Back to top

Kilőtték az utolsó vaddisznót Dániában

Az afrikai sertéspestis elleni megelőző intézkedésként kilőtték az utolsó vaddisznót is Dániában. A 157-es számú állatot Dél-Jütlandon lőtték le.

Dánia átmenetileg mentes a vaddisznóktól - közölte a Dán Természetvédelmi Ügynökség. Összesen 157 példányt lőttek ki, és a megfigyelés nem igazolta új egyedek megjelenését.

A 157-es számú, utolsó vaddisznót már régóta figyelték, eredetileg a befogását tervezték. Amikor a kísérletek sikertelenek voltak, úgy döntöttek, hogy kilövik, de aztán a vaddisznó egy időre eltűnt. A végzetét azonban nem kerülhette el.

Az afrikai sertéspestis (ASP) veszélye miatt rendelték el a kilövéseket, mivel a vírus károsítaná az állam és a dán gazdák létfontosságú érdekeit.

A dániai vaddisznóállomány azonban soha nem volt nagy.

Az ASP európai kitöréseit követően felhívták a figyelmet a vaddisznókra, amelyek a rettegett sertésbetegséget hordozzák, terjesztik, és véget vethetnek a dán milliárd dolláros sertéshús-exportnak, ha fertőzött vaddisznókat találnak az ország területen.

Az előzmények 2003-ig nyúlnak vissza, ekkor történt az első vaddisznók megfigyelése Dániában. A Dán Természetvédelmi Ügynökség számos parancsot adott ki a földtulajdonosoknak, hogy lőjék le a vaddisznókat, különben az ügynökség maga intézi el ezt a feladatot.

Egyre több vaddisznó érkezett Dániába 2010 zord télén, feltehetően zömében Németországból. Nagyobb számú megjelenésüket bizonyítja, hogy hat-hét vaddisznót ütöttek el ekkor az utakon.

2011-ben nem okoztak problémát mivel a németek valószínűleg sok vaddisznót lőttek ki, így Dániában sem szaporodott a számuk.

A következő pár évben viszont a vaddisznók gyakori vendégek lettek, 2016-ban egy nagyobb állományra figyeltek fel.

2018-tól a Dán Természetvédelmi Ügynökség fokozta a vaddisznók vadászatát pl. etetőhelyek és vadkamerák kialakítása révén Dél-Jütland számos helyén.

A dán-német határ mentén 2019-ben vaddisznókerítést állítottak fel. Idén pedig kilőtték az összes példányt, amelyek Dánia területén éltek.

Dániában nem éltek vaddisznó, kisebb populációk először az 1970-es években jelentek meg, de nem szaporodtak el.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/landbrugsavisen.dk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Állattenyésztési termékenységelemzés okostelefonnal

Az Egyesült Államokban alapított Verility Inc. 3,5 millió dollár értékben szerzett kockázati tőkefinanszírozást az általa létrehozott Fertile-EyezTM nevű globális termékenységelemző platform további fejlesztéséhez.

Két világ határán

A Budapesttől keletre hullámzó Gödöllői-dombság hazánk egyik különös és különleges kistája. Magyarország egyik legerdősültebb területe összekötő kapocsként szolgál az Alföld és az Északi-középhegység között, összetett erdei ökoszisztémája pedig komoly kihívások elé állítja állami erdeinek kezelőjét, a Pilisi Parkerdőt. Ismerjük meg a hazai erdészek 152. vándorgyűlésének helyszínét, a két földrajzi tájegység határán fekvő, páratlanul változatos Gödöllői-dombságot.

Galambok, tyúkok, sertések, foci

Elek Tamás azért hívott meg bennünket Bánrévére, hogy rendet tegyünk lapunk galambos archívumában, és beszélgessünk a magyar óriás, illetve óriás begyes galambokról, de aztán egészen más kerekedett ki a látogatásunkból. Fotóztunk, beszélgettünk és eközben egy olyan embert ismertünk meg, akinek a gondolkodása és életformája – annak ellenére, hogy nincsenek milliói – irigylésre méltó. Számomra ő a vidéki celeb.

Horvátországban idén a tavalyinál már kétszer több tűzeset volt

Január elsejétől ezidáig 4919 szabad területi tüzet jelentettek az országban, míg 2021 azonos időszakában összesen 2472 ilyen jellegű tűzeset regisztráltak - írta a helyi sajtó szerdán a horvát belügyminisztérium adataira hivatkozva. A 4919 tűzesetből 336 bizonyítottan bűncselekmény vagy vétség következménye.

Több vanília, több vadvilág?

Hogyan lehet megőrizni a biológiai sokféleséget úgy, hogy közben a madagaszkári vaníliatermesztő családi gazdaságok megélhetése is biztosított legyen? Egy új tanulmány szerint van rá mód. A kutatócsoport kimutatta, hogy a felhagyott területekre telepített vaníliaültetvények terméshozama nem különbözik az erdeiektől. A parlagon hagyott földeken való termesztés pedig a biodiverzitásra is jó hatással van.

Rendkívüli tarvágások nélkül biztosítható a szükséges tűzifa

„Véleményem szerint az őszi, előre tervezett fakitermelések megindulását követően fokozatosan enyhülni fog és az év végéig meg is fog szűnni a lokálisan kialakuló tűzifahiány” – mondta el Dégi Zoltán Géza, a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: társasága nem alkalmaz mennyiségi korlátozást az értékesítésben, csak ha spekulációs vásárlást akadályoz meg vele.

Megfékezték az újabb erdőtüzet

Több hektár erdő károsodott 2022. augusztus 15-én, délután Sály községhatárban, az ÉSZAKERDŐ Zrt. kezelésében levő területen keletkezett erdőtűzben.

Külföldi laboratóriumokba küldik az Odera folyóból vett mintákat

Külföldi laboratóriumi vizsgálatra küldik a halpusztulás sújtotta Odera folyóból vett vízmintákat - közölte kedden a lengyel környezetvédelmi felügyelet (GIOS).

Megerősítette az erdők fokozott védelmét az agrárminiszter

Az energiaválság miatt hozott, fakitermelést könnyítő szabályok jövő március végéig érvényesek, természetvédelmi területen pedig továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása - erősítette meg miniszteri utasításban a kormány eddigi álláspontját Nagy István tárcavezető. Az állami erdőkre vonatkozóan megjelent miniszteri utasítás egyértelműen cáfolja a sajtóban megjelent hamis feltételezéseket.

A változatos nagylevelű hárs

Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. Elsősorban azokat a fajokat helyezik előtérbe, amelyeknek erdészeti jelentősége is van, de az utóbbi időszakban elterelődött róluk a figyelem. A novemberi online szavazáson a három jelölt közül kedvelt díszfáink egyike, a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) kapta a legtöbb voksot, így az akár több száz évig is élő, jól mézelő faj lett 2022 fája.