Back to top

2020 életműdíjasa lett Szent-Miklóssy Ferenc

Nyugdíjas kollégánk, volt szerkesztőnk és főszerkesztőnk, Szent-Miklóssy Ferenc szakmai tevékenységét díjazták a közelmúltban. Életműve valóban magáért beszél, hiszen egész életében az ismeretátadás, a kertészek munkájának segítése vezérelte. Évtizedeken át volt a Kertészet és Szőlészet rovatvezetője, elindította a Kerti Kalendárium havilapot és máig a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének elnöke.

Fotó: MMg archív
A debreceni születésű fiú anyai nagyapjától tanulta a kertészet fogásait, aki Szatmárban vezette a családi gazdaságot. Madarassy Árpád még a debreceni mezőgazdasági akadémián tanult, ahol széleskörű gyakorlati képzés folyt. Szent-Miklóssy Ferenc még emlékszik rá, hogy édesanyja is részt vett annak idején egy tízholdas almaültetvény telepítésében. Mindezek hatására érettségi után Budapesten, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán tanult tovább. Diplomáját átvéve a főiskola tangazdaságában helyezkedett el, ahol közreműködött a termőkaros orsó koronaforma kialakításával, használhatóságával kapcsolatos kísérletekben. Az új koronaforma egyedül a cseresznyénél nem vált be, almában viszont széles körben bevezették az országban.

Következő munkahelye a Hungarofruct külkereskedelmi vállalat lett, ahol exportfelelősként az áruk átvételével foglalkozott. Már ott elkezdte járni az országot, munkájából adódóan egy nap akár 5-6 helyre is el kellett jutnia, hogy a gazdaságokban ellenőrizze a terményeket.

Családi javaslatra, fiatal házasként jelentkezett a Kertészet és Szőlészethez újságírónak, és 1969-ben vették föl a szerkesztőségbe, rábízták a szőlészeti és borászati rovat vezetését.

Bálint Györggyel együtt sokat utaztak szerte az országban, hogy bemutassák a nagyüzemi és a kisüzemi termesztést. Egyikük sem volt rest előkapni a metszőollót, és megmutatni az embereknek, hogyan kell szakszerűen megmetszeni a gyümölcsfákat vagy a szőlőt, és a mindig magukkal hordott szaklapokat is szívesen osztogatták.

Szent-Miklóssy Ferenc 23 évig dolgozott a Kertészet és Szőlészetnél, a rendszerváltás után az agrártárca sajtófőnökének kérték föl.

A kistermelők munkájának megkönnyítése volt a cél a Kerti Kalendárium alapításával, amit Székely Józseffel vezetett. Olyan lapot kell csinálni, amit megértenek az emberek és rögtön alkalmazni tudják a leírtakat, mondták az alapítók. 1989 nyarán indult az új havilap. nagy sikerrel. Témát is könnyű volt találni, hiszen az országjárások során sokfelé bukkantak hasznos ötletekre. Arra figyeltek, hogy ne legyen belső verseny a két kertészeti szaklap között.

A kertbarát körökkel azok indulásától kapcsolatban állt, éppen az emlegetett országjárások során találkozott sok hobbikertésszel is. Rendszeresen tartott előadásokat a kertbarátoknál, évente akár 40-50-et is a legkülönbözőbb kertészeti témákban.

Három könyvét is azok alapján írta meg, amiket kérdeztek tőle előadásai során. A Kertészkedjünk okosan című után következett a hét kiadásban is megjelent Szép szőlőből finom bort!, majd a Növénybetegségek és megelőzésük.
1990-től a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének az alelnöke lett, 1995-től pedig az elnöke, a mai napig is, immár 26 éve.

Fotó: AzEvAgrarembere
Célja ma is ez: a családellátó és kisárutermelői kertek iránti érdeklődés fenntartása a fiatalabb generáció érdeklődésének pedig a felkeltése. Hatszoros nagyapaként fontosnak tartja a tapasztalatok átadását a gyerekeknek is, akik örömmel figyelik az elvetett magok csírázását, a növények fejlődését, végül nagy lelkesedéssel vesznek részt a szedésben. A kertészkedés minőségi együtt töltött időt jelent, aktív kikapcsolódást, testmozgást, és még értéket is teremt. Bízik benne, hogy a családok egyre inkább újra rájönnek, hogy a családi és baráti programoknak teret adó kertet nemcsak füvesítve, néhány dísznövénnyel lehet beültetni, hanem a konyhakert is lehet látványos, és amellett hasznos is.

Szent-Miklóssy Ferenc életműdíjat kapott a Nagy István agrárminiszter fővédnökségével rendezett Az Év Agrárembere díjazáson. Szívből gratulálunk!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Karanténkutatás 2.0” - Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában

Csaknem kétezren vettek részt a Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai.

Augusztus 17-20. között Farmer-Expo Debrecenben

Több kiállító, szakmai és élményprogram várható az idei Farmer-Expón, mint amennyi 2019-ben volt. Tavaly a covid-járvány keresztbe tett a kiállításnak, mégsem maradt el, de idén minden korábbinál nagyobb területen és nagyobb látnivalókkal várja a látogatókat a debreceni kiállítás.

Dollártízmilliós veszteséget okozott a hőhullám a washingtoni bogyóstermesztőknek

Az USA Washington államában brutális hőhullám okozott több millió dolláros veszteséget a bogyósgyümölcs-termesztőknek, de más gyümölcsök esetében is hatalmas a kiesés. Az egész államban száraz és forró volt a nyár. Törvényhozók a melegtől kárt szenvedett gazdálkodók támogatásáért lobbiznak az USA agrárminisztériumánál.

Hogyan védjük meg és műveljük a szőlőt?

Átfogó képet kaphattak a szőlő növényvédelméről, tápanyag-utánpótlásáról és a gépesítés lehetőségeiről azok, akik ellátogattak Rádpusztára, a Vititech 2021 rendezvényre. Működés közben lehetett tanulmányozni, összehasonlítani a bemutatott gépeket.

A legkeresettebb gyümölcs lesz

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Mezőgazdasági kilátások 2021–2030 jelentése szerint az avokádó 2030-ig a világon a legkeresettebb egzotikus gyümölcs lesz. Akkor várhatóan 12 millió tonna lesz az összes termés, ebből 3,9 millió tonnát exportálnak majd, ami több, mint amennyit ananászból vagy mangóból forgalmaznak.

Nemzetiségek találkoztak a szarvasi aratónapon

Szarvas-Ezüstszőlőben megrendezték a XXIV. Kárpát-medencei Nemzetiségi Napok és Aratónapot. A Magyarok Kenyere 15 millió búzaszem gyűjtésének, a Kárpát-medencei nemzetiségek találkozójának és a Békés Megyei Gazdakörök Szövetsége éves közgyűlésének is otthont adott a rendezvény.

Kétféle kereskedelmi csoportba sorolják a nektarinokat Olaszországban

Olaszországban zavarba ejtően sok, rendkívül hasonló megjelenésű nektarinfajta van a piacon, ami nem is csoda, hiszen olasz nemesítők is számos új fajtát hoztak létre. Eddig a hússzínük alapján különböztették meg őket, most azonban az Európai Unió, az olasz vidékfejlesztési program és Emilia-Romagna támogatásával hatéves kutatási projekt eredményeként az ízükről is tájékoztatják a vásárlókat.

Hatalmas növekedés a MATE-ra felvett hallgatók létszámában

A nyilvánosságra hozott felsőoktatási ponthatárok alapján idén ősszel 24 százalékkal több új hallgató kezdheti meg tanulmányait a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. Míg a tavalyi évben 2616 fő nyert felvételt a jogelőd intézmények valamelyikébe, addig idén 3244 fő érte el a ponthatárokat.

Középkésői kajszik fagytűrése

Az idei fagyok után jó néhány olyan kajszifajtát mutattak be Tordason, amelyek a hideg ellenére elég termést adtak. A kajszinapon a termésbiztonságot szolgáló technológiákról és intenzív termesztési módszerekről, valamint körpiros fajtákról esett szó. A szokásos NAK-Nébih kajszirendezvényen Tordason a középkései-kései érésidő fagytűrő tagjait láthatták a résztvevők a kétéves, új fajtakísérleti ültetvényben.

Ötven éves a kertbarátok szövetsége

A koronavírus-járvány miatt az idén tudta megünnepelni 50. születésnapját a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Ennél is régebbre, több mint 100 évre nyúlik vissza az első hazai kertbarát kör megalakulása. 1916-ban jött létre a Közhasznú Kiskert Egyesület Diósgyőr-Vasgyár, azt tekintik kezdődátumnak a kertbarátok.