A Nature Sustainability folyóiratban közzétett eredmények szerint Yale School of Environment és a Marylandi Egyetem tudósai olyan
fafeldolgozási melléktermékek, forgács vagy fűrészpor alapú műanyagot fejlesztettek ki, amely biológiailag lebomlik és újrafeldolgozható.
A csapat megtalálta a módját, hogy a fa porózus anyagát a víznél sűrűbb szilárd anyagok keverékévé alakítsa. Ehhez a fűrészport vagy forgácsot finom porrá őrölték, egy biológiailag lebomló és újrahasznosítható oldószerrel lebontották. Ezt a barna „löttyöt” kiszárítva nagy mechanikai szilárdságú, könnyen önthető és hengerelhető, folyadékokat stabilan megtartó és UV-álló anyagot kaptak, amely ráadásul biológiailag lebontható és újrafeldolgozható, és alacsonyabb életciklus-környezeti hatással bír, mint a kőolajalapú műanyagok.
Még egy lépéssel tovább menve a kutatók összehasonlították a bioplasztik környezeti hatását a szokásos műanyagéval úgy, hogy bioplasztik lapokat temettek a föld alá.
Két hét múlva a lap már összetöredezett, három hónap múlva pedig teljesen lebomlott. Ez azért sokkal rövidebb, mint néhány száz év!
És ha ez még nem lenne elég, akkor a lebomlott bioműanyag folyékony formában visszanyerhető és újra felhasználható.
– mondja Yuan Yao, az YSE ipari ökológia és fenntartható rendszerek adjunktusa, a cikk társszerzője.
A bioműanyag gyártásának árnyoldala, hogy a nagyüzemi gyártáshoz hatalmas mennyiségű fára van szükség, erdőket kell kivágni. A kutatók erre is keresik a megoldást: szorosan együttműködnek egy erdei ökológussal olyan erdőszimulációs modellek létrehozása érdekében, amely összeköti az erdők növekedési ciklusát a gyártási folyamattal.
Amennyiben a gyártás környezetkárosítás nélkül megoldható, akkor a műanyag zacskókat vagy nagy műanyag burkolólapokat bioműanyagra lehet cserélni,
ezzel drasztikusan minimalizálva a műanyagszennyezést.