Back to top

A házak a szőlőbe költöznek

Egyre többen sürgetik a radikálisan fellépést a szőlőültetvényeket károsító ingatlanspekuláció ellen. A kárpótlás után két-háromezer négyzetméteres területekre felszabdalt ültetvények egy része spekulánsok kezébe került, akik panorámás lakótelkekre jellemző áron kínálják őket eladásra.

A nyaralókat gazdasági épületnek álcázva, arra szóló építési engedéllyel húzzák fel az új tulajdonosok, akik a szőlővel nem bajlódnak. Ezzel nem csak a helyi borászok megélhetését, de a kultúrtáját is veszélyeztetik.

Eltűnőben vannak a szőlők a Móri Borvidék a zártkerti területein. Azok a dűlők, ahol szilárd burkolatos utat találunk, amelyek Mór városához közelebb esnek, 70-80 százalékban nyaralókká alakultak vagy lakóövezetté váltak.

A szőlő a fokozott építkezés áldozatává vált. „Az is megeshet, ha nem lakna ott senki, akkor is felhagyták volna már a szőlőművelést”- véli Varga Máté. A borvidék elnöke kijelentette, sajnos ebbe az is belejátszik, hogy a fiatalok kevésbé szeretnének szőlőműveléssel foglalkozni, így ahol nincs is lakó a zártkerti övezetben, ott is találunk felhagyott szőlőket.

Varga Máté
Fotó: viniczai

Általában akkor válnak eladóvá az ilyen ingatlanok, amikor az idősebb birtokosok már nem foglalkoznak vele. De arra is van példa, hogy jó állapotú ültetvényeket vesznek meg a panoráma miatt, s az új tulajdonos nem kívánja művelni. Csókakő ennek vált áldozatává az egyedi panorámájával.

Móron színesebb a kép, inkább a lakóházak jelentek meg a szőlők helyén.

„Két csoportba sorolnám a szőlőhegybe kiköltözőket”- fogalmazta meg tapasztalatait a szakember. Az egyik azokból a természetbe vágyó, egzisztenciálisan jó körülmények közötti személyekből áll, akik kiszakadni szeretnének a városi létformából. Takaros porták jelzik a megjelenésüket. A másik véglet, a perifériára szorult emberekből áll. Móron megemelkedtek az ingatlan árak, s sokan ezt már  nem tudják megfizetni, vagy egyéb okok miatt kerültek nehéz anyagi helyzetbe. „A zártkerti övezet éppen ebből kifolyólag eklektikus képet mutat”- modern villák és bódék váltják egymást, néhol művelt szőlővel színesítve. A jelenlegi szabályozás erre nem nyújt hathatós megoldást.

Mivel a földterületek ára jelentősen megnőtt, így azok számára, akik szőlőt művelnének, elérhetetlenné váltak.

Móri viszonylatban egy hektár szántó 1,2-1,5 millió, míg a szőlő esetében ez 2-4 millió forint között mozog. Ha viszont ezt egy zárkerti árakból számoljuk vissza, akár tízszeres összeg is kijöhet. Így szorul ki a mezőgazdaság ezekről a területekről. Még szerencsére Móron a szőlőtermesztés zöme a külterületeken zajlik. Ám ahogyan terjeszkedik a város, egyre több dűlőt fog a beépítés érinteni.

Jelenleg Móron helyi rendelet írja elő, hogy építkezés csak akkor kezdhető meg, ha a terület 80 százalékán szőlőt találunk. Sajnos ennek a szabálynak nem tudnak érvényt szerezni, mint ahogy annak sem, hogy életvitelszerűen zárkerti ingatlanban lakni nem lehet. Az ott található házak gazdasági épületként vannak nyilvántartva. Pedig néhányuk ránézésre is luxusingatlan.

Másik oldalról kitapintható a feszültség a szomszédok között. A szőlőművelés bizonyos hanghatással jár, berreg a traktor, a permetezőgép, száll a por.

Vannak olyan kiköltözők, akik az együttélés szabályait sem tartják be.

Villany a legtöbb helyen megtalálható, de víz, szenyvíz vagy szemétszálíltás nem megoldott. Nem túl kellemes a háztartási szemét elégetése, amire pedig nap, mint nap akad példa. „Zártkerti övezetben autóbontóra is bukkantunk”- jegyezte meg, hogy a környezetszennyezés általános probléma.

Fotó: csatlós norbert

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

18. alkalommal rendezik meg a Balatoni Borok Versenyét

Az idei évben 18. alkalommal rendezik meg a Balatoni Borok Versenyét, amely a Balatoni Borrégió egészét lefedi. Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programhoz kapcsolódó verseny kiváló lehetőséget teremt a balatoni borok számára a nemzetközi porondon való megmutatkozáshoz – mondta az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára Veszprémben.

Tavaszi lemosó permetezés

A nyugalmi időszak végen, a szőlő téli metszését követően elvégzett lemosó permetezéssel sok fontos szőlőkarósító tavaszi kártételét, elsődleges fertőzését akadályozhatjuk meg. Például a szőlőlisztharmat kórokozója micéliummal a rügyekben és ivaros termőtestekkel a tőke fás részein, törzsön, kordonkarokon megtapadva telel át. Itthon az ivaros termőtestekből induló fertőzés dominál.

Hullámzó hőmérséklet: gondok és gondolatok

A furcsa és elkeserítő időjárású tél végén próbáltam találó közmondást keresni a múlt népi bölcsességéből. O. Nagy Gábor egyetlen igazi, faggyal kapcsolatos adatát találtam: „Majd ha fagy, hó lesz nagy, majd ha zöldre virágzik, kékre fagy”. Az idén januártól sokféle meglepetés érte a gazdákat: összekeveredett a késő ősz, az alig tél és a kora tavasz.

Folyamatosan javul a bizalmi index

A mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak jelenleg és a közeljövőben rendelkezésére álló, példátlan nagyságú forrásokat okosan kell elkölteni – bár könnyen eltékozolhatók. A Takarékbank Agrár Üzletágának szakértői viszont már az előbbire számítanak. Szerintük a szektor mostanra túlesett egyfajta kiválasztódási folyamaton, a beruházások már valóban a hatékonyságot szolgálják.

Kell egy kis pezsgés!

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2021. május 7-én elindította „PEZSEGJ SZABADON!” kampányát, amellyel a minőségi magyar pezsgő tudatos és mértékkel való fogyasztására ösztönzi a fogyasztókat a Covid-19 utáni nyitást követően.

A robotoknak nem fáj a kapálás

A mezőgazdaságban tapasztalható munkaerőhiány leküzdése érdekében 7,9 millió eurós projekt keretében szeretné meggyorsítani az Európai Unió a növénytermesztés automatizálását. Olyan technológiákat akarnak széles körben alkalmazhatóvá tenni, amelyek a legnehezebb és leginkább monoton élő munkát válthatják ki.

A peterakást kell megelőzni – Növényvédelmi előrejelzés 19. hét

A cserebogárpajor kártételét leghatékonyabban úgy előzhetjük meg, ha megakadályozzuk a most rajzó bogarak peterakását. Intenzíven rajzik ezenkívül az almamoly is, csapdázással kövessük nyomon, hogy optimális időpontban kezdődhessük a védekezést. A betegségek terjedésének a viszonylag száraz időjárás egyelőre gátat szab.

Vadkárról dióhéjban

A szőlőültetvényekben a kártevők elleni védekezés elsősorban a rovarokra irányul, de sokkal nagyobb állatok is veszélyeztetik a szőlőtőkéket és a termést: rágcsálók, madarak, őzek, vaddisznók, nyulak. A Borászati Füzetek 2021. évi 2. számában többek között érdekes cikket olvashatunk a szőlőültetvényeket érő vadkárokról is.

A kisebb szántóföldi kultúrák növényvédelme

A cukorrépa, a szója, a szárazborsó és a zöldborsó növényvédő szeres kezelésére vonatkozó adatok megosztásával szeretné segíteni ezúttal a Kleffmann és Partner Kft. a gazdálkodókat.

Szőlőtőkék terhelése - Engedjük be a fényt

Több lehetőség is nyílik a szőlőtőkék terhelésének szabályozására. Tőketerhelésen a tőkék vegetatív és generatív részei közötti egyensúly megteremtését értjük. Beszélhetünk rügyterhelésről, hajtásterhelésről és fürtterhelésről.