A világszerte mintegy harminc bazsarózsafajt számláló bazsarózsa nemzetség (Paeonia) a bazsarózsafélék (Peaoniaceae) családjába tartozik. A fajok többsége Európából és Ázsiából származik. Csak a Paeonia brownii és a Paeonia californica őshonos Észak-Amerika nyugati partvidékén.
Az elnevezés senkit ne tévesszen meg, a bazsarózsák nem közeli rokonai a rózsáknak (Rosa spp.), nevükben a rózsa szót az azokéhoz hasonló virágaikról kaphatták. Többségében évelő lágyszárúak, de fás szárú félcserje termetűek is lehetnek. Leveleik szórt állásúak, páratlanul szárnyasan összetettek. Virágaik általában magányosan állnak, nagyméretűek, fehér, sárga, rózsaszín, piros vagy lilás színűek. Tűszőtermése nagy, húsos, piros vagy fekete magokat rejt.
Kerti növényként a bazsarózsa gyakran ültetett, igen kedvelt növény. Kínában a fás szárú bazsarózsa és azok hibridjei 2000 éve a kertkultúra részét képezik. Európában közismert faj a piros virágú kerti bazsarózsa vagy a ‘paraszt’ bazsarózsa (Paeonia officinalis), amelynek virágzása pünkösd ünnepének idejére esik, emiatt pünkösdi rózsának is hívják, amely a német Pfingstrose tükörfordítása.
A kerti bazsarózsa gyakran termesztett fajtája a teltvirágú bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. officinalis)
A nemes, illatos, színes bazsarózsák őse a kínai bazsarózsa (Paeonia lactiflora), amely a mérsékelt és szubtrópusi éghajlati övezet hegyvidéki erdőiből és sztyeppei régióiból származik. Rendkívül változatos színű és formájú virágaik miatt nagyon népszerűek, vágott virágként is nagyon keresettek.
A peóniák fás szárú alacsony cserjeméretű képviselője a fás bazsarózsa (Paeonia suffruticosa). Az eredetileg Tibetből és Kínából származó lombhullató cserje virágai egyszerűek vagy teltek is lehetnek, amelyek azonban nem illatosak.
A Vekerden működő több hektáros Paeoniariumban, vagyis bazsarózsa bemutató kertben Kovács Péter és Povázsay Zsuzsa mintegy 1250 tőből álló, 225 település származó bazsarózsa gyűjteménye tekinthető meg. A májusban, júniusban egyszerre virágzó tarka bazsarózsa-tenger ámulatba ejtő.
A bazsarózsa állítólag Paian, az istenek görög orvosáról kapta a nevét. A legenda szerint Paian bazsarózsával gyógyította Pluton sebeit, amelyeket Héraklész a Pylos városáért vívott csatában okozott neki. Bár a kerti bazsarózsa minden része enyhén mérgező, régebben köszvény kezelésére is használták. Gyógyhatását az orvostudomány eddig nem igazolta, ezért napjainkban gyógynövényként már nem használt. A bazsarózsa virága egész világon rengeteg pozitív dolog szimbólumaként is ismert. Kínában és Japánban a gazdagság a női szépségért és a szeretet jelképei, míg a keresztény vallásban a virág az üdvösség ígéretét hordozza.
[[{„fid”:”100319″,”view_mode”:”wysiwyg”,”fields”:{„format”:”wysiwyg”,”field_file_image_title_text[und][0][value]”:false,”field_file_image_alt_text[und][0][value]”:false,”field_file_image_source[und][0][value]”:”www.pixabay.com”},”type”:”media”,”field_deltas”:{„1”:{„format”:”wysiwyg”,”field_file_image_title_text[und][0][value]”:false,”field_file_image_alt_text[und][0][value]”:false,”field_file_image_source[und][0][value]”:”www.pixabay.com”}},”attributes”:{„class”:”media-element file-wysiwyg”,”data-delta”:”1″}}]]
