Back to top

Erdőtelepítés a klímavédelem jegyében

Erdőtelepítési támogatások aktuális eredményeiről számolt be április 30-án Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár és Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár a Lajosmizséről Kerekegyházára vezető közút 8-as kilométerénél fekvő dűlőút melletti friss erdőtelepítésnél. A sajtótájékoztatón a klímavédelem és a biodiverzitás fontosságára is felhívták a figyelmet.

Feldman Zsolt a gazda- és klímabarát hazai agrárpolitikát emlegette, mivel az erdőtelepítések révén a fenntartható környezetet és gazdálkodást támogatja az agrártárca, emellett a vidékfejlesztési támogatásoknak alappillére az erdőtelepítésre szánt forrás.

Kiemelte, a Közös Agrárpolitika (KAP) keretin belül rendelkezésre álló források mintegy 40 százalékát a kormány klímavédelemmel összefüggő intézkedésekre fordítja.

Ez annak is köszönhető, hogy a klímaváltozás főként a mezőgazdaságot és az erdőgazdálkodást sújtja, ezért a tárca elemi érdeke a gazdálkodók szükséges támogatásainak a biztosítása.

Magyarországon az erdőtelepítésre fordított támogatások nagysága megközelítette a 120 milliárd forintot, melyből több mint 2600 gazdálkodó mintegy 25 000 hektár erdőt telepít.

A nemrégiben megjelent kormányhatározat alapján a kormány a vidékfejlesztési program finanszírozási keretét megemelte, így a nemzeti költségvetésből 500 milliárd forint jut erdőtelepítési támogatásokra.

Fotó: AM/Fekete István

Zambó Péter egészen 2019-ig ment vissza az időben, ahol új trendként aposztrofálta a magyarországi erdőtelepítési folyamatokat. Mint mondja, a tárca felülvizsgálta az erdőtelepítési egységárakat, ugyanis az eddigi tapasztalatok alapján a gazdáknak mérlegre kellett tenniük az erdőtelepítésből származó várható jövedelmüket a mezőgazdasági termelésből befolyt összegekkel. „Hiszen a gazdálkodó csak abban az esetben kezd erdőtelepítésbe, ha hosszú távon kifizetődő számára.”

Ezért a tárca 80-130 százalékos egységáremelést hajtott végre, fokozva ezzel az erdőtelepítési kedvet.

Ez a számokban is visszaköszön, mint az államtitkár részletezte, az új erdőtelepítési támogatás kiépítése előtt a gazdálkodók mindössze 2000 hektárra nyújtották be erdőtelepítési szándékukat, ez a szám mostanra 25 000 hektárra emelkedett.

Zambó Péter végezetül kiemelte, az önkormányzatok számára is megnyílt az erdőtelepítés lehetősége. Ennek egyik egyre népszerűbb kezdeményezése a Településfásítási Program, mely tavaly tavasszal kezdődött. Ősszel és idén tavasszal mintegy 12 000 fát ültetettek 500 önkormányzat jóvoltából az ültetési szezonban.

A nagy sikerre való tekintettel, az Agrárminisztérium idén őszre 1 milliárdos kerettel indítja ismét útjára ezt a programját, és a remények szerint 24 000 fa kerül földbe városzöldítés és a klímavédelem jegyében.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Veszélyes gyöngyszemek

A víz az élet alapfeltétele, talán ez az oka, hogy ösztönösen vonz bennünket. Legyen akár tó vagy folyó, mind nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen számtalan kikapcsolódási forma kötődik hozzájuk. A biztonságos szórakozáshoz a szabályok betartása elengedhetetlen, ami egyéni és közös érdekünk is.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kalandos életút

Számos megpróbáltatás és mélypont nehezítette Jakkel Mihály életét, a 90. életévét betöltve azonban már mosolyogva eleveníti fel ezeket az emlékeit is. Ehhez kellett a sors fintora és az élet kifürkészhetetlensége, miáltal megadatott neki az a hivatás és hobbi, ami a múltat végérvényesen megszépíti.

Verejtékes munka gyümölcse

Az igen régi időkben az Alföldet, így Szeged környékét is alapvetően a füves puszták, mocsarak jellemezték, melyeket kisebb-nagyobb erdőfoltok tagoltak. A művelhető területek iránt fokozódó igény a 17. és 18. századra azt eredményezte, hogy az erdőterületek, facsoportok aránya, kiterjedése számottevően lecsökkent, emiatt különösen a Dél-Alföld kopárrá és fátlanná változott.

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Időkapszula

Rohamléptekben közeledünk szeptemberhez, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás 25-ei nyitásához. A világjárvány sem töri meg a szervezőiroda lendületét, sőt már tisztán látszik, milyen programok várhatók a világkiállítás keretében.

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.