat leszárad, a fürtképződés csökken, a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek. (A be nem érett vesszők aztán nemcsak a kondíciót rontják tovább, hanem a tőkék fagyérzékenységét is felerősítik.)

3. kép. Olajfaültetvény 2011-ben, és a Xylella-fertőzést követően 2015-ben
Fotó: EU Science Hub
Hazánkban szerencsére még nem jelent meg a szőlő Pierce-betegségét okozó Xylella fastidiosa baktérium, amely szintén zárlati károsító. Európában, különösen Olasz­or­szágban nagy károkat okozott az olajfa-ültetvényekben (3. kép) 2013-ban, de már cseresznyén is igazolták a jelenlétét. 2015-ben Dél-Francia­országban és Korzikán cseresznyén és dísznövényeken azonosították.

Európában igazoltan jelen van még Német­országban, Spa­nyolországban és Portu­gá­liában is (4. kép).

A széles gazdanövénykör abból adódik, hogy nem egy egységes fajról, hanem négy alfajról van szó esetében. A kórokozó Ameri­kában őshonos, melegkedvelő faj, viszont a hazai egyre melegebb nyarak kedvezhetnek majd a terjedésének. Szőlőn a levélszél perzselődése (5. kép), a levelek sárgulása (6. kép) és hervadása, a hajtások és ágak száradása, elhalása, majd a növény pusztulása azok a jellegzetes tünetek, amelyek a fertőzését kísérhetik. A baktérium a fás szövetekben él, elzárja a víz és a tápanyagok szállításának útját. Vektora számos kabócafaj, melyek hazánkban is elterjedtek. Sajnos nem ismert megfelelő védekezési lehetőség a baktérium ellen, a hatóságok által elrendelt intézkedésekkel akadályozhatjuk meg behurcolását. Az unió tagállamainak védelmében a baktérium további terjedésének megakadályozására a 2015/789/EU számú szükséghelyzeti határozat szolgál, melyet az újabb kutatási eredmények ismeretében időről időre felülvizsgálnak.

4. kép. A Xylella fastidiosa földrajzi elterjedése
Fotó: EPPO

Mindkét említett kórokozó szerepel az Európai Unió tagállamainak közös karanténlistáján, így hazánkban az élelmiszerlánc-biztonsági törvény szerint bejelentési kötelezettség alá tartozik.

Amikor Badacsony környékén 2016-ban elrendelték a zárlatot, a hatóság munkatársai sok telefonos megkeresést kaptak, mert egyesek meg sem merték inni a badacsonyi borokat. Tekintsük át, mit is jelentenek ezek a rendelkezések. A fertőzött területet növény­egészségügyi zárlat alá kell helyezni. Minden tünetes növényt gyökerestől el kell távolítani és meg kell semmisíteni. A fakadó új sarjakat is el kell távolítani. A hatóságnak minden évben újra ellenőrzést kell végezni, melynek alapján, ha szükséges, módosítani kell a körülhatárolt területet. Ha az ültetvényben a tünetes növények aránya meghaladja a 30%-ot, a teljes ültetvényt meg kell semmisíteni. A fertőzött területen a termelő kötelessége növényeinek ellenőrzése az esetleges tünetek felkutatására;

5. kép. A Xylella fastidiosa okozta levélszél-perzselődés Merlot fajtán
Fotó: EPPO

a megyei igazgatóság által kijelölt szőlőtőkék megsemmisítése az előírtak szerint; valamint a védekezés elvégzése a vektor egyedszámának gyérítésére.

Mikor oldható fel a nö­vény- egészségügyi zárlat? Ha a fertőzött területen két egymást követő tenyészidőben nem jelennek meg az adott zárlati károsító jelenlétére utaló tünetek. Ezután a fertőzött területet a megyei igazgatóság átminősíti biztonsági övezetté. Ez továbbra is a szigorú ellenőrzés és a védekezési kötelezettség fenntartását jelenti. Fertőzés gyanúja esetén hatósági mintát kell venni az esetleges új fertőzés korai stádiumban történő azonosítása érdekében.

6. kép. A Xylella fastidiosa okozta levélsárgulás Chardonnay fajtán
Fotó: EPPO

Ahogy rövid összeállításunkból is láthatták, a zárlati évek még korántsem értek véget, sőt, a déli országok felől újabb veszély fenyeget. Járjunk nyitott szemmel, hogy felfedezhessük a tüneteket. A tünetek azonosításában pedig segíthetnek növényvédős kollégáink, vagy a „mindentudó” internet.

Ajánlott weboldalak

Tóth Annamária, Varga Zsuzsanna

Forrás: 
Borászati Füzetek
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Borászati Füzetek 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ez a mogyoróallergiánál is komolyabb gond lehet

Amerikai orvosszakértők szerint még a diófélék okozta allergiánál is komolyabb problémát okozhat egy egyre szélesebb körben jelentkező allergiás megbetegedés. A statisztikai adatok arra utalnak, hogy az öt év alatti gyerek között kétségbeejtően magas a tehéntej-allergiások száma - egyelőre csak az ad reményt, hogy a többségük "kinövi".

Méhekre kockázatos repcetáblákat semmisíttetett meg Baranya megyében a hatóság

Helyi méhészek jelzései alapján több virágzó és virágzás előtt álló repcetáblából is mintát vettek múlt héten a Baranya Megyei Kormányhivatal növényvédelmi szakemberei. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsák, az adott növényállományok kockázatot jelenthetnek-e a beporzó rovarokra, méhekre.

Felszaladt néhány plusz kiló a karantén alatt? - Táplálkozási tippek az egész családnak

A karantén, a bezártság, az iskola nélküli napok nagyban megváltoztatták a családok mindennapjait: mozgásszegényebb életmód, felboruló étkezési szokások. A napi feladatok mellett sokkal nehezebb odafigyelni a helyes táplálkozásra.

Idénymunkások Németországban: nem sikerült rendezni egy fontos kérdést a spárgaszezon kezdetéig

Az eredeti bejelentés szerint a 15. héttől már érvényben kellene lennie a „70 napos szabály” 102 naposra hosszabbításának, azonban a Bundestag még nem hagyta jóvá, mert a kormánypártok nem tudnak megegyezni egy fontos részletkérdésben. Eközben a német gazdaszövetség változatlanul 115 napért száll síkra.

Mikor kezdjük el öntözni?

A fák gyökerei nagy területet hálóznak be a talajban, és a legtöbb vizet és táp­anyagot két időszakban veszik fel: március közepétől május közepéig, illetve augusztusban és szeptemberben. Mindkét időszakban energiaigényes élettani folyamatok játszódnak le a fákban, amit lehetőség szerint nekünk is támogatnunk kell.

Színes-formás sárgarépák

A statisztikai jelentések szerint az utóbbi 10-15 évben egy magyar ember évente átlagosan 6,5-7 kg sárgarépát és petrezselyemgyökeret fogyasztott. Ez egy hétre vetítve 125-135 grammnak, azaz egyetlen sárgarépának felel meg.

A bogarak "halálra pisiltetése" lehet az új kártevőirtó módszer

Annak felfedezése, hogy mely hormonok szabályozzák a bogarak veséjében a vizeletképződést, egy napon segíthet a kártevő rovarok, elsősorban a bogarak elleni környezetkímélőbb védekezés kifejlesztésében - jelentették kutatók.

Annyi, amennyi benne van!

Én kis kertem címmel képes ismeretterjesztő „élménybeszámolót” jelentetett meg Aszódi János, az ATV-n népszerű Új Mezőgazdasági Magazin szerkesztő-riportere. A könyv számos hasznos tanáccsal, okos tippel, kipróbált recepttel, személyes történettel és sok-sok fotóval mutat be több mint harminc növényt.

Őrült méhsűrűség: Amerika „kenyeres kosarában”

A méhállományok egymás melletti összezsúfolása, az egy területre koncentrált nagy méhsűrűség sok veszéllyel jár együtt. Gondoljunk csak napjaink COVID19-fertőzésére, mely pillanatok alatt szétterjedt a világon. De a pandémia előtt is tudtuk, hogy például a menekülttáborok és a menedékhelyek a betegségek, a feszültség és a szociális problémák kirobbanásának táptalajai.

Webinár az antimikrobiális rezisztenciáról

Állatorvosok és állattartók számára rendezett két alkalomból álló online szakmai beszélgetést az Alpha-Vet Kft., ahol a téma szakavatott képviselői segítettek eligazodni az antibiotikumokat érintő szakmai tudnivalók és jogszabályok világában.