Back to top

Az esőerdők második legnagyobb pusztítója az Európai Unió

A Természetvédelmi Világalap felmérése és elemzése szerint közvetve az Európai Unió a második legnagyobb pusztítója az esőerdőknek azzal, hogy olyan fogyasztási cikkekre tart igényt nagy mennyiségben, ami az erdők kivágásához vezet.

A World Wide Fund for Nature (WWF), azaz a Természetvédelmi Világalap tanulmányt készített az esőerdők pusztításának okairól. Az elkészült tanulmány a 2005 és 2017 közötti évek műholdképeinek és kereskedelmi forgalmi adatainak vizsgálatán alapul. A jelentés azt mutatja, hogy az esőerdők legnagyobb pusztítói közvetve Kína és az Európai Unió.

Dzsungel helyett pálmaültetvények
Fotó: Pixabay

A szójabab, a pálmaolaj, a sertéshús, a kakaó és a kávé iránti nagy kereslet hozzájárul az erdők pusztításához. A WWF jelzi, hogy

az Európai Unió nemzetközi kereskedelemhez kapcsolatható fogyasztása 16 százalékáért felelőse a globális erdőirtásnak. Ezért elmondható, hogy az EU közvetett módon 203 000 hektárnyi erdőt szüntetett meg és 116 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásért is felelős.

A világ legnagyobb esőerdő-pusztítója Kína, részarányuk a globális erdőirtásban 24%. Az EU mögött India (9%), az Egyesült Államok (7%) és Japán (5%) sorakozik.

Az Európai Unió fejlett gazdaságai, mint például Belgium, Franciaország, Spanyolország, Hollandia, Németország, Lengyelország, Nagy-Britannia és Olaszország 2005 és 2017 között nagy részt vették ki részüket az erdőirtásban.

Ez úgy lehetséges, hogy hatalmasra nőtt az olyan áruk iránti kereslet, mint a szójabab és a sertéshús, aminek az előállítása tönkreteszi az erdei ökoszisztémákat, a gyepeket vagy a vizes élőhelyeket.
Nagy a kereslet a szója iránt
Fotó: Pixabay

Az erdőirtás és az ökoszisztémák átalakítása a világ minden táján elősegíti az éghajlatváltozást és a biológiai sokféleség válságát, tönkreteszi az élettereket és veszélyezteti az egészségünket . Jelenleg az EU része ennek a problémának, de megfelelő jogszabályok meghozatala mellett a megoldás részesei lehetünk - mondta Anke Schulmeister-Oldenhove, a WWF európai vezető erdészeti szakpolitikai referense, a jelentés egyik szerzője. - tette hozzá.

A WWF jelentése kiemeli, hogy sürgősen vizsgálni kell, hogy az EU fogyasztása milyen hatással van bolygónk erdeire és más ökoszisztémákra.

Az Európai Bizottság javaslatokat kíván benyújtani az új erdőirtási jogszabályokra.

A nemzetközi szervezet arra számít, hogy az új uniós törvény biztosítani fogja, hogy az erdőirtáshoz hozzájáruló vagy annak kockázatát jelentősen növelő termékek és áruk ne kerüljenek az EU piacára. A WWF számít arra is, hogy az Európai Unió szorosabban együttműködik más országokkal az erdőirtás, a természet pusztításának és az emberi jogok megsértésének felszámolására irányuló globális erőfeszítések támogatása érdekében.

Forrás: 
gazeta.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Menedék és újrakezdés

Másfél évtizede segítséget nyújtottunk a Talpalatnyi zöld Hollós Lászlóval ismeretterjesztő műsorhoz. A Kis-Sárréttel foglalkozó fejezetnek végül a Megtartó sárrét címet adtuk, majd a Menedék és újrakezdés alcímet is hozzáragasztottuk.

Megkerüli Hubertlakot

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

30 év története

A fél évszázados jubileum apropóján igényes megjelenésű, a teljes időszak történetét átfogó kiadványt adott ki az év végén a Zalaerdő Erdészeti Zrt. A könyv részletezi az elmúlt évtizedek eredményeit, nehézségeit, bemutatja az öt erdészet tevékenységét és munkatársait.

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Jó úton vagyunk

Tavaly Kiss Lászlót választották az Országos Erdészeti Egyesület elnökének. A hazai erdésztársadalom egyik tapasztalt alakjával a magyar erdészet és a magyar erdők jövőjéről beszélgettünk.

Valóságos főszereplők

Hajdanán az emberek szíve együtt lüktetett a természettel. Bár nem voltak tudósok vagy zsenik, jól ismerték a természet törvényeit. Olvastak a csillagok állásából, követték az állatok rejtett ösvényeit, és alaposan megfigyelték a növények törékenységét. S hogy mindez nem csak mese, arra Fekete István, korunk egyik legkiemelkedőbb írójának életműve a bizonyíték.

Rovartenyésztés felsőfokon: Amusca és Mavitec innovációja

A mérnöki, építési és tesztelési időszak után már rendelhető az első méretezhető, mobil rovartenyésztő "istálló". A forradalmi ötlet dr. Walter Jansentől, a rovarfehérjék előállításával foglalkozó Amusca rovarszakértőjétől származik, célja pedig az élő rovarlárvák előállítása fehérjetermelés céljából, a baromfi- és vízitakarmány-ipar számára.

Határon innen

Minden magyar ember szíve hevesebben dobog a Trianon szó hallatára, hiszen az I. világháború után aláírt szerződés tragikusan megpecsételte Magyarország sorsát. A Magyarbirodalom 325 ezer négyzetkilométeres területének elcsatolták a 72 százalékát, és idegen uralom alá került a lakosság kétharmada. Az erdeink megcsonkítása ennél is csúfosabb képet mutat.

Alkalmazkodnak a növények a klímaváltozáshoz

Első ízben összesítették a világszerte rendelkezésre álló adatokat a kutatók azzal kapcsolatban, hogyan reagálnak a növénypopulációk az éghajlatváltozásra. A tudósok megállapították, hogy a rövid élettartamú és gyors nemzedékváltással rendelkező növények rosszabbul viselik az éghajlatváltozással együtt járó szélsőségeket, mint a hosszú életű fajok.