Back to top

Megkerüli Hubertlakot

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

A 2013-ben létesült tanösvényt az Ugod-Huszárokelőpusztán működő Bakonyi Kisbetyár Erdészeti Erdei Iskola programjához igazodva alakították ki. Ismeretanyaga szorosan kapcsolódik az erdei iskola erdőpedagógiai foglalkozásaihoz, de a természetjárók, kirándulók számára is sok hasznos ismeretet nyújt. Előzetes bejelentkezés után akár vezetett túrákon is részt vehetnek az érdeklődők.

A Magas-Bakony erdeiben kanyargó tanösvény közel nyolc kilométer hosszú, és tizennégy állomásból áll.

Az erdei iskola négyhektáros parkjából indul, és könnyen bejárható az erdő és a tó szimbolikus ábrázolását megjelenítő jelzést követve.

A tanösvény nyomvonala egy képzeletbeli kört ír le, de van egy pontja, ahol szétágazik, így az iránymutató táblákat követve egy rövidebb körtúrát is választhatunk.

Érdemes azonban a hosszabb útvonalon tovább haladni, hiszen csak így juthatunk el a tanösvény nevét is adó Hubertlakra.

Tudta-e?

A Hamuházi-séd forrásai által táplált, mesterséges gáttal elzárt völgyben található bakonyi Gyilkos-tó az 1980-as évek közepén eredetileg vaditatónak készült. A helyén akkoriban égeres erdő állt, a tó jellegzetes, az erdélyi Gyilkos-tóra emlékeztető látványát az elárasztott fák víztükörből kiemelkedő csonkjai adják.

A tanösvény térképét bemutató, és az erdei viselkedés szabályait összefoglaló első állomástól a bükkös erdők övezte ösvényen indulunk el, melynek mentén termesztés felújításokban gyönyörködhetünk. A következő megállónál beleláthatunk az erdészek feladataiba, majd néhány száz méteres sétával elérjük a hazai nagyvadfajokat ismertető állomást, ahol egy magaslesre is felkapaszkodhatunk. Később mintha egy kapun haladnánk át, belépünk a zárt bükkösök világába.

Több megállót érintve elénk tárul a növényvilág, a Bakonyban jellemző elegyfafajok változatos megjelenése.

Ízelítőt kaphatunk az izgő-mozgó rovarvilágból, majd az útról elkanyarodva egy kisebb lejtőn elérjük a tanösvény hetedik állomását, a Hubertlaki tavat. A bakonyi Gyilkos-tó látványa önmagában is páratlan; tavasszal körülötte hórétegre emlékeztetően tőzike borítja az erdő alját, később pedig békanász hangja töri meg az erdő csendjét.

Télen is nagy élmény végigjárni a tanösvényt

A tavat hátrahagyva a Hubertlaki kulcsosházhoz érkezünk, melynek udvarán tűzrakó helyek, padok, asztalok várják a megpihenni vágyókat. A hely története a régi időkre nyúlik vissza, melyet az itt lévő tanösvénytábláról is megismerhetünk. Hubertlak a Hamuházi-séd és a Szalai-séd összefolyásánál található, a Somberek-séd völgyében.

Egykor az Esterházyak eredetileg háromszintes vadászkastélya állt itt, de 1967-ben egy tűzvész során a felső szint leégett, és az egész épületet lebontották.

Helyette a hajdani grófi lakosztályból alakították ki a jelenleg vendégházként üzemelő kétszintes épületet.

A Hubertlaki kulcsosház a hajdani Esterházy vadászkastély helyén épült
A feltöltődés után, körülbelül a táv felénél folytatjuk túránkat: a meredek oldallal szegélyezett úton magas, gyökerekkel és apró lyukakkal átszőtt partoldal enged betekintést a „Talpunk alatt” megjelenő világba. Utána már lankásabb részeken haladva érjük el a következő állomást. Csodaszép panoráma tárul elénk, rálátunk Bakonykoppány településre, szép, páramentes időben pedig a Pannonhalmi Apátság is látható. Erdeink nemcsak faanyagot, hanem számtalan más értéket is nyújtanak számunkra. Az „Erdei kincsestár” elnevezésű állomás erre hívja fel a figyelmet, egyúttal bemutat néhány emberi fogyasztásra alkalmas erdei növényt.

Az állomást elhagyva az egykori kőfejtő oldalában kialakított lépcsősoron jutunk le az erdészeti útra, ahol már sem emelkedőkre, sem lejtőkre nem kell számítanunk.

Az út menti tisztásokon lévő rakodóknál a fáról mint megújuló természeti erőforrásról szerezhetünk ismereteket. A közelben kanyargó patak mentén égerligetek jelzik, hogy a termőhelyi tényezők milyen fontos szerepet játszanak az erdők megjelenésében.

Az utolsó két állomást az erdei iskola parkjába visszaérkezve leljük. Megismerkedhetünk a vidékre jellemző madarak fészkelési, táplálékszerzési szokásaival, és megtudhatjuk, mennyire különböző mintázatúak a tojásaik. Az énekesmadaraink fészkelését a parkban kihelyezett madárodúk is segítik, láthatunk is belőlük néhányat.

Végül az egykor a környéken működő, keskeny nyomtávú vasút történetéről olvashatunk.

A Franciavágást Városlőddel összekötő, 1976-ig működő erdei vasút nyomvonala a Bakonybélbe vezető országúttal párhuzamosan, a Gerence-patak mellett kanyarogva ma is jól látható.

Rosta Katalin

Bakonyerdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Veszélyes gyöngyszemek

A víz az élet alapfeltétele, talán ez az oka, hogy ösztönösen vonz bennünket. Legyen akár tó vagy folyó, mind nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen számtalan kikapcsolódási forma kötődik hozzájuk. A biztonságos szórakozáshoz a szabályok betartása elengedhetetlen, ami egyéni és közös érdekünk is.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kalandos életút

Számos megpróbáltatás és mélypont nehezítette Jakkel Mihály életét, a 90. életévét betöltve azonban már mosolyogva eleveníti fel ezeket az emlékeit is. Ehhez kellett a sors fintora és az élet kifürkészhetetlensége, miáltal megadatott neki az a hivatás és hobbi, ami a múltat végérvényesen megszépíti.

Verejtékes munka gyümölcse

Az igen régi időkben az Alföldet, így Szeged környékét is alapvetően a füves puszták, mocsarak jellemezték, melyeket kisebb-nagyobb erdőfoltok tagoltak. A művelhető területek iránt fokozódó igény a 17. és 18. századra azt eredményezte, hogy az erdőterületek, facsoportok aránya, kiterjedése számottevően lecsökkent, emiatt különösen a Dél-Alföld kopárrá és fátlanná változott.

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Időkapszula

Rohamléptekben közeledünk szeptemberhez, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás 25-ei nyitásához. A világjárvány sem töri meg a szervezőiroda lendületét, sőt már tisztán látszik, milyen programok várhatók a világkiállítás keretében.

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.