A terméshozamot több tényező alakítja ki és befolyásolja. A fajták legmeghatározóbb tulajdonsága a genetikai terméspotenciáljuk. A nemesítőknek nagy hangsúlyt kell fektetniük ennek a növelésére. A terméspotenciált a kukorica esetében a csőhossz, a csőszám, a szemsorok száma, az ezerszemtömeg és a tőszámnövelés tolerálása határozza meg. Csakhogy ez az utolsó jelleg már továbbvezet a következő tényezőkre, amelyek a valódi terméshozamot határozzák meg, mégpedig a növények alkalmazkodóképességét, stressztoleranciáját. Ugyanis hiába rendelkezik egy fajta nagy terméspotenciállal, ha azt nem képes elérni, mert érzékeny, beteges, és csak nagyon speciális optimális körülmények között képes elérni az áhított, profitot biztosító terméstöbbletet.
Fontos tényező, hogy két állomáson nemesítünk kukoricákat: Táplánszentkereszten, Szombathely mellett és Kiszomboron, Szegedtől 25 kilométerre. Ezeken a merőben eltérő éghajlati és talajtani tulajdonságokkal rendelkező helyszíneken ki tudjuk választani a megfelelő alkalmazkodóképességgel rendelkező hibrideket.
A szemes hibridek közül először a szuperkorai éréscsoportba tartozó fajtákat szeretném bemutatni, amik elsősorban erősen megkésett, illetve másodvetésre alkalmasak. A GKT1216 a legkorábban érő szemes hibrid a portfoliónkban. Terméspotenciálja üzemi szinten 8–9 t/ha környékén van, kisparcellás kísérletekben azonban 11,33 t/ha-t is elért. A Nébih vizsgálatai alapján a standardot meghaladó termésszinttel rendelkezik. Ezt a hibridet megkésett vetéshez vagy másodvetésre ajánljuk.
Üzemi szinten 9–10 t/ha-ra képes, teljesítménykísérleteinkben pedig 12 t/ha-os parcellákat is mértünk. Ez a hibrid a terméspotenciálja alapján már fővetésre is alkalmas, de erre a célra csak akkor ajánljuk, ha tényleg fontos az augusztus végi, szeptember eleji betakarítás. A GKT3213 megkésett vetésben is megállja a helyét, de júniusban vetve már csak silónak ajánljuk. Mindkét szuperkorai hibrid úgynevezett semident, azaz féllófogú hibrid.
Kiváló a szárazságtűrése, emellett erős szárral és jó kórtani paraméterekkel rendelkezik. Ezeket a jó tulajdonságait már a gazdák érdeklődése is megerősíti. A Saroltából biominősítésű vetőmag is elérhető, ami már szintén kedvelt az ökogazdálkodással foglalkozók körében.
Egy másik igen korai hibridünk, a GKT 288 nitrogénreakciója jobb, és a terméspotenciálja is nagyobb, mint a Saroltáé – viszont jobban igényli a gondoskodást.
A korai, FAO 300-as éréscsoportban több hibridet kínálunk. Legújabb hibridünk a 2020-ban állami elismerést kapott GK Bajnok. Ez egy kifejezetten intenzív gazdálkodásra nemesített, kétvonalas hibrid nagy terméspotenciállal.
Ebben az éréscsoportban kínáljuk még a GKT 376-ot, mely jó szárazságtűréssel, erős szárral és nagy ezerszemtömeggel rendelkezik. Elsősorban az Alföldön nyújt jó eredményeket. A Dunántúlra inkább a GKT 372-es hibridet ajánljuk.
A Szegedi 386 és a GKT 384-es hibridek kiváló alkalmazkodóképességgel rendelkeznek, és stressztűrő képességük miatt még gyengébb minőségű táblákon is jól szerepelnek. Erős gyökérzetet és szárat növesztenek, és ár-érték arányuk is kiváló.
Nemcsak a rossz agrotechnika vagy az időjárás (aszály, hőstressz, vagy éppen belvíz) okozhatnak komoly veszteséget, hanem különböző kártevők is. A kukorica esetében a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke rágása nyomán kialakuló gombás fertőzéssel megjelenő toxinok okozhatják a legnagyobb problémát. Ugyanis ha a megtermelt kukoricának túl nagy a toxintartalma, akkor a felvásárlók egyáltalán nem vásárolják meg, vagy legfeljebb igen nyomott áron veszik át az ilyen tételeket.
Világszinten kiemelkedő kutatásaink során több gombafajjal és a fajokon belül is több törzzsel megfertőzzük a hibridjeinket. Ezekkel a vizsgálatokkal meg tudjuk állapítani, hogy az egyes hibridek termelése mekkora kockázattal jár. A vizsgálatok során mérni tudjuk a Fusarium gramineariummal, Fusarium verticilioidesszel és az Aspergillus gombákkal szembeni rezisztenciát, vagy éppen a rájuk való érzékenységet. Fontos, hogy nemcsak a fertőződés mértékét vizsgáljuk, hanem a termelt toxinok mennyiségét is, ugyanis a fertőzés mértéke nem mindig arányos a toxintartalommal. A legnagyobb problémát azok a fajták jelentik, amelyek alacsony vagy közepes fertőzése esetén is nagy toxintartalmat találunk, hiszen látszólag egészséges növényekről van szó – a takarmány-alapanyag mégis rossz lesz.
Mivel már a fajtajelölt hibridek termelési kockázatát is mérjük, így a GK Bajnokról már az állami elismerése előtt voltak adataink a kórtani tulajdonságairól. A régebb óta forgalmazott hibridjeinket szintén vizsgáljuk, és a Sarolta kitűnő eredményeket ért el. Tehát kórtani szempontból mindkét hibrid alacsony kockázattal termelhető (1. táblázat).
Portfoliónk fontos részét képezik a cikloxidimrezisztens DUO System hibridek, amelyeket a Focus Ultra gyomirtó szerrel együtt lehet alkalmazni. Jelenleg a Kenéz DUO és a GKT3213 DUO hibridünket lehet alkalmazni a DUO System technológiai rendszerben, de dolgozunk rajta, hogy újabb DUO hibridek kerüljenek be a fajtakínálatunkba. A technológia az egyszikű évelő gyomokkal fertőzött táblák megtisztítására alkalmas.
Az egyik, hogy a hagyományos, szemes takarmány termelésére alkalmas hibridekhez képest jóval nagyobb biomasszát kell előállítaniuk: nemcsak nagy csöveket kell kinevelniük, hanem arányosan nagyobb levélzetet is. Mindig zöld száron kell érniük, és kiválóan emészthetőnek kell lenniük. A szilázs emészthetőségét elsősorban a cső és a levélzet aránya, a magok roppanthatósága és a növényszár lignintartalma határozza meg. Adott szilázsminta emészthetősége egyenesen arányos annak energiatartalmával: minél jobban emészthető egy fajta szilázsa, annál nagyobb a belőle kinyerhető energiatartalom. Az utóbbi meghatározására többféle módszer létezik: gyors módszer az infravöröshöz közeli fényt használó spektrofotométerrel (NIR) való mérés, azonkívül kémiai analízissel („nedves kémiai” módszer) is meghatározható egy minta összetétele, hogy abból következtessünk az emészthetőségére és az energiatartalmára.
A Gabonakutató laborjában NIR-készülékkel tudjuk mérni hibridjeink tulajdonságait, de szakmai kapcsolatainknak köszönhetően a többi módszerrel is vizsgálni tudjuk a szilázs minőségét.
A fajták közül először is a másodvetésű silóhibrideket kell megemlíteni. A Gabonakutató kínálatából kifejezetten az árpa aratása utáni másodvetésre ajánljuk a GKT 211-es hibridet. Ez a 220-as FAO-számú háromvonalas hibrid igen gyorsan fejlődik. Nagyüzemi tapasztalattal is rendelkezünk a termesztésével kapcsolatban, árpatarlóba vetve kiváló silótakarmányt állítottak elő belőle. A nyári csapadék bizonytalansága miatt a másodvetés csak akkor lehet sikeres, ha tudjuk öntözni a táblát, ugyanis a keléshez és a kezdeti fejlődés beindulásához megfelelő talajnedvességre van szükség. A GKT 211 kifejezetten vegetatív felépítésű hibrid, kiváló levél-cső aránnyal: 25–30 t/ha zöldtömeg érhető el vele.
Viszont az igazán nagy biomassza-termelésre képes hibridek a FAO 400-as kategóriában találhatók. Intenzív gazdálkodáshoz, jó vízellátottságú talajokra GK Silostar hibridünket ajánljuk. Akár 58–
65 t/ha zöldtömeg is elérhető vele, olyan vastag világossárga csöveket nevel. Emészthetősége kiváló, szemei roppanthatósága megfelelő. A silóhibridek esetében a zöld- és a szárazanyag-produkció mellett fontos paraméter az energiaszolgáltató képességük, ugyanis a szarvasmarhák számára kinyerhető energiatartalom a legfontosabb paraméterük. Az állami fajtakísérletben is az az elismerés kritériuma, hogy az újonnan elismert hibridek a standard hibridekénél nagyobb hektáronkénti betakarítható energiatartalommal rendelkezzenek.
Szárazságtűrése közepes, de alkalmazkodóképessége kiváló. Csövei hosszúak, hengeresek. A csatolt táblázatokban e két középérésű hibridünk terméseredményei láthatók a kisparcellás kísérletek alapján.
Ebben az évben is szeptember elejére tervezzük szántóföldi bemutatónkat. Szeretettel várjuk a termelőket, gazdálkodókat és más partnereinket szakmai rendezvényünkön, hogy élőben is láthassák a Gabonakutató tavaszi növényeit, vagyis a kukoricahibridek mellett a cirok-, szudánifű-, szója- és napraforgófajtákat is!
