Back to top

A növény válasza a kártevőkre

A növényevő rovarok rendszerint a szájszervükön keresztül juttatják különféle emésztőenzimjeiket az elfogyasztani kívánt növényi részekre. Amikor a növények érzékelik a szájváladékban található vegyületeket, elkezdenek védőmolekulákat, fehérjéket és speciális metabolitokat termelni, hogy inaktiválják a rovar emésztőfehérjéit, megakadályozva, hogy az állat tápanyaghoz jusson belőlük.

Régóta tudjuk, hogy az állatokban élő szimbióta mikroorganizmusok – például a szarvasmarhák belében található baktériumok – befolyásolják az állatokban zajló élettani folyamatokat, de a növényekkel kapcsolatban kevesebbet tudtunk erről.

Japán kutatók azt vizsgálták, hogy kimutatható-e hasonló növény-baktérium kapcsolat az Ázsiában komoly kártevőnek számító dohányvágóféreg – más néven pamutlevélféreg, Spodoptera litura – hernyói esetében. A kutatócsoport mechanikailag sérült lúdfűleveleket (Arabidopsis thaliana) kezelt a lárvák szájváladékával.

Ha sterilizálták a szájváladékot, a vele végzett kezelés serkentette a védekezéssel kapcsolatos gének expresszióját,

illetve az A. thaliana védekezésében fontos szerepet játszó oxilipin termelődését a növény leveleiben. Ezzel szemben az előzőleg nem sterilizált, tehát baktériumokat tartalmazó szájváladék megakadályozta a védekezéssel kapcsolatos növényi gének expresszióját, illetve az oxilipin termelődését, mi több, a baktériumok serkentették az oxilipintermelést gátló szalicilsav és abszizinsav termelődését.

MMG Direkt

Okos üvegházaik rengeteg innovációt tartalmaznak. Rendszereikben minden hagyományosan hajtatott zöldségféle nevelhető, illetve szamóca és fűszernövények is. A zárt rendszerből adódóan kevés a növényvédelmi gond, károsítók nem juthatnak be. A beporzást poszméhek végzik. És számos technológiai fejlesztés teszi lehetővé a költséghatékony, környezetbarát, fenntartható termelést. Mészáros Dávid cége által tervezett Smartkas üvegházak átlagos megtérülési ideje 3,5 év. Ezen összetett rendszerek működéséről és a cég jövőjéről kérdezte a nemzetközi sikereket elérő cégvezetőt Bárdos B. Edit, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztője.

MMG – Direkt | Okos üvegházak világszerte – magyar innováció | Mészáros Dávid, Smartkas

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/23 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szakmáról közérthetően: Adorján János-díj 2021

A Magyar Mezőgazdaság hetilap, visszanyúlva a gyökereihez, 2018-ban első főszerkesztőnkről, Adorján Jánosról elnevezett díjat alapított, amit külső szerzőink közül az kaphat meg, akinek írását, szakmai tanácsait olvasóink hasznosnak, gazdálkodásukban hasznosíthatónak, informatívnak és közérthetően megfogalmazottnak ítélnek.

Gasztroturizmus: nyolc város különleges ételei

A gasztronómiai élmények miatt utazni egyre népszerűbb szegmense a turizmusnak. A pihenni vágyók gyakran nem a nevezetességek, hanem a finomságok keresik fel a világ nagyobb városait, hogy az azokra jellemző ételeket végig kóstolják. Fedezzünk fel nyolc várost, melyek híresek étel különlegességeikről, valamint lenyűgöző étkezési kultúrájukról.

Elmúlt 30 évünk...

Kiadónk, a Magyar Mezőgazdaság Kft. a napokban ünnepelte megalakulásának 30. évfordulóját. A Gödöllői Királyi Kastélyban rendezett gálavacsorán köszönthettük a szaktárca és a szakmai szervezetek képviselőit, legfontosabb partnereinket, régi és új kollégáinkat.

Gazdálkodás a jövő városaiban

Szingapúr elképesztő iramban, tudatosággal és előrelátással fejlődik. Vezetői szembe mennek a manapság általánosan elfogadott tendenciával, annak érdekében, hogy élhetőbb környezetet és éltetőbb feltételeket teremtsenek a lakosság számára. Ragadós lesz a példájuk?

Génszerkesztéssel javítanának az állatjóléten

Talán első hallásra paradoxonnak tűnik, azonban génszerkesztéssel el lehetne érni, hogy csak bizonyos nemű utódok szülessenek a haszonállatoknál. Ily módon ki lehetne küszöbölni például a tejelő teheneknél született bikaborjak, illetve tojótyúk állományban kelt kakasok elpusztítását, hiszen meg sem születétnek.

A piac egy külön világ

A kertészkedést soha nem lehet, és nem is szabad abbahagyni – mondja Molnár Zoltán, aki Keszthelyen, a Balaton-part közelében termel csodálatos salátákat, paprikákat és paradicsomokat, és nemcsak családja számára, hanem vásárlóknak is. Utóbbiak többsége a tapolcai piacon veszi tőle a házi zöldségeket.

Fizetnének a takarónövények után a gazdáknak

Az Egyesült Királyság jövő évtől fizetne azoknak a gazdáknak, akik a talajvédelem jegyében télre ahelyett, hogy "csupaszon" hagynák a földjeiket, talajtakaró növényeket ültetnek.

A "gesztenyés" termékek is drágulnak

A szokásosnál jóval kevesebb gesztenye termett idén hazánkban, a szelídgesztenyéből készült termékek ugyanakkor egyre kelendőbbek a magyar vásárlók körében, ezért a feldolgozóknak az eddigieknél is többet kell importálniuk.

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.

Ránctalanító arcpakolás dióval és mákkal: a hideg ellen is védi a bőrt

A diót és a mákot elsősorban élelmiszerként használjuk, ezen élelmiszerek azonban legalább annyira hasznosak a szépségápolásban, mint a konyhában.