A március végi melegedés hatására felgyorsult a gyümölcstermő növények fejlődése, a hónap utolsó napjaiban mindenütt virágzásnak indult a mandula után a kajszi, az őszibarack, kifakadt a meggy, a cseresznye, a birs, egérfüles állapotban van az alma és a körte. A szőlő rügyei duzzadnak, ahol későn metszettek, ott megindult a vesszővégeken a nedvfolyás.
Növényvédelmi szempontból most a kajszi és az őszibarack a legérzékenyebb, különösen a moníliás virág- és hajtáselhalásra, mert a bimbófesléstől a virágzás végéig tartó időszakban a legfogékonyabbak a fertőzésre.
Ilyen szempontból kedvező a felmelegedés és a szárazság, de a nagyobb harmatképződés is elegendő a virágok megfertőződéséhez.
A beteg virágokon keresztül bejut a kórokozó a hajtásokba és a vesszőbe, a végeredmény pedig a virágok és a vesszők, hajtások hirtelen elhalása.
Néhány nap múlva többi csonthéjas gyümölcsű növény is eléri a fogékony, fehérbimbós állapotot, tehát megelőzően kell permetezni a betegség ellen. Feslő bimbós állapottól a sziromhullásig felszívódó készítményekkel érünk el megfelelő biológiai hatást. A jó hatékonyság előfeltétele a 2-3 alkalommal végzett kezelés.
Az alma egérfüles állapotában már fogékony a varasodásra. Ebből a szempontból szintén előnyös, hogy nincs csapadék, mert a betegség szaporítóképletei, az aszkospórák többsége már érett, csak az eső hiányzik a levélfertőzéshez. Az almán szívogató levéltetűfajok közül
már várható a levélpirosító levéltetű megjelenése,
az ugyanis az egészen apró leveleket támadja meg. Sokszor csak a pirosodó és sodródott leveleket vesszük észre, amelyek védelmében már ott szívogat.
A körtésekben tovább nőtt a körte-levélbolhák száma, most tíz ágrész kopogtatásával 8-10 imágó kerül a csapdába. A rügyek 15%-án találni bolhatojásokat.
A szőlő duzzadó rügyeiben már aktivizálódnak a növény atkakártevői, így, ahol az előző években is volt fertőzés, készüljünk fel az első kezelésre.
Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassák meg a www.magyarnovenyorvos.hu honlapot.
