0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Öntözési célú kutak és kútamnesztia

Lapunk hasábjain többször foglalkozunk a vízgazdálkodási törvénnyel, annak a mezőgazdasági termelőkre gyakorolt hatásaival. Decemberben az Országgyűlés ismét módosította a vízgazdálkodásról szóló törvényt, így most ismét tájékoztatjuk olvasóinkat a törvénymódosításnak a mezőgazdaságot, a termelőket érintő módosításairól.

A legutóbb elfogadott módosítás két területen érinti a termelőket.

Az egyik, hogy a törvény az öntözési célú kutak létesítését mentesítette az engedélyezés alól.

A törvényi szabályozás szerint előzetes bejelentést követő jóváhagyás után létesíthető mezőgazdasági öntözési célú kút, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:

  • a kutat a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele nélkül, továbbá a hatósági nyilvántartásban szereplő talaj- vagy talajvízszennyezéssel nem érintett területen létesítik,
  • a kút talpmélysége az 50 métert nem haladja meg és az első vízzáró réteget nem éri el,
  • a kúthoz kapcsolódó öntözőrendszer kizárólag a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló területek öntözését szolgálja,
  • a kutat a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet szerint a hatósági nyilvántartásba a létesítő előzetesen bejelentette, továbbá a bejelentés jóváhagyását követően a létesítés során a víz mennyiségének mérését biztosító digitális kútvízmérővel felszerelte.

Látható a szövegből, hogy a jogalkotó nem kívánta általánossá tenni a tulajdonképpen egyszerűsített eljárással történő kútlétesítést, viszont ahol ez nem jár a vízbázis rongálásával, valamint nem okozza a talaj és talajvíz szennyezését, ott a törvény ezentúl egyszerűbb eljárással teszi lehetővé a kifejezetten öntözési célú kút létesítését.

Az első két feltétel objektív, ami nem minden területen érhető el.

Tulajdonképpen a szabályozás arra ad lehetőséget, hogy ahol a talajvíz kinyerhető, ott kifejezetten öntözési célra azt fel lehessen használni.

A másik lényeges módosítás az ún. kútamnesztia. A vízgazdálkodási törvény eddig is lehetőséget biztosított arra, hogy akinek vízjogi engedély nélkül létesített kútja van, az 2020. december 31-ig legalizálhassa. Most úgy módosult a törvény, hogy a határidőt 2023. december 31. napjáig meghosszabbították. Ezt most a koronavírus-járvánnyal indokolták, azaz azzal, hogy a járvány miatt sokaknak nem volt lehetősége a vízjogi engedélyt megkérni, az ehhez szükséges dokumentáció elkészítésére megfelelő szakembert felkérni.

Ezen szakembereknek az adott kutat meg kellett volna vizsgálniuk, és nyilvánvalóan kevés szakember vállalta a járvány első időszakában, hogy személyesen keresse fel a megrendelőket,

ha az nem volt feltétlenül nélkülözhetetlen vagy halasztható. Ilyenformán természetesen indokolt a határidő elhalasztása. Ezzel együtt megjegyezzük, a határidő-hosszabbítás nem most történt meg először. Az egyes becslések szerint a több tízezerre tehető, vízjogi engedély nélkül létesített kutak tulajdonosainak egy részében az újabb, nem is túl rövid időtartamú hosszabbítás azt az érzetet keltheti, hogy felesleges ezzel foglalkoznia, és költségeket vállalnia, mert az új határidő lejárta előtt majd ismét meghosszabbítják azt. Erre azonban semmilyen egyéb jel nem utal, sőt, a vízügyi szakemberek hangsúlyozzák, hogy egyre nagyobb gondot jelent majd a nem túl távoli jövőben ívóvízhez jutni, ami várhatóan kihat majd az ezzel kapcsolatos szabályozásra is, ezért azt javasoljuk érintett olvasóinknak, hogy a határidőn belül tegyék meg a szükséges lépéseket a vízjogi engedély megszerzésére.

Dr. Cenner Tibor

Forrás: Kistermelők Lapja