A málna, ribizli, szamóca pont ilyenek, a gondozásuk, és a betakarításuk sem gépesíthető jelentősen. Aki a háza körüli kertben néhány gyümölcsfélét is szeretne termeszteni, jól teszi, ha ezek közül is választ. Kis helyigényűek, gyorsan termőre fordulnak, és hamarosan csak nagyon drágán juthatunk majd hozzá gyümölcsükhöz a piacokon, élelmiszer boltokban.
Többféle típusa van
A málna viszonylag egyszerűen nevelhető, ám a metszésénél néhány alapszabályt be kell tartani, ha sok és jó minőségű termést szeretnénk.
A piros gyümölcsű málna lehet egyszer-, vagy kétszer termő, a fajtától függően. A sárga gyümölcsűvel egyszerűbb a dolgunk, ezek a málnafajták mind kétszer termők. A fekete és a bíbormálna pedig egy szezonban csak egyszer terem. A növény érdekessége, hogy a málnavesszők legfeljebb kétévesek – azaz maximum két évig élnek. A vesszők vagy a málnatő kiterjedt föld alatti gyökérzetéből nőnek ki, vagy a földig hajolt föld feletti hajtásokból fejlődnek ki, azok helyenkénti legyökeresedésével.
Az egyszer termő fajták azokon a vesszőkön hoznak termést, amelyek az előző nyáron fejlődtek ki, majd átteleltek. A kétszer termő, vagy folyton termő málnafajták pedig az előző nyáron kifejlődött vesszőkön is, valamint az adott évben kihajtott fiatal, új vesszőkön is teremnek gyümölcsöt.
Ha most készülünk málnatövet vásárolni, érdemesebb a folyton termő piros, vagy az ugyanilyen sárga gyümölcsű fajtákból választani, mert egyrészt ezek bővebben teremnek, másrészt a metszésük is kevésbé rontható el azáltal, hogy az ez évi és az előző évi hajtásokon is hoznak termést.
Az egyszer termők metszése
Az egyszer termő málnabokor metszése lényegében abból áll, hogy visszametsszük a már letermett vesszőket. A tavaszi vagy őszi „tar metszés” a legnagyobb probléma, amit elkövethetünk ellene, hiszen pont a termőrészeket távolítjuk el. Tehát e régebbi fajtákat legjobb, ha nem metsszük, csak a letermett részeket vágjuk vissza. Az egyszer termő nyári málna vesszőit közvetlenül az érett gyümölcsök leszüretelése után metsszük vissza. Ekkor a vesszőket egészen a talaj szintjéig vágjuk vissza.
Fontos, hogy a nyár folyamán kihajtott új vesszőket ne vágjuk le, hiszen jövőre – miután befásodnak – ezeken lesz a termés. Az új vesszőket támaszthatjuk karóval, vagy ha sorban vannak, akkor a karók közé vízszintesen kifeszített egy-két dróthuzalra. Így nem fekszenek el a földön, rendezettebb képet mutatnak, és a betakarítás is egyszerűbb. Amennyiben soros elrendezésben, mondjuk kerítés mellett termesztünk málnát, az új vesszőket ritkítsuk meg úgy, hogy a megmaradó vesszők közötti távolság nagyjából 15 cm legyen. Így a gyümölcstermő vesszők a következő szezonban pont ideális térállásban lesznek.
A kétszer termők, vagy folyton termők metszése
A folyton termű változatok metszése eltérő az előbb ismertetetthez képest. Ezek az új vesszők felső harmadán – leginkább a csúcsán – hoznak gyümölcsöt az első idényük őszén, majd a második idényük kora nyarán ugyanezen vesszők alsó kétharmadán oldalirányban növő részeken teremnek.
A kétszer termő málna letermett vesszőinek csak a végét metsszük le, hiszen a jövő évben ez még terem majd a megmaradt vesszőrészek oldalhajtásain. Addig a legalacsonyabban lévő pontig metsszük vissza a vesszőt, ahol még volt rajta gyümölcs, így a talajtól mérve 80-100 centiméteres vesszőknek kell maradniuk.
Ekkor tehát még hagyjuk meg a vessző alsó részét, hogy a következő kora nyáron teremni tudjon. Miután a vesszőnek ez a része is letermett majd a második évben, vágjuk vissza a talajig. Ez már egyben egy ifjítási beavatkozás is, hiszen a talajig visszametszett rész körül gyökérről új hajtások jönnek majd elő.
Mit igényel a málna?
A málnatő a tápanyagban gazdag talajokat és a kiadós öntözést kedveli. A tartós szárazság megviseli, ezért a száraz, meleg helyre telepített málnatöveket rendszeresen öntözzük. A málna vitathatatlan előnye, hogy nagyon gyorsan termőre fordul, az első vegetációs időszakban a vesszők fejlesztésére koncentrál, ám a rákövetkező évben már szüretelhetjük az első gyümölcsöket. Nem kell éveket várjunk a termésre, mint egyes gyümölcsfák esetén.
Beltartalmi értékeit nézve, a málna termése jelentős mennyiségben tartalmaz cukrot, savakat, B1-, B2-, C-vitamint. A málnalé baktériumölő hatású, emellett a népi gyógyászatban hasmenés ellen javasolták. Édes íze ellenére alacsony energiatartalma miatt a fogyókúrázók és a cukorbetegek kedvelt gyümölcse. Legkedveltebb friss gyümölcsként nyersen fogyasztva, de eltehetjük mélyhűtőbe, készíthetünk szörpöt, dzsemet, lekvárt, gyümölcslevet, aszalt gyümölcspürét belőle.
A szabadgyökerű málna március-április, illetve október-november folyamán ültethető. Kaphatunk már a faiskolákban konténeres málnát is, ez kicsit drágább ugyan, de márciustól novemberig ültethető, tehát akár nyáron is. A konténeres már az ültetés évében termést hozhat.
