Back to top

A vadregényes Ipoly

A Kistermelők Lapja új cikksorozatot indít, melyben bemutatjuk kiemelkedő értékekkel bíró hazai horgászvizeinket, megszólaltatva az adott folyó vagy tó egy-egy szakavatottját: legyen szó helyi horgászegyesületi vezetőkről vagy éppen az adott vizet jól ismerő versenyzőkről.

Elsőként a vadregényes, gazdag halállománnyal rendelkező, ugyanakkor könnyű pályának távolról sem nevezhető Ipoly kapta a főszerepet. Mihelyst feltűnt a távolban a Visegrádi-hegység csúcsán magasló Fellegvár, mindjobban úrrá lett rajtam az izgalom, hiszen tudtam, már nem járok messze úti célomtól, melyet néhány nappal korábban, a soron következő horgászatomat tervezve tűztem ki magam elé.

Az Ipolyhoz tartottam, mely messze földön híres domolykóállományáról, amiből szerettem volna horogra csalni pár példányt, felavatva ezzel a frissen beszerzett ultralight pergető készségemet.

Tekintve, hogy ekkor jártam először e festői szépségű víz partján, igyekeztem minél hosszabb szakaszát bejárva élményeket gyűjteni. Volt, ahol a vízben gázolva, másutt a meredek partoldalról dobáltam az apró műcsalijaimat, melyekkel a nap végére három domolykót sikerült fognom. Noha egyik sem volt nagy, sikerként éltem meg ezt a néhány órásra tervezett túrát, annál is inkább, mivel korábban sosem fogtam ebből a halfajból.

Emlékek a Mikszáth Kálmán Horgász Egyesület közel 7 évtizedes történetéből

Úgy ismeri, akár a tenyerét

Mivel a tavasz, ezzel együtt pedig a ragadozó halaink többségére vonatkozó fajlagos tilalmi időszak beköszönte sok perge­tőhorgászt ösztönöz ilyenkor arra, hogy üldözőbe vegye a jelenleg még fogható domolykókat, szemernyit sem kételkedtem abban, hogy cikksorozatunkat az Ipoly bemutatásával kell kezdenem. Ehhez igyekeztem szakavatott segítséget kérni, így felkerestem Juhász Jánost, aki annak a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Horgász Egyesületnek az elnöke, mely 1952-ben elsőként alakult meg az ipolyi egyesületek közül – nem mellesleg Nógrád megye egyik legnagyobb taglétszámú civil szervezetének számít.

Mint azt lapunknak elmondta, a folyótól alig pár száz méterre van az otthona, így szinte nincs olyan nap, hogy ne sétálna ki a partra.

Tapasztalatai révén jól tudja, hogy az adott szakaszokon milyen mély a víz, s azt is, hogy ott milyen halakra számíthat a horgász.

– Az Ipoly több mint 40 halfajnak ad otthont, a domolykón kívül sok benne a védett faj – például a csíkhalak vagy éppen a sujtásos küsz –, de szép számmal él benne harcsa, süllő, csuka, keszeg, ponty, amur és márna is – magyarázta. Szerinte az Ipoly a legvadregényebb hazai folyónk, különösképpen a felső szakasza, melyet a folyamszabályozások kevéssé érintettek. Nem véletlen, hogy annak idején tömegével úsztak fel rajta tavasszal az ívásra készülő dunai halak, egészen addig, míg a folyó alsó szakaszára épült zsilipek útjukat nem állták.

Példa nélküli kezdeményezés

Éppen ezért különösen fontos az az úttörő – a szó mindkét értelmében – kezdeményezés, melyet öt éve indított el a Horgászegyesületek Nógrád Megyei Szövetsége az Ipoly Szakbizottsággal és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal közösen.

Az országban ugyanis elsőként kezdtek el folyóvízi halakat szaporítani.

– Ívás idején lehalásszuk az alsó szakaszon a márnát, a paducot és a szilvaorrú keszeget, s még a helyszínen lefejjük és termékenyítjük haltejjel az ikrát. Az ivadékokat előneveljük, majd pedig a folyó felső szakaszába helyezzük – részletezte Juhász János, kihangsúlyozva a szakemberek munkáját, akik igyekeznek mindent megtenni azért, hogy az Ipoly minél halgazdagabb, ezáltal közkedveltebb legyen a horgászok körében.

A fejes domolykó síkvizekben is előfordul, de legfőképp a hegy- és dombvidéki folyók lakója

A tapasztalatai azt mutatják, az ipolyi pecások (a folyó mentén hét horgászegyesület működik két és félezer taggal) sajátjukként tekintenek a mintegy 212 kilométer hosszú folyóra, és e szerint óvják, vigyáznak rá. A Mikszáth Kálmán Horgász Egyesület tagjainak száma napjainkban 1000 fő körül mozog, ami szép számnak tekinthető, különösen annak fényében, hogy az Ipolyon távolról sem egyszerű a horgászat.

Mint azt az elnök elmondta, a vízállás gyakori ingadozása nagyban befolyásolja a lehetőségeket, nem beszélve arról, hogy vannak olyan szakaszai a folyónak, ahol mondhatni örök csend honol, így a kelleténél hangosabb horgász egy csapásra elzavarhatja az összes halat a környékről.

Bizonyos részek elsőre megközelíthetetlennek tűnnek, ám az ágak és gallyak sűrűjétől nem megrettenő horgászok csodás horgászhelyek képében nyerhetik el jutalmukat. A horgászegyesület elnöke azonban figyelmeztet: az Ipoly államhatár, ezért a folyó mértani közepén túl a magyarnál eltérő, annál jóval szigorúbb szlovák horgászrend van érvényben – erre érdemes figyelni annak, aki a vízben gázolva hódolna szenvedélyének.

A horgászat és a természet szeretete

Juhász János azt is elmondta, hogy bár az Ipoly vize rendkívül tiszta, sajnálatos módon az utóbbi időben rengeteg olyan ember – legyen szó kirándulókról vagy túrázókról – kezdte el a folyót látogatni, akik a természetet nem tisztelve óriási mennyiségű szemetet hagynak maguk után a parton. Éppen ezért az egyesület évről évre több alkalommal szervez hulladékgyűjtési akciót, mindeközben pedig nagy hangsúlyt fektet a szemléletformálásra is.

A horgászatot, egyszersmind a vízparti növény- és állatvilágot szerető, óvó fiatalok nevelése kiemelt feladatuk, így az általuk gyermekek számára szervezett horgászversenyeik is, melyek a megye versenyhorgászainak után­pótlását biztosítják.

Az elnök büszkén számolt be arról, hogy a Mikszáth Kálmán Horgász Egyesület versenycsapat tagjai hosszú évek óta a megyei finomszerelékes válogatott magját alkotják.

Az Ipolyt hazánk egyik legszeszélyesebb folyójaként tartják számon – vízjárása ugyanis rendkívül ingadozó

Ugyanakkor nem tagadta, elmúltak már azok az idők, amikor a helyi horgászok hétről hétre összegyűltek az egyesület máig nagy becsben tartott horgásztanyáján, ahol a nagyteremben kártyáztak, miközben megosztották egymással vízparti élményeiket. Noha az idők és a szokások változnak, a horgászat iránti szenvedély cseppet sem hagyott alább az Ipoly környékén.

– Az évnek ezen szakaszában sok pergetőhorgász érkezik hozzánk, ugyanakkor fontos tudni, hogy az Ipoly március közepén rendszerint még igencsak hideg, körülbelül 3 Celsius-fokos.

A domolykó a felmelegedő, 10-12 Celsius-fokos vízben lesz majd csak aktív, akkor azonban nagyon szép fogásokra lehet számítani, legyen szó a gázolásra alkalmas sekély, vagy éppen a mélyebb vizekről

– árulta el Juhász János, hozzátéve, tapasztalatai szerint a parti horgászat kecsegtet a legjobb eredménnyel. Nem véletlen, hogy nem is olyan régen itt, az Ipolyon rendezték meg a Parti Pergető Országos Bajnokságot.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

London nyaralni hívja a briteket

A koronavírus-járvány átírja a turizmust. A kozmopolita világváros, London most a belföldi turizmusra épít. A "Let's Do London" elnevezésű kampányra 6 millió fontot költenek.

Állatvédő civil szervezetek munkáját támogatja Magyarország Kormánya

Magyarország Kormánya 141 millió forintot fordít 67 állatvédő civil szervezet munkájának támogatására, elismerve az állatok védelme és a társadalom érdekében végzett erőfeszítéseiket.

Pünkösd Gemencen: Rezét gőzös újra pöfög!

Először áll szolgálatba és várja utasait a teljes felújítása után pünkösd hosszú hétvégéjén Rezét gőzös. Emellett vezetett gyalogtúra, lovas fogatozás, kézműves játékok, kiállítás, valamint kürtöskalács, méz- és lekvárkülönlegességek várják a kirándulókat a három napos ünnepen Gemenc déli kapujában, az erdőgazdaság Ökoturisztikai Központjában, Pörbölyön.

Egyáltalán nem vicces a tehénriogatós kihívás

Vonat gázolt a napokban egy tehenet Bajorországban, a rendőrség két fiatal lányt keres, akik vélhetően a „kulikitaka-challenge” keretében riasztották meg az állatot. Állattartók már régóta figyelmeztetnek a kihívás őrült és veszélyes voltára, és a Tik Tok is számos ilyen videót törölt már, de úgy tűnik, még mindig nincs vége.

Kiskertek öntözése: már most is szükséges lehet…

Már idén is voltak meleg napok, amikor csapadékhiány volt tapasztalható a kertekben: a zöldségeskertekben elvetett magok kelesztő öntözés nélkül nem tudnak kicsírázni, és a palántázás után is szükség van vízpótlásra… Bár most esős napok vannak országszerte, ez nem marad így sokáig...

Ha sok az autó az erdőszélen

A járványhelyzet az erdők gondozása, fenntartása terén is érezteti hatását. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetes kikapcsolódást kínáló, Pilisi Parkerdő által kezelt erdők látogatottsága rekordot döntött 2020-ban. A helyzet több helyen hasonló az országban.

Nyárindító programkínálat a nemzeti parkjainkban

Romantikus csillagles, baráti kerekezés, kalandos vízitúra, orchideakeresés, madárhangverseny – változatos kínálattal várja az érdekélődőket Magyarország tíz nemzeti parkja. A nyár közeledtével biztonságos és megfizethető programok közül válogathatnak a látogatók. Az igazgatóságok ökoturisztikai létesítményei és programjai minden korosztály számára kínálnak tartalmas kikapcsolódást.

Állatbemutatókat és új gazdasági épületet adtak át a győri állatkertben

Törpevíziló- és pápaszemespingvin-bemutatót, valamint egy új gazdasági épületet adtak át a győri Xantus János Állatkertben, a Modern városok program részeként szerdán.

Túrázás közben is óvatosan!

Borsod-Abaúj-Zemplén megyét nagyjából ezer kilométer turistaút szeli keresztül, ezek jelentős része az ÉSZAKERDŐ Zrt. által kezelt állami tulajdonú erdőterületeken halad át. Többek között ilyen az Országos Kéktúra útvonala is, mely Hollóházáról indul és a teljes szakasz negyede az erdőgazdaság illetékességi területén található.