Back to top

Kúszónövények: a sebesség is számít

A növények különböző funkciókat is elláthatnak a kertünkben: a szobai szőnyeg kinti megfelelője a pázsit, a térelválasztó falaknak a sövények felelnek meg, a futónövények kusza szövedékei pedig szabadtéri függönyökként funkcionálnak. Utóbbiakkal jól eltakarhatók olyan dolgok, melyeket nem szeretnénk hogy szem előtt legyenek…

Egynyáriak is vannak

Kúszónövényekből vannak egynyáriak és évelők egyaránt. Egyéveseket csak ritkán alkalmazunk, hiszen ezeket minden évben újra kell vetni, és egy vegetációs idő alatt emiatt természetesen csak kisebb felület betakarására képesek, mint évelő társaik, melyek évről-évre egyre nagyobb lombfelülettel örvendeztetnek meg bennünket.

A hajnalka egynyári, de viszonylag gyorsan nő
Fotó: wikipedia

Egynyáriak közül vethetünk hajnalkát, díszbabokat, vagy dísztököt - számos kertészeti változatukból biztosan megtaláljuk a legjobban tetszőt.

Olyan helyre telepítsük ezeket, ahol kisebb takargatnivaló van csupán: például a komposztgyűjtő befuttatására kiválóak.
Ha több évre (esetleg évtizedre) tervezünk, mindenképpen a cserjék között kell a megfelelő kúszószárút megtalálni. Alaptalanul bár, de nem örvendenek túl jó hírnévnek e fajok, mert számos tévhit él róluk a köztudatban. Megvádolták már a kúszócserjéket azzal, hogy tönkreteszik a vakolatot, egyesek szerint kártevők búvóhelyéül szolgálnak.

Akadnak, akik attól tartanak, hogy a betörők e növények erős vastag szárain felkapaszkodva könnyebben bejutnak a házba - de a statisztikák ezt nem igazolják.

Ellenkezőleg: nemhogy hátrányaik, inkább előnyeik vannak. Mivel egy befuttatott házfalon jelentős a levélmennyiség, az árnyékolóként is működik, csökkentve a hőingadozást, és nyáron hűtve a házat. Párologtatásával kellemes mikroklímát teremt a növény, és a port is szűri.

Azok az állatok pedig, amelyeknek otthont ad egy nagy vadszőlő, vagy lilaakác, sokkal jobban érzik magukat ott, mintsem hogy a lakásba beköltözzenek.

Kapaszkodás szárral, kaccsal, tapadókoronggal

A kúszócserjéket felhasználási szempontból két csoportra oszthatjuk. Egyikbe tartoznak azok a növények, melyek nem igénylik hajtásaik rögzítését, a befuttatandó felületen maguktól képesek megkapaszkodni. Olyan szerveik vannak, melyek biztonsággal rögzítik a szárat; ez lehet a kacs, a tapadókorong, vagy a kapaszkodó léggyökér, de a csavarodva kúszók is ide tartoznak. A másik csoport pedig a rögzítést igénylőké. Ezeknek támrendszerre van szükségük, és nekünk kell kötözésükről is gondoskodnunk.

A borostyán kúszó és cserje formát is felvehet - fénytől függ
Fotó: wikipedia

A borostyán (Hedera helix, H. helix var. hybernica) az egyik legismertebb kúszócserjénk, ami nem csoda, hiszen hazánkban is sokfelé megtalálható örökzöld erdei aljnövény.

Árnyékban vagy félárnyékban érzi legjobban magát, a tűző napra való ültetését kerüljük. Előnye, hogy örökzöld, így télen is ugyanolyan látványt nyújt, mint nyáron, hátránya, hogy lassabban növekszik, mint a lombhullató fajok.

Léggyökerekkel kapaszkodik, így szinte bármilyen felületre képes felkapaszkodni. Törzse hamar megvastagszik, ezért élő fákra futtatva számíthatunk rá, hogy azt rövid idő alatt megfojtja. Érdekessége még leveleinek kétalakúsága:

a fiatalkoriak háromszögletűek, karéjosak, az időskoriak szív alakúak.

Ez azért lényeges felhasználási szempontból, mert a szív alakú levelekkel rendelkező Hedera helix Arborescens néven árusított növények cserje habitusúak, a karéjosak a futók. Így tehát - annak ellenére, hogy ugyanarról a növényről van szó - attól függően, hogy milyen korú egyed, mely részéről lett szaporítva az adott növény; vagy bokros növekedésű, vagy kúszószárú lesz belőle.

Ám ha az Arborescens borostyánt - amit cserjének vettünk- nem napra, hanem árnyékos helyre ültetjük, könnyen visszaalakul kúszószárúvá.

Számos nemesített borostyánnal találkozhatunk manapság, melyek levélforma és szín tekintetében mutatnak nagy változatosságot, ám ezek az alapfajnál mindig gyengébb növekedésűek és érzékenyebbek is.

A jó minőségű vakolatnak nem ártanak a kúszónövények
Fotó: wikipedia
A vadszőlők is kedveltek

Főleg házfalakon gyakran láthatunk vadszőlőket, melyek a borostyánoktól eltérően lombhullatók. Ha ősszel van elég időnk a lehullott, de az ágakon fennakadt lombtól megtisztítani a falat, kesze-kusza ágai levéltelenül is szép látványt nyújtanak, főleg télen, behavazva. Három faja terjedt el hazánkban, mindegyiknek nagyon szép az őszi lombszíneződése.

A repkényszőlő (Parthenocissus tricuspidata) levelei háromkaréjúak és fényigényesek. Tapadókorongjaival a legsimább falon is megkapaszkodik, és több mint tíz méterre képes felkúszni. Telepítéskori optimális ültetési távolsága 1,5 méter.

Másik gyakori házfalakon alkalmazott növény a tapadó vadszőlő (Parthenocissus quinquefolia), ami az előzőtől annyiban tér el, hogy levelei aprók és összetettek.

Ennek az észak-amerikai eredetű szőlőnek az ültetési távolsága 80 cm, és az előző fajjal ellenétben az árnyékosabb helyeken is szépen fejlődik. A harmadik vadszőlő a Parthenocissus inserta, mely kacsokkal kapaszkodó lévén falakon nem, csak hézagos támokon képes megkapaszkodni. Ezért pergolák, lugasok, kerti pavilonok borítására használható.

Lilaakác, trombitafolyondár, tatárlonc és iszalag

Több műalkotás ihletője a lilaakác (Wisteria sinensis), aminek már fehér virágú változata is van, bár a lila elterjedtebb. Ez a kunkorodó szárával kapaszkodó, kínai eredetű kúszócserje 10 méteres magasságig is megnőhet, ha nem meszes talajú helyre kerül.

Vadregényes látványt nyújtó ágrendszerén túl tavasszal hosszú fürtben nyíló virágai miatt is kedvelt.

Rácsos támrendszerre futtatják általában, amit minél erősebb és időt állóbb anyagból célszerű készíteni. Elég becsapós növény, mivel az ültetése utáni pár évben gyakran lassan fejlődik csupán, vagy az épp csak vegetáló növény képét mutatja. Ám ezután úgy belelendül a növekedésbe, hogy agresszivitása nem ismer határokat. Ha nyári hosszú hajtásait nem tartjuk kordában némi metszéssel, minden közelében lévő fát, bokrot befut, majd megfojt.

A lilaakác még lombosodás előtt virágzik
Fotó: wikipedia

A lilaakácon kívül is akadnak még virágjukkal is díszítő kúszócserjék.

Egyik legismertebb a trombitafolyondár (Campsis radicans), amelynek idősebb, már jól begyökeresedett példányai kiváló szárazságtűrők. Tölcséres virágait júniustól hajtásai végén hozza, színük fajtától függően a citromsárgától a narancsvörösig változik.

A levéltetvek gyakran megtelepszenek rajta, ezért évente 2-3 alkalommal érdemes ellenük védekezni.

Kefeszerűen, csoportosan álló léggyökereivel rögzíti magát, általában 8 méter magasra nő.

Az iszalagok (Clematis sp.) virágszíneinek és felépítésének változatossága nehezen felülmúlható. Az alapfaj az erdei iszalag (Clematis vitalba) hazánk erdeiben is gyakori, bár virága jelentéktelennek mondható a kertészeti hibridekéhez képest. Az alapfaj akár 10 méteres magasságra is felkapaszkodik termőhelyre nem igényes, a szárazságot is jól tűri. Friss erdőtelepítések gyomnövénye, mivel agresszív, gyors növekedésével veszélyt jelent a facsemetékre. Ha kertünkbe telepítjük, erre oda kell figyelni, és "kordában kell tartani".

Előnye, hogy nagyon gyorsan takarást ad, továbbá ha virágai szerények is, de ősszel pirosra színeződő terméscsoportja ezért kárpótlást nyújt.

A nemesített iszalagok virágdíszében egész nyáron át gyönyörködhetünk, ám arra ne számítsunk, hogy 2-3 méternél magasabbra futva dús lombot nevelnének. Gyakori a visszafagyásuk is, de tavasszal tőről azért ilyenkor is kihajtanak.

Aki pedig a sok színben pompázó virágokat kedveli, annak a tatárloncokat javasolt ültetni. Az iszalagokhoz hasonlóan támaszt igényelnek, de ha egy apácarácsra futtatjuk, abban úgy megkapaszkodik, hogy kötözni sem szükséges, csak a támasztékról kell gondoskodnunk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Annyi, amennyi benne van!

Én kis kertem címmel képes ismeretterjesztő „élménybeszámolót” jelentetett meg Aszódi János, az ATV-n népszerű Új Mezőgazdasági Magazin szerkesztő-riportere. A könyv számos hasznos tanáccsal, okos tippel, kipróbált recepttel, személyes történettel és sok-sok fotóval mutat be több mint harminc növényt.

Hazai virágkertészet: Egyre nagyobb szükség lesz rá

Változások a technológiákban 2021 címmel szemináriumot szervezett a Flora Hungaria Nagybani Piac. A járványhelyzetre való tekintettel az előadásokat kizárólag online közvetítés formájában lehetett követni. Az előadók számára is szokatlan, fizikai közönség nélkül megrendezett esemény sok szakmai újdonságot tartogatott az érdeklődőknek.

Gyökeres változást hozott az eső – Növényvédelmi előrejelzés 16. hét

Negyedéve tartó szárazság szakadt meg április közepén, és bár a tavaszi aszályt csak átmenetileg csökkenti a lehulló eső, a moníliás virág- és hajtásfertőzés kórokozójának növénybe hatolását annál jobban elősegíti. A fák a virágzás idején a legfogékonyabbak, de csapadékos tavaszon a fiatal hajtások érzékenysége is megnő, emiatt a védekezéseket a virágzási időszak után is folytatni kell. Az esővel erősödhet a varasodásveszély is.

Dísznövény-kereskedelem: három ötlet a sikerhez

Miután a vásárló betér a kertészeti árudába vagy virágboltba, a kereskedők már az első percekben sok olyan hibát követnek el, amelyek igencsak veszélyeztetik az értékesítés sikerét, a vevők lojalitását.

Gyümölcsfák megporzása, terméskötése

Az, hogy egy-egy gyümölcsfa öntermékenyülő-e, vagy más pollenadó fajtársaira is szükség van a jó terméshozamhoz genetikai tulajdonság. Egyivarú-, vagy kétivarú virág, szél-, vagy rovarmegporzás, egylaki vagy kétlaki növény... Elsőre bonyolultnak tűnhet, de érdemes tisztában lenni a növényi "szexualitás" alapjaival a jobb termés érdekében...

Mivel permetezzük a vadgesztenyefákat?

Ismét beindítottuk az előrejelző hálózatunkat, április 6-án felszereltük a csapdákat a vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzásának követésére. Az ország nyolc pontján figyeljük majd a fogási adatokat, és azok alapján teszünk javaslatot a permetezés megindítására. A kezdés időpontját azonban mindenki csak a saját faállományába kihelyezett csapdákkal tudja meghatározni.

Újratervezés a kertészetekben az éttermek nyitása után

A legfrissebb hírek szerint jövő héten nyithatnak az éttermek teraszai, azaz a HORECA szektor lassan és fokozatosan talán újraindulhat. Ez a hazai kertészeti termesztésben több folyamatot is elindít az ágazati szereplők véleménye szerint.

Oda a 2021-es termés? A fagy elképesztő károkat okozott szőlőültetvényekben

Franciaország egész területén aggasztóan nagy károkat okozott az ültetvényekben a zord időjárás. Jelenleg a francia gazdák megpróbálják felmérni az okozott károk költségeit, melyet a három egymást követő fagypont alatti éjszaka okozott. A jelek szerint a borász nagy része búcsút mondhat 2021-es szüretnek.

Egy "emlékezetes" aljnövény

A meténg erdei aljnövény, kiváló talajtakaró árnyéki dísznövény, emellett a gyógyszeripar is használja, hiszen a Cavinton gyógyszer hatóanyagát ebből állítják elő. Ez az agyi vérkeringési problémákra, így az emlékezőképességre is jó hatással van…

Megélhetés és küldetés

A Zala megyei Boncodföldén működő EzerJóFű vállalkozás a sokak által követett gazdasági több lábon állást nagyon sok lábon állássá fejlesztette tovább, legalábbis ezt mutatja termékeik száma és sokszínűsége.