Back to top

Öntözési célú kutak és kútamnesztia

Lapunk hasábjain többször foglalkozunk a vízgazdálkodási törvénnyel, annak a mezőgazdasági termelőkre gyakorolt hatásaival. Decemberben az Országgyűlés ismét módosította a vízgazdálkodásról szóló törvényt, így most ismét tájékoztatjuk olvasóinkat a törvénymódosításnak a mezőgazdaságot, a termelőket érintő módosításairól.

A legutóbb elfogadott módosítás két területen érinti a termelőket.

Az egyik, hogy a törvény az öntözési célú kutak létesítését mentesítette az engedélyezés alól.

A törvényi szabályozás szerint előzetes bejelentést követő jóváhagyás után létesíthető mezőgazdasági öntözési célú kút, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:

  • a kutat a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele nélkül, továbbá a hatósági nyilvántartásban szereplő talaj- vagy talajvízszennyezéssel nem érintett területen létesítik,
  • a kút talpmélysége az 50 métert nem haladja meg és az első vízzáró réteget nem éri el,
  • a kúthoz kapcsolódó öntözőrendszer kizárólag a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló területek öntözését szolgálja,
  • a kutat a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet szerint a hatósági nyilvántartásba a létesítő előzetesen bejelentette, továbbá a bejelentés jóváhagyását követően a létesítés során a víz mennyiségének mérését biztosító digitális kútvízmérővel felszerelte.

Látható a szövegből, hogy a jogalkotó nem kívánta általánossá tenni a tulajdonképpen egyszerűsített eljárással történő kútlétesítést, viszont ahol ez nem jár a vízbázis rongálásával, valamint nem okozza a talaj és talajvíz szennyezését, ott a törvény ezentúl egyszerűbb eljárással teszi lehetővé a kifejezetten öntözési célú kút létesítését.

Az első két feltétel objektív, ami nem minden területen érhető el.

Tulajdonképpen a szabályozás arra ad lehetőséget, hogy ahol a talajvíz kinyerhető, ott kifejezetten öntözési célra azt fel lehessen használni.

A másik lényeges módosítás az ún. kútamnesztia. A vízgazdálkodási törvény eddig is lehetőséget biztosított arra, hogy akinek vízjogi engedély nélkül létesített kútja van, az 2020. december 31-ig legalizálhassa. Most úgy módosult a törvény, hogy a határidőt 2023. december 31. napjáig meghosszabbították. Ezt most a koronavírus-járvánnyal indokolták, azaz azzal, hogy a járvány miatt sokaknak nem volt lehetősége a vízjogi engedélyt megkérni, az ehhez szükséges dokumentáció elkészítésére megfelelő szakembert felkérni.

Ezen szakembereknek az adott kutat meg kellett volna vizsgálniuk, és nyilvánvalóan kevés szakember vállalta a járvány első időszakában, hogy személyesen keresse fel a megrendelőket,

ha az nem volt feltétlenül nélkülözhetetlen vagy halasztható. Ilyenformán természetesen indokolt a határidő elhalasztása. Ezzel együtt megjegyezzük, a határidő-hosszabbítás nem most történt meg először. Az egyes becslések szerint a több tízezerre tehető, vízjogi engedély nélkül létesített kutak tulajdonosainak egy részében az újabb, nem is túl rövid időtartamú hosszabbítás azt az érzetet keltheti, hogy felesleges ezzel foglalkoznia, és költségeket vállalnia, mert az új határidő lejárta előtt majd ismét meghosszabbítják azt. Erre azonban semmilyen egyéb jel nem utal, sőt, a vízügyi szakemberek hangsúlyozzák, hogy egyre nagyobb gondot jelent majd a nem túl távoli jövőben ívóvízhez jutni, ami várhatóan kihat majd az ezzel kapcsolatos szabályozásra is, ezért azt javasoljuk érintett olvasóinknak, hogy a határidőn belül tegyék meg a szükséges lépéseket a vízjogi engedély megszerzésére.

Dr. Cenner Tibor

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Galgahévíz még kitart

Bármennyire is szeretnék feléleszteni a kistermelői piacokat, nem látni, hogy újra sikerülne visszaterelni a fogyasztókat. Pedig igazi nyerő helyzet lenne mind a vásárlók, mind a gazdák számára. Mészáros Vendel, sok galgahévízihez hasonlóan mezőgazdasági termelésből él. A víz, a munkaerő és a piac hármasában fogalmazta meg azokat a gondolatokat, amelyek ma a kistermelőket foglalkoztatják.

A precíziós gazdálkodást kutatják a Széchenyi István Egyetem óvári karán

A győri Széchenyi István Egyetem hagyományosan rendkívül erős gyökerekkel rendelkezik a műszaki és informatikai tudományok terén, s erre építve valósít meg a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar egy olyan projektet, amelynek középpontjában a precíziós gazdálkodás áll.

Terménytárolók, szárítók és tisztítók támogatására is lehet pályázni

Az Agrárminisztérium a megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében 50 milliárd forintos keretösszeggel pályázatot hirdet terménytárolók, szárítók és tisztítók támogatására. A támogatási kérelmek benyújtására 2021. augusztus 2-től lesz lehetőség - jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Enyhítették a Fejér megyei húshamisítókra kiszabott elsőfokú ítéletet

Másodfokon enyhítette a bíróság a Fejér megyei húshamisítókra kiszabott elsőfokú ítéletet - közölte a Székesfehérvári Törvényszék csütörtökön az MTI-vel.

Ma van a növények világnapja

Az Alexandrák és Erikek mellett ma a növények is ünnepelnek – remélhetőleg… Május 18 a növények nemzetközi világnapja.

Hat százalékkal nőtt a Corteva árbevétele

Erős eredményekről számol be a Corteva 2021-es első negyedévi jelentése. Az egész évre nézve magasabb nettó értékesítést vár a globális mezőgazdasági vállalat.

Hollandiában van a legtöbb vegetáriánus Európában

Egyre népszerűbbek a húspótló készítmények világszerte, egy kutatás szerint a hollandok fogyasztják a legtöbb húspótlót Európában.

Jól haladnak a vetési munkákkal a hazai földeken

Az április végén és május első felében uralkodó időjárási körülmények összességében kedveztek a tavaszi szántóföldi munkáknak Magyarországon. A vetések és a talajmunkák jelentős mértékben felgyorsultak, ezáltal sikerült behozni a korábbi hűvös és száraz időjárás miatt kialakult lemaradást - jelentette ki Facebook videójában Nagy István agrárminiszter.

Kiskertek öntözése: már most is szükséges lehet…

Már idén is voltak meleg napok, amikor csapadékhiány volt tapasztalható a kertekben: a zöldségeskertekben elvetett magok kelesztő öntözés nélkül nem tudnak kicsírázni, és a palántázás után is szükség van vízpótlásra… Bár most esős napok vannak országszerte, ez nem marad így sokáig...

Aszály sújtja a brazil kukoricát, a takarmányköltségek fenyegetik a húsipart

A száraz időjárás és a rosszul időzített ültetés nehezíti Brazília idei második kukoricatermését, felélesztve a takarmányárak újabb megugrásától való félelmeket, és emlékeztetve a húsipar 2016-os aszály utáni válságára.