youtube://v/bnvlIA7np70
„Kicsi volt még a lányom, amikor kitalálta, hogy nagyon szeretne lámát. Mondtam, hogy nekünk ugyan nem lesz, erre a kezembe nyomta a Petőfi Népét, amiben valaki azt írta, hogy lámát cserélne birkára. Na, így lett a miénk Bobo, akiért négy birkát adtunk” – idézte fel a kezdeteket Bogdán Jenő. A létszám azóta felduzzadt kilencre, és lassan elérik a maximumot. A láma 30-40 évig él, így előbb-utóbb el kell adni vagy ajándékozni közülük néhányat.
Amikor éppen nem legelnek, akkor szénát kapnak az állatok, abrakot sosem, mert nem igénylik. A ridegtartást kedvelik, és szerencsére nem kell gyógyszereznünk őket, így állatorvosra csak akkor volt szükség, amikor Bobo mérgező bogyót, ebszőlőt evett. A fehér Kajla még csak pár hónapos, és azért kapta ezt a nevet, mert a születésekor megsérült az egyik füle, ami azóta is lóg. Matyi viszont már felnőtt állat, akiért emuszalámit adtak cserébe Bogdánék. Jenő állítja, hogy jólneveltek a lámái, és csak egymást köpködik, meg azt, aki cukkolja őket.